192. – Többet ésszel…


Pista
egy roppant tanulságos történettel rukkol elő, ami igaz ugyan, hogy lassan harminc éves, de a benne foglaltak megszívlelése túlmutat konkrét haditechnikán, országhatárokon és tán még szövetségi rendszereken is. Ha össze akarnánk foglalni négy szóban, mindössze azt kellene leírnunk, hogy: Aki pofázik, az szív!
 

Egyszer volt, hol nem volt, a mesés (közel)keleten, Izrael északi határa környékén, ahová a szomszédos Libanonból időnként át-átruccantak némi felfegyverzett csoportok, mintegy hétvégi szórakozásként egy-egy kibucot felégetni, Allah nagy örömére.

Mire a szárazföldi hadseregen végigfutott a harci riadó, és eljutottak volna odáig, hogy vissza kellene lőni, addig az expedíciós csapat már vissza is tért a libanoni határ túloldalára, oda pedig tankkal nem illett utánuk menni, mert valami ENSZ- meg egyéb határozatok nem engedélyezték az egyenruhás turizmusnak ezt a formáját. Maradt tehát az ellencsapás feladata a légierőre, mert ugye a repülő nem csigabiga, nem marad utána ott a nyoma, hogy merre járt: átlépte-e a határt, amikor lőtt, vagy még nem.

A módszer annyira hatékony volt, hogy a támadó csipet-csapatok többsége cifet-cafatra tépve fejezte be a kiruccanást. Erre a libanoni katonai vezetés beszerzett 34, azaz harmincnégy KUB-2 légvédelmi rakétaindító lánctalpas szerkezetet a röpködés megszüntetése érdekében, amit be is telepítettek egy Bekaa nevű völgybe. Mindegyiknek (nagy és gondos munkával) ástak is egy fedezéket, hogy csak a rakétaindító torony látsszon ki a földből, mert azért mégiscsak tartottak földi támadástól, a KUB-2 páncélzata meg elég vékony.

Az izraeli katonai vezetés először is vásárolt egy szép friss műholdas képet a cucc elhelyezkedéséről, hogy lássák: mégiscsak mit áskálódnak az arabok annyit, másrészt kibérelt egy AWACS felderítőgépet, mert az arabok igencsak unatkoztak a bádogdobozokban, és unalmukban beszélgettek a rádión.
Pár hónap alatt az izraeli titkosszolgálat szépen összerakta a mozaikot: név, rendfokozat, beosztás, stb., méghozzá járművenként. Amikor úgy érezték, hogy eleget tudnak, egy repülőgép ment egy kört lőtávolon kívül, viszont radarészlelési távolságon belül, hogy vajon van-e külön frekvencia harci riadó esetére.

Nem volt, mert hát minek is törődjenek ilyen aprósággal, ha már Allah úgyis megígérte a győzelmet.

Azután az izraeliek bekapcsoltak egy nagy teljesítményű adót az adott frekvencián, amin népszerű arab zenét és Korán-idézeteket közvetítettek, bár korántsem azt akarták hallgatni, hanem inkább a radarközpont jelentését a közeledő gépek irányáról. 

 

Kicsit később (név és beosztás szerint megnevezve) felszólították az egyik KUB-2 személyzetét a gép elhagyására, mert támadás fog bekövetkezni, ami meg is történt.

A harmadik KUB-2 hasonló módon történt megsemmisítése után a kezelők nem várták meg a nevük bemondását, hanem futott mindenki, amerre látott.

Ettől kezdve a támadás céllövészetté egyszerűsödött.

Mivelhogy egyetlen szép délután alatt ennyi dicsőséges szovjet technika semmisült meg, valahol a Varsói Szerződés legfelsőbb vezetése környékén kiadták parancsba, hogy ezt a történetet minden légvédelmis katonának el kell mesélni, azzal a tanulsággal, hogy nem a szovjet fegyver a rossz, hanem:
1. Aminek lánctalpa van, annak azért van, hogy odébb lehessen vele menni; főleg, ha lőnek.

2. A rádióra két nyelven (oroszul és az adott ország nyelvén) rá van írva, hogy "Vigyázz, az ellenség is hallja!" – na az azért van odaírva, mert tényleg.

Mivelhogy én is légvédelmis katona voltam, ezúton szeretném kifejezni köszönetem az izraeli hadseregnek, hogy ily módon kényelmes tantermi foglalkozást intézett el nekem (és rajtam kívül még jónéhány katonának) a szabadtéri helyett, 1983-ban.

36 hozzászólás

 1. Rókakígyó — 2010-08-25 09:10 

Ilyen különbségek vannak népek és népek között:)

 2. spájdernecc — 2010-08-25 10:29 

erre emlékszem
meg arra sok összedrótozott szerencsétlenre a Honvéd kórházban, akit itt szereltek össze a bombázás után
Komolyan mondom, némelyik úgy nyikorgott a műlábán, mint a bádogember olajfürdő előtt

 3. Minusz — 2010-08-25 10:32 

Lol,milyen rendesek voltak az izraeliek hogy szóltak előtte a személyzetnek hogy szarrá lesznek lőve:D

És a gép elhagyására mennyi időt hagytak vajon?:D

 4. A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél — 2010-08-25 11:32 

@Minusz: Hagyhattak eleget.

Technika nélkül a legjobban kiképzett libanoni légvédelmis is csak az albán módszerben bízhatott.

Nevesül félelmetes ábrazattal rázhatta öklét a légtérben röpködő izraeli gépek irányába.

 5. Adani — 2010-08-25 13:25 

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:

Albán légvédelem alatt erre gondolsz? “Jöttök ti még közelebb is”

Hasonló történetet vadászpilóta kiképzésről olvastam mikor az első MIG-ek jöttek és az oroszok képezték ki a pilótákat. Ők mondták ,h jajj, de jó, h ide kerültek örülnek ha lengyel vagy magyar pilótákat kell kiképezni, mert ők értelmes kulturált emberek. Az arabokat hozák fel ellenpéldának, h mennyire fakezűek, állandóan felcsiszolták a betont, mert nem engedték ki leszálláskor a kereket, és hiába szólt nekik a torony vagy akár a többi gép pilótája vagy bárki, az arab nyugtázta sokadszor is az üzenetet és felszántotta hasraszállva a betont. Ennél csak az afrikai országok voltak rosszabbak, volt ott is néhány baráti és testvéri ország, akiket támogattak fegyverileg és hát ők a dárdáról meg kődobálásról kellett volna áttérniük a modern technikára és hát nem igazán ment zökkenőmentesen.

 6. Valandil — 2010-08-25 15:51 

A modern fegyverek telepítésének/alkalmazásának/rendszeresítésének vannak bizonyos előfeltételei. Azért pár évtized húsdaráló után az arab seregek is kezdenek belerázódni a dologba – legalább a békeidős napi rutin szintjén.

 7. Higany — 2010-08-25 18:30 

@Adani: Ezt valahogy sejtettem, amikor a minap láttam, hogy milyen rengeteg gépet vesztett Szíria a 70-es évek konfliktusaiban… :)
A Wikipedian volt valamelyik amerikai típus légigyőzelmeinél felsorolva, persze mégegyszer nem fogom megtalálni… :

 8. Dogoo — 2010-08-25 23:04 

Valamikor réges- régen, egy messzi galakszisban, olvastam valami olyan történetet a fejlődő országok hadviseléséről, hogy a két szomszédos nép bőszen elkezdett fegyverkezni. Gondolom elefántcsonttal meg arannyal, gyémántal fizettek a buta fehér embernek. Odáig jutottak a fejlődésben, hogy légierő is kellett, tehát mikor az egyik vett valahonnan egy rozzant repülőt, rögtön kellett a szomszédos törzsnek is.
Mikor kitört a háború bevetették a repülöket is. De nem ám a szokásos modon, hogy felszállunk és le napalmazzuk a sárkunyhókat, meg egyebek. Mivel pilótájuk az nem volt egyszerűen feltolták két szemben lévő domboldalra a gépeket és mikor kilihegték magukat, nemes egyszerűséggel és az isteneikben bízva egymásnak gurították a masinákat.
Amelyik jobban össze tört az vesztett. Buliztak egy jót a győzelemre. Jól begombáztak, meg meghúzták a vesztesek asszonyait és mindenki hazament békével reggel.
Itt a vége fuss el véle!

 9. Dogoo — 2010-08-25 23:20 

Amúgy a Magyar katonai kiképzésben is van egy két bukfenc.
A kilencvenes évek végén még buzgón álló háborús stratégiákban gondolkoztak.
Éppen egy aknavetős szakaszt erősítettem személyes jelenlétemmel. A gykorlat az volt, hogy a vetőtt hogyan kell a fronton négy embernek 6- óra alatt beásni. Mind ehez választottak egy szép nyílt terepet. Laposabbat mint a szomszédék Marija. Mikor megkérdőjeleztük ennek az értelmét, Miszerint itt , ilyen nyílt terepen egy unatkozó óvodás is simán le lövöldözhetné a társaságot, csak úgy mellékesen, miközben megeszi a tejbegrízét.

A válasz az előljárónktól ( százados) -MI ehhez nem értünk. Ássunk tovább!

A másik okos gyakorlat az volt, mikor a meredek domboldalban lévő beásott géppuska állásokat( 2db.) kellett bősz -Hajrá- kiáltással meg rohamozni, rajonként.!
De ezt még lehetne sorolni.

 10. Vérnűsző Barom (törölt) — 2010-08-26 00:27 

@Dogoo: „ -MI ehhez nem értünk. Ássunk tovább!”
És igaza volt, már eltekintve a megszokott, vakon parancsteljesítésre nevelő szopatásoktól.
Éles szituban kicsit hátrébb húzódott volna néminemű biztonságba, sűrűn pillogva az órájára, majd ha a szükséges idő elteltével még valaki életben marad a csapatból, azt buzgón kitartásra ösztönözve visszaballag a parancsnokságra.
Nektek persze annyi. Gyaníthatóan neki is.

Az viszont esetleg némi elégedettséggel tölthet el haláltusátok közben, hogy ezzel lekötöttétek, eltereltétek egy kicsit az ellenség figyelmét, így valahol hat kilométerrel arrébb sikeresen megvethette a lábát egy másik, nagyobb csapat, és jól lelődőzhette a gazokat, mit sem tudva rólatok, vagy ami sanszosabb, szeretve tisztelt, magasabb beosztású vezetőitek viszonylagos biztonságban hajthatták végre stratégia arcvonalkiigazításukat.

Volt némi látszólagos értelme a katonai idiotizmusnak, ha baromi kifacsartan, jól leplezetten is.

A valóságban persze lőttek nektek is, a tisztnek is, az esetleg felvonuló haveri társulatnak is, a jó tisztikar meg elégedett pofával fogságba esett, majd szabadulásuk után ugyanezt tanította a főiskolán, illetve sikeres dokumentumregényt írt a hősiességedről.

De csak akad itt valami hozzáértő, megfelelő iskolát végzett tiszt, aki elmeséli pontosan.

 11. Vérnűsző Barom (törölt) — 2010-08-26 00:33 

@Vérnűsző Barom: Első világháborús német frontgyakorlat szerint – ha többen is túlélik a lövöldözést – kiválasztja a számára legalkalmasabbnak tűnő katonát, kiadja a parancsot, hogy még egy-két óráig tartsatok ki, majd elégedetten visszabaktat a többiekhez.

És tényleg elégedett lehet, mert a feladatot végrehajtotta, sőt, egy katonát meg is mentett a biztos pusztulástól.

Magyar változatban erre nem került volna sor (de ha megússzátok csatlakozhattok az egységhez), oroszban a tiszt is marad (semmiképp sem ússzák meg, rövid kihallgatás után/helyett tarkónlövik mind megbízhatatlanként).

 12. Dogoo — 2010-08-26 01:07 

@Vérnűsző Barom:
Hát igen.
Mi egyszerű bakák ugy okoskodtunk, hogy leb@szuk a vetőt, oszt lövünk egy párat nagy septiben, persze valahonnan az erdő közepéből vagy egyébb fedezékből. És utánna még a környékből is elpucolunk, nem várjuk meg a választ valami komolyabb fegyverből.
És lehet kezdeni az egészet elölről.
Ugyanis ennek a szerszámnak megvan az a jó tulajdonsága, hogy valahová fel lősz az égbe és majdcsak le esik az ellenre valamikor, és nem is kell látnod szabadszemmel az ellenfeled. Bő 50 éves a konstrukció, de kb, 3 km-re hord.
Mire becsapódik az első gránát már tovább is lehet állni.
Mozogni folyamatosan. És még azt hiszik, hogy sokan vagyunk :) .

 13. Dogoo — 2010-08-26 01:19 

Ha minden igaz a magyar hadi ipar teméke az az aknavető mely igencsak lapos szögben tud lőni akár páncéltörő gránátot is. Rakaszból lehet tölteni, járműre szerelni. Élőben nem csak holmi homályos képen láttam az eszközt.
Ez igaz -e vagy csak paraszt vakítás?
Rendszerben van-e?

 16. szaGértő — 2010-08-26 08:41 

@Dogoo: Azért a kőkorszaki szinten élő népek se hülyék. Egy néprajzkutató ismerősöm mesélte, hogy egy törzsnél lebzseltek meg fotóztak. Egyszer jött az ellátmány egy kisgépen, és a törzsfőnök megkérte őket, hadd jöjjön fel velük egy körre. Mondták OK. Erre a törzsfőnök elrohant, visszajött két baszott nagy kővel, hogy ha már arra járnak, dobják le ezt a két követ az ellenséges törzsre.

Helyből feltalálta a bombázást, pedig akkor látott életében először repülőt.

 17. tiboru — 2010-08-26 08:45 

@szaGértő:

Hát ja; ez a kreativitás különböztet meg bennünket az amőbától :-)

 18. vén betyár — 2010-08-26 08:56 

Bocs Pista, teljesen elbambultam, a poszt remek és a hozzászólások is, köszi és gratula!

 19. Adani — 2010-08-26 09:14 

@szaGértő:

Hasonló sztorit hallottam én is, h mikor egy kutatócsoport járt Afrikában az egyik még új emberfényképezett, a helyi népek meg nagyon magyaráztak neki valamit. Megijedt, h biztos valami rosszra gondolnak és és kézzel-lábbal próbálta a fényképezőgép működését magyarázni, meg, h ez nem rossz nem szellem meg varázslat stb. A társa mondta neki, h csak azt próbálták neki elmondani, h a lencsevédő kupakot rajtahagyta.

 20. proletair — 2010-08-26 10:03 

Az, hogy az arabok magukat szopatták az izraeliekkel szemben, az egészen egyedülálló volt. Már a franc tudja melyik arab-izraeli háborúban a nagy arab koalíció elhatározta, hogy az izraellel nem szomszédos arab országok is segítik frontharcos testvéreiket. A marokkóiak egy századnyi MiG-21-est telepítettek át egyiptomba. De mire a reptérhez értek, már izraeli katona ült a toronyban, aki persze arabul meg is adta a leszállási engedélyt. A szerencsétlen marokkóiak szépen leparkoltak, kiszálltak és csodálkoztak nagyon, hogy izraeli katonák szépen elkísérik őket, és tudatják velük hogy ők mostantól foglyok. Nem akarták elhinni.

 21. Adani — 2010-08-26 12:17 

@proletair:

Ez igen. Egy hasonló sztorit én is ismerek szintén onnan. Az arabok kitalálták, h majd építenek bunkereket a sivatagban és ha jön a gaz ellen akkor majd onnan meg lehet szórni. A bunkerek meg is épültek, de adott volt a gond, hogy álcázzák a sivatagban? Erre egy “okos” tábornok kitalálta, h futassák be vmi igénytelen cserjével, ami jól bírja a sivatagi klímát és gyorsan meg is nő. A gond ott volt, h nem volt őshonos ez a gaz a sivatagban az is csak később derült ki, h élénk színű virágok nőnek rajta, amit a sivatagban a legbambább katona is kilométerekről kiszúrhat. Az izraeliek meg egy idő rájöttek ,h ahol élénk színű dolgot látnak oda kell lőni. Így megint semmit nem ért az egész.

 22. tiboru — 2010-08-26 17:26 

@Adani:

Én úgy hallottam, hogy ez az okos fazon nem véletlenül javasolta, amit javasolt.

Tán Kamal Amin Saabet-nek, egészen pontosan Elijahu Kohennek hívták és izraeli hírszerző volt :-)

lemil.blog.hu/tags/kohen

 23. tépegető szexkavátor — 2010-08-26 20:18 

asszem illik a poszt témájához a vitz (akinek megvan, azt kérem, lapozzon):
valamelyik arab-izraeli háború, amiben az ifjú Kohn zsákmányol egy tip-top arab tankot, egyes-egyedül. Jutalomszabadság, kitüntetés hegyek. Visszatér a frontra és napokon belül megint zsákmányol egy T-72-est…
Processzus ismétlődik.Harmadszor is beállít az övéihez egy arab tankkal, de már akkor a bajtársak megszorítják a torkát, és kérdőre vonják, honnan a hősiesség, meg egyáltalán, hogy is van ez?!
A szúrós szemek és szoros markok hatására emberünk kiböki: Az van, hogy éjjel átküldök egy üzenetet csúzlival Juszufnak a fedezékébe: “Juszuf! Akarsz jutalomszabira menni??”- szöveggel. Ha visszalő, hogy igen, akkor én újabb üzenetet lövök át: “OK, akkor cseréljünk tankot! ” khmm..a háburú mindig is üzlet volt, nagyon jó üzlet, mint tuggyug.

 24. tépegető szexkavátor — 2010-08-26 20:27 

no még egy vonatkozó fárasztót, és ígérem bedugulok mára:
másik arab-izraeli háború, most a ravasz Ali próbálja kicsalni hangszóróval a fedezékükből a zsidó katonákat: Kohn! gyere elő, beszéljük meg a dolgokat!Ne lőjünk egymásra teee!!.. Semmi válasz..
Hé Grün, ajánlanék valamit, bújj elő! Semmi válasz…Ez így megy, tökre nem műxik a módszer. Hosszú csend után megszólal a zsidó hadsereg hangszórója: Hé ti ott! Ki kereste a Kohnt?
Ali lelkesülten felugrik: én! Ratatata! -mondja egy Galil…
nem én vótam, itt se jártam! Jóccakát.

 25. rozsdafarku — 2010-08-27 06:43 

@proletair: @Adani: @tiboru: @tépegető szexkavátor:
Ezek naon jók!Hihihi!:D:D:D:D Kösz!

 26. Adani — 2010-08-27 09:03 

@tépegető szexkavátor:

Mint a viccben, h lövik egymást az arab menekül a tank elöl néha visszalő, majd mikor már csak kattog a fegyver megáll a tank mellette:
-Mi van Ali, elfogyott a lőszer?
-Hát, igen.
-Akarsz venni?

 27. tépegető szexkavátor — 2010-08-27 09:17 

@Adani: jaa…-), meg mint a mikor másfél tucat arab harcos pánikszerűen menekül a sikátorban talpig kalasnyikovban, és eléjük ugrik az kádi, hogy mégis miért és hova lesz a rohanás?! Mire egy lihegő harcos: egy zsidó katona üldöz minket!!! EGY zsidó katona?! Ti meg vagytok itt legalább 17-18-an?! – csattan fel a kádi. Mire Allah egyik bátor harcosa: De bölcs imám, nem tudhatjuk, melyikünket üldözi!
Most el, majdnem olyan pánikszerűen, mint az arab vitézek.

 28. rozsdafarku — 2010-08-27 09:51 

@tépegető szexkavátor:
Milyen az arab lopakodó ?
– Teve mamuszban.

 29. szögyi — 2010-08-27 10:17 

Nem tudom, ki hogy van vele, engem ez az egész izraeli-arab háború(-láncolat) mindig is a Tom & Jerry-re emlékeztetett. Józan paraszti észjárás szerint már régen le kellett volna radírozni az izraelieket a térképről, erre meg…
Nem véletlen hogy olyan sztár volt most Keméten az izraeli F-16.

 30. tépegető szexkavátor — 2010-08-27 19:10 

@szögyi: szoktam mondogatni a témáról a környezetemnek, h. ha minden – Izraelt rühellő – arab férfi csak egy db öklömnyi követ behajított volna a határain a zsidó államnak, akkor 2-3 méter magasan borítaná a földjét a kő, meg volna egy kilátónak alkalmas méretes hegy is ott. És valahogy nem jön össze nekik…Nem mintha kívánnám a dolgot (kinek is lenne jó??) De f…om sincs, kinek van ott igaza és mennyire, milyen arányokban.De most kinek jó arrafelé? Költői kérdés, asszem.
Az arab harci szellem engem egy másik, csordában-hordában nagyon is harcias nép “harci morálját” idézi: komoly ellenfél, ellenállás esetén a szélrózsa minden irányába szétfutnak “harcolni” :)

 31. bloggerman77 — 2010-08-29 03:22 

Na igen, nem véletlen, hogy az arab-izraeli háborúk egyetlen komoly hadműveleti sikerét, a Sínai-félszgeti izraeli erődvonal áttörését szovjet tanácsadók tervezték…

Az a vicc, hogy az izraeliek sem számítottak arra, hogy a homokból készült erődvonalat egy valamivel szét lehet bontani: vízágyúval. :)

 32. SchA — 2010-08-29 18:10 

Ez egy nagyon aranyos sztori, csak van vele egy kis gond

1) A libanoni hadseregnek soha nem voltak Kub-2-i

2) 1983-ban, a polgárháború közepén, amikor az országban tartózkodott az izraeli hadsereg, a szír hadsereg, fél tucat mindenféle szedett-vedett palesztin fegyveres szervezet, és a libanoni hadsereg nagyjából Gemayel milíciájával volt egyenlő, pláne nem.

/A sztori igazságmagva a szírekre vonatkozhat. Már csak azért is, mert az ő légvédelmük szerepelt le csúnyán a Bekaa-ban 1982-ben./

 33. tiboru — 2010-08-29 18:52 

@SchA:

No, ne legyél már ilyen szigorú… Az, hogy libanoni vagy szír zászló alatt robbantak fel azok a Kubok, csak az olyam maximalistáknak fontos, mint te :-)

 34. Valandil — 2010-08-30 14:58 

Azért érdekes fazonok ezek az arabok. Nagyjából ezidőtájt nagyobb mennyiségű sorozatvetőt is vásároltak arab testvéreink, hogy a gaz imperialista izraelieknek jól befűtsenek. A sorozatvetőket a baráti Szovjetuniótól vették, de a szovjet vagy csehszlovák jármű nem felelt meg az ő kényes ízlésüknek – nekik Mercedes alvázon kell a cucc. A Mercedes jó pénzért a csupasz teherjárműveket eladta az adott arab államnak, ahová lábon el is indultak a gépek. Nálam tankolt ebből egy csomó az ÁFOR kúton.
Miután a testvéri országba megérkeztek, ott ráapplikálták a fegyvert, majd elballagtak a kérdéses völgybe. Persze ezen sem azért volt kerék, hogy tüzelés után guruljon – ki is lőtték őket…

 35. tépegető szexkavátor — 2010-08-31 07:36 

@proletair: bocs, nem kioktatásul, de Marokkónak nem voltak MIG21-ei. Itt néztem utána, mert vhogy furcsállottam: hu.wikipedia.org/wiki/MiG%E2%80%9321.
A marokkói királyság mindig is nyugati orientációjú volt, a sah kori Irán módjára.De attól még zsákmányolhattak Jichákék tőlük is valamilyen gépeket, ha próbáltak segedelmet nyújtani egyiptomi testvéreiknek.Sok ilyen, a helyi erők furcsa mentalitására visszavezethető bakugrás volt az arab-izraeli háborúkban. Esti iskolában tanítottam arabokat (is) technikus-minősítő tanfolyamokon. Értelmesek (az ide eljutottak általában), de kissé kajsza felfogásúak a dolgok összefüggéseiről,más népekhez mérten. Volt nigériai tanítvány is, ő valahogy összefogottabb volt-pedig ő lett volna ugye a több értelemben “sötét” figura. Nem volt az, a bőre színe meg látványos, de érdektelen tétel.

 36. adani — 2018-07-12 13:11 

Pofázásra ráfázott a 90-es évek elején vagy a 80-as évek végén egy katona is Békéscsabán. Továbbszolgáló volt a békéscsabai radarállomáson, az volt a dolga, hogy a radarképernyőket figyelje és ha valami gyanúsat lát akkor jelentse. Ha éjszakára volt beosztva és a váltás csak reggel jött akkor meg szépen vitt be kispárnát és aludt, miután kiismerte a rendszert, hogy a technika nem épp a legjobb, így ha netán mégis lemaradna valamiről mondhatja nyugodtan, hogy ő semmit se látott, nem tudják ellenőrizni, ha meg nagy gebasz van úgyis rácsörögnek.

Egyik este egy sportrepülőnek elromlott a transzponder jeladója, és persze feltűnt a veszprémi légvédelmi központnak is, hogy valami azonosító nélkül repked, ki is csörögtek a radarállomásokra, így az alvó békéscsabai katonát is felkeltették.
– Te nem látsz valami gyanúsat a radaron?
– Nem, itt semmi.
– Érte, akkor lehet ,hogy madárraj

Később, újabb telefon:
– Ez túl gyorsan jön ahhoz ,hogy madárraj legyen, biztos nem látsz semmit?
– Nem én.
– De már a kalocsai radaron is látják, te hogyhogy nem?
– Mit tudom én, de itt semmi

Hát ez így meg, hogy gondolják a központban, egyik radar látja a másik meg nem, miféle szerkezet lehet ez. Jobb ötlet nem maradt mint odaküldeni a készültségi vadászgépeket Kecskemétről ,hogy nézzék meg, de az sokba kerül ezért még egyszer rácsörögtek a csabai állomásra:
– Te ez a valami most épp feletted van, nem látod?
– Nem
– Akkor emeljük a vadászokat,
– a jó… ö várjatok, ne, már látom
– mi? És eddig hogyhogy nem láttad?
– Eltakarta a kispárna sarka, de már arrébb húztam
– MICSODA?????????

Megért egy pár hónap vagy év futkosót a dolog. Igen ,aki pofázik az szív.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.