260. – Lóverseny, kétszer

A járatlan olvasó most bizonyára a lelátókon izguló, harsányan drukkoló közönségre gondol, akik különböző pénzösszegeket tesznek fel egy-egy befutóra. Sajnos, a laktanyákban ilyesmire nem igazán kerülhetett sor. Kelempájsz barátunk az alábbiakban egészen másfajta lóversenyről mesél nekünk, mindjárt két felvonásban.

A múltkorában megjelent, nagy berúgásokról szóló posztban olvasható katonai tréfákon – még ha vaskosabbak is voltak – jókat nevettünk. Bizony, nem is árt a mai búvalb@szott világban egy kis vidámság. Erről jutott eszembe a címben megnevezett két történet, ami igen nagy derültséget keltett közöttünk, más szóval: majdnem halálra röhögtük magunkat. De nem fokozom tovább az érdeklődést, most már rátérek a tárgyra.

Hörmannforráson, a határőr őrsön szolgált velünk egy fiatal szakács, a Nudli, aki igen méretes árboccal hajózott (hogy Boccaccio szavaival éljek). Gyakran nevezték őt a többiek – némi irigységgel – háromlábúnak. Civilben lakatos volt a vasútnál, ezért mondogattam neki, hogy úgy hallottam, ő siklatta ki a vonatot a celldömölki pályaudvaron a dorongjával.

Sűrűn kergette a bandát, különösen este a zuhanyzóban, mondván: neki tökmindegy, „a hús az hús, ő megdug mindenkit”. Ilyenkor a katonák futva menekültek előle. Egyszer, télvíz idején, éjjel a körlet ablakán ugráltak ki a kopaszok a hóba, egy szál pizsamában, könyörögve, hogy „jaj, Lacikám, csak most ne, légy olyan szíves, tudod, hogy mi a legjobb barátaid vagyunk!” meg ilyenek. Nem sokat ért a könyörgés, Nudli sűrűn zavarászta őket, mondván, hogy már régen volt kimaradáson. Egyébként elég jó megjelenésű fickó volt, a környéken hamar fel is szedett egy-két csajt.

Aztán volt köztünk néhány nagy focikedvelő srác is, ezek minden alkalmas percet kihasználtak, hogy rúghassák a bőrt. Egyiküknek példaképe volt a régi idők híres, nagy játékosa, a „kacskalábú” Garrincha (Manuel Francisco Dos Santos, 1933–1983 között élt, bizonyára emlékeznek még rá néhányan), ezért a srácot Garincsának neveztük.

Egyszer kinn volt a Vörös kereszt környékén egyfős járőrben. Mikor bejött, mutatott nekünk egy kábé 20-25 centi hosszú, ceruza vastagságú pálcikát, amire két rovátkát faragott. Azt mondta:

– Nézzétek, fiúk, bevallom, én rárántottam az őrhelyen, és ekkora volt a farkam lankadtan, ekkora meg állva! Na, a tiétek mekkora?!

Amint így meginterjúvolta a társaságot, azt mondtam Garincsának, hogy reggel menjen ki a piszoárhoz, akkor mindenkinek keményen áll, és ott majd mindenkiről tud méretet venni. Ha már lóversenyt tartunk.

Képzeljétek el: megfogadta a tanácsot! De ami történt, arra senki sem számított…

Másnap reggel iszonyú üvöltésre ébredtem. Mi van már megint? Kimászok az ágyacskámból, hát a folyosón, a klotyi előtt nagy csődületet láttam. A földön fetrengett vagy három srác, és még néhányan dőltek a röhögéstől jobbra-balra. Volt, aki visított is, mások a falat kaparták. Középen állt álmosan hunyorogva Nudli barátunk. Kiderült, hogy mikor elővette a lószerszámot, Garincsa odaállt a mérőléccel, de nem volt hová faragni a rovátkát: Nudli répája hosszabb volt, mint a pálcika! Legalább egy fejhosszal ő lett a lóverseny abszolút győztese…
 


A következő történet főszereplője szintén Nudli volt. Olvasóim már ismerik őt, képzelhetik, hogy megint valami nem mindennapi dolog következik.

Valóban: hősünk fogadott az egyik katonával, hogy ha neki mesélnek a szexről, meg ha még képeket is mutogatnak, öt percen belül úgy áll a répája, mint a villámhárító. Sőt, olyan keményen, hogy ha borotvahabot nyomnak a hasára, és két kézzel lenyomja a lompost, akkor azt elengedve, úgy felcsapódik, hogy szétvágja a habot.

A megbeszélést tett követte.

Nudli beállt a zuhanyzó közepére, kinyomott a hasára egy flakonból kábé kétökölnyi  borotvahabot, és elkezdődött az attrakció. Odaállt mellé a bajtárs, és különféle pornóképeket mutogatott neki.
Képzelhetitek.

Még a telefont is otthagyta a készültséges, az egész belszolgálat, a bakter is, mindenki becsődült a zuhanyzóba. Már a produkció legelején irtózatos röhögés tört ki, azt hittem, nem lesz túlélő. Trágár megjegyzések röpködtek, miközben Nudli ott állt a porond közepén, szuggerálva az árbocot. Lehet, hogy nem szokott hozzá a nyilvánossághoz, mert végül, őszinte sajnálatunkra, elvesztette a fogadást. Pedig szívesen megnéztük volna a szétfröccsenő borotvahabot!

Aki ilyen dolgokon átesett, elhiszi nekem, hogy igazán nagy hülyeséget kitalálni semmivel sem könnyebb, mint valami komoly dolgot, úgyhogy Nudli megérdemelt minden tiszteletet. Aki pedig nem ette a sorkatonaság keserű kenyerét, el sem tudja képzelni, mekkora jelentősége volt az ilyen ökörségeknek: ezekkel is múlt az idő. 

 


A szerkesztőség nevében valamennyi szerzőnknek és olvasónknak, valamint ezek női hozzátartozóinak kellemes húsvéti ünnepeket kíván a bloggazda!

23 hozzászólás

 1. szögyi — 2011-04-22 09:28 

Ilyen poszt után komolyan gondolkodóba estem, hogy akkor mivel is locsoljam meg a zasszonyt…

 2. james13 — 2011-04-22 10:27 

@szögyi: Egy borotvahabos csapatás talán jó lehet! :))))))

 3. Krux — 2011-04-22 10:49 

Tiboru! Adolf H. születésnapján egy szolgálati közlemény volt a blog aktuális témája, a Vlagyimir Iljicsén meg a f@sz, ráadásul kétszer is! Nem félsz attól, hogy az apdét ávósok (alkotmáynvédők) messzemenő következtetéseket fognak levonni a szerkesztési elveidből? :-)))

 4. tiboru — 2011-04-22 11:35 

@Krux:

:-))

Hát ha a mostani alkotmányvédők is olyan képzettek, mint egykoron az enbéhások voltak, akkor megnyugodhatok, mert ekkora kombinációs készséget nem nagyon tudok róluk feltételezni; jónéhányukat személyesen is volt alkalmam ismerni, és azt kell mondanom, hogy ha ők védik az alkotmányt, akkor ő (mármint az alkotmány) nagy szarban van…

 5. Kelempájsz — 2011-04-22 11:59 

@szögyi: Közben mondd el neki a verset:
Nadrágomban kis locsoló, nincsen dugó benne,
Hogyha én azt elővenném, nagy nevetés lenne!

 6. ZöPö_ — 2011-04-22 13:09 

A kicsi farok csökkenti az önbecsülést, persze, de a nagy sem praktikus. Nem lehet tövig belökni, a partner panaszkodása (mert tényleg fáj neki) hangulatromboló. Szóval az “annál jobb, minél nagyobb” (avagy “size does matter”) legendát tuti a kisfarkúak találták ki egymás bosszantására.

 7. Jani2 — 2011-04-22 20:50 

Köszi a postot.

Ha már ló és Húsvét:

Árok partján döglött ló, én vagyok a locsoló.

Első évesen, a géprajz beadása után aludtam, mint a fent említett.

Nem tudtam arról, hogy a végzősök gépész Szakestélyre készülnek.
Éjszaka elszabadult a pokol.
Nagyon szép álmom volt. Ők az uborkás üvegükbe szőrmintát vettek, a fejes vonalzójukkal (T) terelgették a cuccomat, meg plusz mérőeszköz. Megfeleltem a kritériumoknak. Kaptam pálinkát, ami akkor nagyon jól esett. Bár, ha kifröccsen a pálesz a parkettára, lehet, hogy felégeti.

Az első emeleti női szakasznál is volt szőr mintavétel, de semmit nem mondok arról, mert szégyenlős vagyok. :-D

Ezután, majd jött a katonaság, ahol gyenge kezdők voltak. :-D

Valójában én szerintem sem a méret a lényeg.

 8. zweitakt — 2011-04-23 09:10 

Méret? Lényeg!
Kardhoz passzoljon a hüvely, amúgy marad a harangozás vagy a szűkölködés… x-)

 9. zweitakt — 2011-04-23 09:12 

Ja, még valami! 2. gyermekem születésénél szóltam a dokinak, hogy varrja kissé bővebbre, mert a múltkor kicsit szűkre sikerült!
Az válaszolta a drága doktornő(kezemben az újszülött fiam): Tegye ki, én méretre varrom! Vagy ha most nem megy, legközelebb öntse gipszbe, az után is megvarrom!

 10. GrG — 2011-04-23 12:52 

nálunk 8ban az ofő Dekameront olvasott az osztálykiránduláson néhányan nem bírták ‘ideggel’ ami persze komoly tréfákra adott okot (i.e. Mit bírnak egy lánnyal).

 11. Rókakígyó — 2011-04-24 12:05 

Volt régebben egy bejegyzés egy májusban esedékes Hörmann forrás környékére szervezett túráról. ez meg lesz tartva?

 12. Skunkworks — 2011-04-24 14:09 

Off, de ha nem tetszik mondjatok meg:
Duna 85 – Dunaj 85 hadgyakorlat 1
Eztt másoljátok be a jutyúbon
2 részes. Csók a családnak.

 13. Skunkworks — 2011-04-24 14:10 

Ismerve a viszonyokat-mert apám is katona volt- mindenki olyan részeg volt mint a szar.

 14. Kelempájsz — 2011-04-26 07:30 

@Rókakígyó: A Hörmann kirándulás meg lesz tartva. Utazás: ápr. 30. szombat, kirándulás: május 1. vasárnap, hazautazás: május 2. hétfő. Szállás: Stájer-házaknál, 2 éjszaka.
Vonat indul a Bp. Déli pu-ról: 06:10.
Üdv: Kelempájsz

 15. Rókakígyó — 2011-04-26 08:05 

@Kelempájsz: Esetleg ha úgy adódik lehet csatlakozni?

 16. Kelempájsz — 2011-04-26 11:33 

@Rókakígyó: Lehet, de el kell dönteni nagyhirtelen, mert a szállást már lefoglaltam. Telcsi: 06-30-570-9904

 17. Rókakígyó — 2011-04-27 06:17 

@Kelempájsz: sajna, tegnap kiderült, hogy a hétvége munkás lesz, így most ezt ki kell hagynunk. Majd legközelebb.

 18. sirdavegd — 2011-04-27 23:50 

@Kelempájsz: :( én akkor még a repülőn ülök. Pedig április 30-án lesz pesti CM is, amire illett volna feltekerni. Mondjuk adós vagyok még az orgoványi homokba ásott szovjet bázis képriportjával is. Márpedig az KELL.

 19. Kelempájsz — 2011-04-28 08:17 

@Rókakígyó: @sirdavegd: @tiboru: Hej, de jó lett volna, ha annak idején én is mondhattam volna, hogy most nem érek rá kimenni Hörmannra!
No de majd küldök képeket és egy kis élménybeszámolót is. Jó mulatást Nektek is! Üdv: Kelempájsz

 20. Szkv — 2011-07-24 19:46 

@Kelempájsz:

Eszembe jutott egy vicc.
Nagyságos asszony meghívja a cigányprímást hogy szolgáltasson egy kis házi zenét. Éjféltájban meg szólal a nagyságos asszony, Jankó már eleget zenéltél, csináljunk valami mást.
Levetkőznek. Nagyságos asszony meg szólal, ej Jankó igen pici a vonód.
Jankó megszólal, bocsánat nagyságos asszonyom, nem tudtam hogy étterem helyett bálteremben kell játszani.

 21. Szkv — 2011-07-28 20:21 

“Álló” képesség.

Hajdanán, amikor még nem volt mesterséges megtermékenyítés, történt a következő eset. A település bikája kezdett kiöregedni, és a megtermékenyítés már nem nagyon ment. Gazdája aki szintén öregedő korban volt, elment az állatorvoshoz. Drága doktor úr segítsen, és elpanaszolta hogy a bikával gondok vannak. Tudja doktor úr számunkra lét kérdés, de sajnos új bikára nem telik a családi kasszából. Bácsikám itt ez a fehér por, 10 liter vízbe keverje el, és itassa meg a bikával. Egy hét múlva számoljon be a fejleményekről.
Eltelik az egy hét, és az öreg nagy lelkendezve újságolja a jó hírt, hogy a bika meg “bikásodott”, újra a régi.
Halkan mondja az öreg, doktor úr nekem is adjon valamit, mert nekem is gondjaim vannak a férfiassággal.
No bácsikám itt ez a fehér por, de maga egy pohár teával fogyassza el, és egy hét mulva számoljon be az eredményről.
Eltelik az egy hét, és az öreg boldogan mondja, doktor úr hatott a szer. Igaz hogy a dugás még nem megy, de legelni már megtanultam.

 22. Kelempájsz — 2011-07-29 07:27 

@Szkv: Köszönöm, bajtárs, ez aranyos vicc volt!

 23. proli74 — 2011-11-25 19:40 

@Szkv: Ez a verzió is ül ,de én egy másikat hallottam korábban.
Öreg,doki,nem jó a cerka, elkellne egy kis szir,vagy szer vagy a harmadik…
-Semmi gond,itt ez a piros por ,elkeveri egy dl vizben,megissza,egy hét múlva kontroll.Letelt a hét,hatás nulla.-Huh,akkor itt ez az erősebb zöld por,recept u.a,egy hét múlva kontroll.
Hatás nulla.
-Van még egy szer,de ez még kisérleti stádiumban van,aláveti magát?
-Persze.
Na ,akkor ezt a szürke port elkeveri vizben,egy hét múlva kontroll.
Eltellik a hét,meg még egy mire az öreg felbukkan.Nem győz hálálkodni,így áll,meg úgy áll…csakhát ez a probléma is,hogy egyfolytában áll,azóta is.
Mire a doki: -hát kérem a cement az mégiscsak cement…

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.