Lajos egy eléggé szomorú húrt pendít meg mai posztjában; civileknek talán furcsa és kicsit érthetetlen lesz a katona elérzékenyülése, de ez talán meggyőzi az eddigi kételkedőket, hogy lám, az egyenruhás is emberből van.
Oszlopmenet
Katonaélményeim között kutatva mindig előbukkan egy szomorú élmény, ami nagyon sokszor előjött már.
Az is közrejátszhatott ebben, hogy az új szolgálati helyemre azon az úton utaztam egy felsőtárkányi kollégámmal meg Nagy Zolival, aki Cserépből leszerelt, de én visszacsalogattam a seregbe. Nem találta helyét idekinn (valahol ő is katonának született). Ez az út Kerepestarcsa határában van; nagy, hosszúlejtős, egyenes út. Miért olyan emlékezetes? Mert itt álltunk meg a kilométer hosszúságú oszlopmenetünkkel.
A "rendszerváltás" úgy döntött: kilövi a laktanyát alólunk. A technikát lábon (kerekeken) vittük a Dunántúlra. Ezen a lejtőn álltunk meg, míg a Rendőrség megérkezik és átkísérhetnek bennünket Budapesten. Én a vége felé voltam kocsi pk., így láthattam azt a rengeteg Krazt, Rábákat, Zileket. Szép látvány ennyi kocsi a sötétben kivilágítva, és csak halad, halad a megadott cél felé.
De ami előtte volt! Gördültünk lefelé a laktanyából. Leérve a cserépi útra, jobbra a falu terüllt el; láttam a lakótelepet és tudtam, hogy ide már csak aludni jövünk vissza pár nap múlva. Ott van a családunk, feleségek, gyerekek, de egy darabot most el kell vinni magunkból. A megannyi „mükit” átélt technikát, napi, heti, havi ellenőrzést, téli-nyári átállásokat… A technikát, amit megtanultunk kezelni, szolgálni és kiszolgálni rajta, az újoncokat kiképezni…
Még ma is hallom: RKU 1. – 3. – 5. állványra feszültséget add ki!….elfogás, rádióvezérlés… rakéta indult, …K4…K3… csatornán… cél megsemmisült…
Nagyon nehéz volt elhagyni akkor a falut. Tudtuk, hogy egy korszak véget ért. Hányan, de hányan tudták, mi a dolguk, és megtették, amire felesküdtek.
Azt az útszakaszt ezért nem tudom elfelejteni.
37 hozzászólás
1. ZöPö_ — 2009-07-17 08:36
A két szegedi laktanya is fura, ha arra járok, a Zalkát láttam a földig gyalulva, csak az utak és az épületek alaprajza maradt meg, állítólag lakóparkot készültek építeni a helyére, azóta nyilván kész van. Le kéne már menni Szegedre, megnézni.
A Kossuth is megszűnt, annak az épületeit a tanárképző fősikola kapta meg és az idegennyelvi tanszékek költöztek oda. Az egykori körletemben most csinos húszéves csajok angoloznak meg franciáznak… Szóval tanulnak, na. :-)) Mindenesetre fura. AKKOR egy percig se hittem volna, hogy ez lesz.
2. ZöPö_ — 2009-07-17 08:50
Megnéztem a Guglin: lakópark, utcákkal, terekkel:
maps.google.com/?ie=UTF8&ll=46.241312,20.116707&spn=0.005209,0.009602&t=k&z=17
Látjátok azt a kis erdősávot a kerítés és a vasút között? Azok a fák évente kétszer piros-kék-fehér virágba borultak. A leszerelők ugyanis soha nem vitték haza a melegítőt és a piros frottírzoknit, hanem hajnalban kidobták az ablakon. Olyankor fürtökben lógott ott a sportruházat.
3. RegősBendegúz — 2009-07-17 08:56
@ZöPö (inda):
A Hotel Zalka Máté helyén ma egy kellemesnek mondható lakópark van bevásárlóközponttal kombinálva.
Tavasszal jártam ott és a nosztalgiatúrából némi shoppingolás lett.
Meglepődtem volna, ha valaki annak idején azzal búcsúztat innen, hogy „jössz te még ide vissza shoppingolni, Öreg Rája!”
4. ZöPö_ — 2009-07-17 09:19
@RegősBendegúz:
Nem tudom, mi a jobb, ha semmi vagy valami egészen más van a laktanya helyén, vagy, ha még áll, mint a Kossuth, csak valami egészen abszurd új funkciója van az épületeknek. :-))
De ez is egy jó poszt lehetne, mit szólsz, tiboru? Jó kis fényképekkel olyan helyekről, amik miatt öt évig nem utazhattam Nyugatra. (Ne aggódj, ma már csak a hűlt helyük van.)
5. falugazda — 2009-07-17 10:30
Szomorú sztori… 97 nyarán a szegedi Zalkából ( akkor már Török Ignác laktanya) hurcibáltuk a még menthető anyagokat Szentesre. Ugyanabban a sorozatban vittük Ercsiből szintén Szentesre a komplett lőszerkészletet. Minden tgk-ra a sofőr mellé ültettek egy rigó ftörm.-öt, éles fegyverrel (PA-63 + két tár). Furcsa volt utazgatni 3 tonna éles kézigránáttal a seggünk alatt.
Akkor is nehéz volt felfogni, hogy amire egykor rengeteg pénzt áldoztak a közösből azt hagyjuk szétrothadni, szétlopni. Ercsiben akkor két laktanya is volt egymás mellett, haldokló állapotban. A szegedi Zalka (akkori) állapotáról meg jobb nem is beszélni, siralmas.
6. tiboru — 2009-07-17 10:41
Pesten a Népligetnél szétverték (na jó, lebontották) a Bolyai teljes épületegyüttesét, ami már csak azért is meglepett, mert (legalábbis külsőre) még olyan monarchiás építészeti örökség-jellege is volt…
Tényleg, tudja valaki, mikor építették?
7. proletair — 2009-07-17 12:18
@tiboru:
én hiába böngésztem a netet, kérdésedre nem találtam választ.
Közvetett adatok alapján 80-100 évre saccolom az (ex)épület korát…
8. ZöPö_ — 2009-07-17 12:44
@falugazda:
A Zalka ’84-’85-ben, amikor volt szerencsém belülről megtapasztalni, már akkor sem volt hűdeszuper állapotban. Olyan ötvenes-hatvanas években összegányolt igénytelenségnek tűnt, nyilván úgy gondolták, katonáknak megfelel. Őszintén szólva, azt nem sajnálom.
Érdekes módon a Kossuth, ami láthatóan a K.u.K. időkben épült standard kaszányaépület, sokkal jobb állapotban volt épületgépészetileg is. Nem véletlen, hogy máig is használják, nyilván teljes megelégedésre.
9. ZöPö_ — 2009-07-17 12:54
@tiboru:
Nyugodtan mondd ki, hogy a Bolyait SZÉTVERTÉK. Az nem bontás volt, hanem esztelen rombolás. Bontani úgy kell egy épületet, hogy leszedem a tetőcserepet, aztán a tető faanyagát, közben kihordom tokostul az ajtókat-ablakokat, az épületgépészeti cuccokat stb., és amikor már csak a puszta falak maradtak, akkor összedöntöm úgy, hogy utána lehessen a téglákat pucolni és újrafelhasználni. A Bolyait olyan sietve robbantották fel, hogy meg sem várták, hogy mindenki kijöjjön belőle (tudod, hogy meghalt ott valaki).
Tudom, hogy ez nem a konteoblog, de nekem meggyőződésem, hogy valami van a háttérben. Valaki nem akarta kivárni, míg értelmesen kipucolják az épületeket, vissza nem fordíthatóvá akarta tenni, hogy ott többé laktanya ne lehessen. Az összerobbantott épületek mind a mai napig ott vannak egy kupacban, üveg, fa, tégla – így minden csak szemét. És a robbantás óta hozzá sem nyúltak a sitthegyekekhez. :-((((((
10. Tsabi — 2009-07-17 15:29
@ZöPö (inda): egy forumon olvastam, es talalo, hogy szimbolikus ertelmu az epulet lerombolasa, a magyar honvedseg lerombolasanak a szimboluma. En se talaltam semmi ertekelhetot az epulet eredeterol csak annyit, hogy jogelodje a Ludovika II. focsoportja volt, ami 1932-ben kezdte meg a mukodeset. A onteorol meg annyit, hogy 2005-ben meg szo sem volt epuletbontasrol, sot, ketszintes konyvtarat akartak meg hozzacsapni a kollegiumhoz. Olvasnivalo itt :
http://www.ferencvaros.hu/egyeztetett_kszt/konyvesk_ulloi_mav_gyali/
11. flimo13 — 2009-07-17 16:28
Ez lehet az a romhalmaz, amit Kelenföldről a Keletibe vonatozva látok?
12. Szalacsi_Dezső — 2009-07-17 16:30
A zalaegerszegi „ojjektumról” tud valaki valamit? Én töredelmesen bevallom 86 óta nem jártam arra…
13. ZöPö_ — 2009-07-17 17:36
@flimo13: Igen.
A Guglin még ép:
maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.473142,19.10265&spn=0.003452,0.009055&t=h&z=17
14. Mirko — 2009-07-17 19:11
@ZöPö (inda): ott diplomáztam alig egy hónapja, miután öt évig koptattam (és majd egyéb hobbielfoglaltságok miatt még egy évig teszem majd ezt) a „laktanya” padjait. Sportközpont, tanárképző campus (de nem csak az idegennyelvi tanszékek: pl. az ének-zene is ott van, sokszor élvezhettük zéhá meg vizsga közben a behangolásukat) – és tényleg tele van jobbnál jobb fiatal csajokkal, megerősíthetem. ;]
A teljes megelégedettségről annyit, hogy a főépületünknél nagyságrendekkel alkalmasabb oktatási intézménynek. Szélesek a folyosók, és az összenyitott (gondolom) ex-hálótermek is megfelelőek tanteremnek. Van egy épület, ahol a külső klímától függetlenül mindig forróság van (az most az ének-zene tsz., de nekünk is sok óránk volt ott), ez kevésbé nyerő, meg a volt (feltételezem) tiszti hálókörlet (egy modernebb épület a hadkieg blokkja (most már azt is megkapta a főiskola) mellett, ami viszont legfeljebb is olyan irodák számára lenne alkalmas, ami nem fogad ügyfeleket, csak dolgozik (vagy nem), mert a folyosók szűkek, a termek kicsik. Az alakulótéren kosárpályák vannak, a garázsoknak csak a teteje meg az oszlopaik maradtak, az ebédlőből kondi- és táncterem lett, az a nagy böszme épület „közvetlenül” a (ezt a másutt is látott, gyakori dizájnból tippelem) régi, de jelenleg (is) tornaterem funkciót ellátó doboz mellett pedig pingpongozásra használatos. (Tényleg, az mi a jó ég volt azzal a barom nagy rámpával?!)
Megnéztem volna laktanya korában…
Szerettem, szeretek oda járni. Van jobb hely az egyetemen, de nem sok. (Ja, és már majdnem tíz éve az egyetem kezén van az ingatlan, akkor kezdték el ígérgetni, mikor odakerültem, és még mindig nem nyitott ki – de legalább már elvileg kész – az integrált kocsma. Ez sokat lendít majd a komfortfaktoron…)
15. ZöPö_ — 2009-07-17 19:44
@Mirko:
Ne fájdítsd a szívem, életem legszebb öt éve volt Szegeden a JGyTF. :-)
A rámpa most nincs előttem, de emlékeim szerint az istálló is emeletes volt, a rámpa a huszároknak kellett. De ebben nem vagyok biztos. Talán azt bontottuk ’84-’85-ben.
16. Mirko — 2009-07-17 20:04
@ZöPö (inda): lépten nyomon alumnus-társakba botlik az ember… :]
maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=hattyas+sor+szeged&sll=37.0625,-95.677068&sspn=35.631106,79.013672&ie=UTF8&ll=46.235951,20.140182&spn=0.0019,0.004823&t=h&z=18
Lenn a zöld a teniszpálya, felette a tornaterem, még feljebb pedig az inkriminált épület. (Mi több: két rámpája is van: egyik lent – szinte világít, olyan fehér, egy meg balra.)
17. ZöPö_ — 2009-07-17 20:27
@Mirko:
Stimmel, az volt az istálló és a lovaknak volt a rámpa (t.i. azok nem szeretnek lépcsőzni :-)).
18. Rosszindulatú Vászka — 2009-07-18 08:59
Bár a rendvédelem és a haditechnika fokozottan, ám csak elméleti szinten érdekel (Nejem szerint már betegesen :), az ideg tud baszni rendesen, mikor látnom kell rohadni nemrég még működő létesítményeket. Pl. a szentendrei vagy a külső bécsi úti ruszki laktanyák, azokból elképzelésem szerint sokminden hasznos dolog lehetett volna kis ráfordítással. Igaz, a szentendrei cucc a spanok szerint akik bvelülről látták, nem igazán XX. századi szintű cucc volt, de akkoris.
Ellemben a leányfalui Czinege bunkerből mi lett azt tudja valaki? Azt csak kivülről láttam soxor sráckoromba, ott mindég geccsöltek bakák szép szuámmal.
19. tomgordon — 2009-07-18 10:10
Az se túl jó érzés,hogy a Savariaból börtön lett.De legalább csináltak belőle valamit nem csak ledózerolták
20. matkó — 2009-07-19 14:46
Az alábbiakban nem kívánok kulturált lenni (aki nem csípi, ne olvassa):
Lassan harmic éve leszereltem, de továbbra se tudok se a hivatásosokkal, se fájdalmukkal azonosulni. Van szuper értelmes, nagyon rendes (immár nyugdíjas ezredes) katonaismerősöm, akivel nagyokat röhögünk és dumálunk családi összejöveteleken, de még ez se változat azon, hogy minden hivatásos katonát szaralaknak ne tekintsek, és embernek egy cseppet se. Normális ember katonának nem megy, legfeljebb viszik. Aki laktanyát sirat, folyjon ki a szeme is…
A Garasin/Savaria meg börtön volt mindig, csak nekünk szarabb volt benne, mint most a raboknak. Rohadjon el az emléke is!
21. ZöPö_ — 2009-07-19 17:19
@Pásztortáska:
Adtál egy jó ötletet, írok egy postot az emberséges, jó hivatásosokról, mert ilyenekkel is találkoztam.
Egyébként az baj, hogy a sorkatonaság alatt nem tudtad kikerülni a ßar alakokat úgy, ahogy a civil életben ki tudod kerülni vagy ott tudod hagyni a pitsábha őket. Emiatt hagytak benned ilyen mély nyomot.
22. ZöPö_ — 2009-07-19 17:20
@ZöPö (inda):
Lemaradt egy „a” betű, ami megzavarja a mondat értelmét. Helyesen:
„Egyébként az A baj, hogy…”
Na.
23. tiboru — 2009-07-19 18:25
@Pásztortáska:
No-no… Ez így egy kicsit sommásra és általánosítóra sikeredett szerintem…
24. matkó — 2009-07-19 19:08
@tiboru: Persze, biztosan sommás és általános. De ebben a kérdésben soha nem fogok árnyaltabban vélekedni. Engem a nosztalgia biztos nem fog elfogni, akkor se, ha a felnőtté válásomat sokban a seregnek „köszönhetem”. Én szívesebben váltam volna felnőtté máshogy, megaláztatások és kiszolgáltatottság, negatív íkújú állatok, alkoholista barmok nélkül, mert persze biztos más lettem volna, ha nem látok három helikopterest bennégni a gépükben, vagy nem hallom az ügyeletes üvöltését, amint az RPG lángja éppen leperzseli a 100-ason a tökét Sport szelet-osztás közben, ha nem hall meg a kézilabda csapatunk jobb átlövője szimulánsként, ha nem kell odáig eljutnom, hogy késsel a kezemben beszélem meg, hogy akkor most kit fognak az öregek megkanalazni. Nem igaz, hogy a sereg bármire is jó, és hogy ott bárki épül. Max. leépül, mint kollégiumi szobatársam, aki minden reggel remegő kézzel a borosüveget kutatta az ágya mellett 19 évesen, hogy fel tudjon kelni. Ő ezt tanulta a seregben.
Már eltűnt a netről, de az időgép még őrzi (web.archive.org/web/20080206124654/tomcat.demoscene.hu/armyreport/mainmenu.htm) az általam túl nagyra nem becsült Tomcat ArmyReportját, ami valahol igen pontos képe minden torzításával a 90-es évek honvédségének (én 81/82-ben voltam katona); ez mutatja a sereg és a laktanyák összedőlésének valódi okát, nem a könnnyfátyolos visszaemlékezések.
Nekem ne jöjjön senki a nosztalgikus szépelgéseivel. Volt mikor röhögtünk, volt mikor dühöngtünk, de kibaszott szar volt a sereg, ebben minden ismerősömmel egyetéertettünk, akár Szombathelyen szopott az illető, akár máshol.
És hogy értelmetlen volt, az a legbiztosabb. Épp ezért nem is értem, hogy keveredhetnek sorkatonai emlékek közé hivatásosok emlékei. Ez a két csoport kizárja egymást, mint a rabok és a börtönőrök. Még a tudományos kutatásokban is külön tárgyalják őket.
És ez mindig így volt, meg úgy, hogy normális ember (= ember) soha nem akart katona lenni:
„Én még azt a rengeteg trágárságot és cinizmust is, mely a katona-dalok szövegéből kirí, hajlandó vagyok ennek a lehetetlen helyzetnek tulajdonítani. S mondjanak akármit a csinált katona-dalok, annyit tudok, hogy ez idő szerint csak az fogadja megnyugvással a katonaságot, a kinek otthon senkije és semmije, a ki tehát semmit sem veszthet, ellenben várhat valamit. A ki a magyar katona-dalokat vizsgálni akarja, ezeket figyelmébe ajánlom.” (Seprődi János: A magyar katona-dalokról. Etnographia XVII (1906): 59.)
25. kiruapu — 2009-07-20 07:53
Nem érzem magam szaralaknak,a történelem folyamán nem csak pénzért voltak katonák.Az hogy ebben az országban még mindig magyarul blogolhatunk talán volt egy kis közük a katonáknak is.Mielőtt ht. lettem ,voltam sor.Átéltem a beszélő szerszámok életét,de egész pályafutásom alatt mindig azon voltam hogy akiket „kényszer „hozott be,elviselhetőbbé tegyem.(az igaz hogy nagyon sok tiszt ült a magas lovon,de ilyenek mindenhol vannak.)Hogy miért is fájdalmas egy bezárás?Mert a mi pénzünkből hozták valamikor létre,és csak hagyták lepusztulni mint minden mást!!Ez az igazi bűn!: Lajos
26. ZöPö_ — 2009-07-20 10:06
@Pásztortáska:
> … az általam túl nagyra nem becsült
> ****** ArmyReportját, ami valahol
> igen pontos képe minden torzításával
> a 90-es évek honvédségének
Na ne már… Most vagy torzít, vagy pontos képe valaminek. Egyébként igen, torzít, ahogy a „szerző” összes többi írása, hemzseg az önfényezéstől, a sunyiságtól, a nagyotmondástól. Nem utolsósorban pedig szalonképtelen, mert lepezetlenül rasszista. Úgyhogy ezzel ne példálózzunk itt, köszönöm.
Egyébként pedig: nekem egy évet vett el az életemből, a legszebb fiatalságomból a sereg. Azt az egy évet én senkitől nem fogom visszakapni soha. Igen, szar hely volt. Igen, értelmetlen volt, mert a _deklarált_ céljait nem érte el: Magyarország védelmi állapota egyetlen ezrelékkel sem lett jobb attól, amit rááldoztunk.
De mindezektől függetlenül: hadd emlékezzek már rá úgy, ahogy nekem tetszik, azokkal, akiknek ugyanúgy tetszik.
27. tomgordon — 2009-07-20 10:35
@Pásztortáska: Én csak sorállományú honvéd voltam.18 éves éppen elmúltam,nem volt otthon senkim és semmim,nem láttam embereket meghalni meg különben is szartam bele az egészbe.DE megimerhettem nagyon sok „embertípust”,az alkoholista főtörzstől,a jófej hadnagyon át,a csak üvöltve beszélő őrnagyon keresztül a lassan haverokká váló surranótársakig.Megtanultam kihez hogy szóljak,ha azt akarom hogy meghallgasson,ennek nagy hasznát veszem a mostani életemben is!95ben vonultam:mi voltunk az első”civikimenősök”,részt vettünk az első magyar-NATO hadgyakorlaton(Op.Light),nálunk álltak meg az amerikaiak,mikor akkora hó volt hogy nem tudtak tovább menni(talán Taszárra).Volt szívás is:3 hónap folyamatos 24 órás szolgálat(0900 lead és fel is vesz azonnal).Ezek nélkül úgy érzem szegényebb lennék,ezért kérlek ne ítélj el ha noszalgiával gondolok vissza a Savaria GLDD-re.Az idő mindent megszépít:)
28. matkó — 2009-07-20 14:52
@ZöPö (inda): Persze, Tomcat torzít az önfényezésével, a rasszizmusával stb. De rendkívülpontos képét adja egy velejéig rothadt, korrupt, működésképtelen, pazarló és totálisan értelmetlen intézménynek. (És a hadsereg mindig is ilyen volt, ha nem a romantikus katonaregényeket olvassuk, nagyon látszik.)
Tőlem pedig mindenki úgy nosztalgiázik, ahogy akar. Csak sajnos épp az a baj, hogy manapság egy egész ország nosztalgiázik, és már senki se akar arra emlékezni, ami tényleg volt.
Senki nem tud felmutatni egyetlen olyan szöveget vagy csak egy szót a katonai szlengből, amiben a hivatásosokat, továbbszolgálókat, újabban a szerződéseseket ép elméjű lényként említenék a sorkatonák (nem utólag, húsz év múlva: egyidejűleg). Ez azért nem lehet véletlen
Úgyhogy
kiruapu: Biztos nem vagy szaralak. De hogy ezek az egyedi kivételek nem számítanak, az tény. Amúgy nem érdemes azzal jönni, hogy „ebben az országban még mindig magyarul blogolhatunk talán volt egy kis közük a katonáknak is”, mert ez egyszerűen nem igaz. Éppen ennek ellenére blogolhatunk magyarul. Mert mikor védtek itt meg bármit is katonák? Utoljára Mátyás idejében voltak győztes háborúink, de ő is kitért a török elől. Azóta csak a muhi csata – Mohács – Don-kanyar íven fut a sereg. Ez az ország csak a civiljeinek köszönheti, hogy létezik, a katonái ellenében. Most is egész jól elvagyunk, hogy nincs hadseregünk, csak pár ezer szekuritisünk, akik Afganisztánban védik a hont. — Tudom, demagóg vagyok. De ebben az ügyben ez már csak így marad. De ezzel nem mondom, hogy másnak is így kéne gondolnia. De egy reális számvetés akkor is sokat ér, ha néha nosztalgiázik is az ember pl. egy erre szánt blogon.
29. kiruapu — 2009-07-20 16:39
@Pásztortáska: Úgy érzem sok igazságod van attól függetlenül hogy másként éltünk meg dolgokat!
30. ZöPö_ — 2009-07-20 19:39
@Pásztortáska:
Tehát elismered, hogy az idézett „mű” szerzője [akinek a nevét nem veszem a számra és nem írom le, ő számomra nem létezik] torzít és önfényez, mondjuk ki: HAZUDIK, de azokat a részeket, amelyek a te véleményedet támasztják alá, azokat elfogadod, sőt, hivatkozási alapnak tekinted? Ne haragudj, ez így nagyon nem elegáns. :-(
Írod: „Tőlem pedig mindenki úgy nosztalgiázik, ahogy akar.”
Köszönöm, hogy így gondolod. Kicsit feljebb még azt írtad: „Aki laktanyát sirat, folyjon ki a szeme is…” – ehhez képest határozott fejlődést mutatsz.
Mondok egy példát: a Rákosi- majd a Kádár-rendszer nem volt jó. De MI éltünk benne, az is a MI ÉLETÜNK volt (amiből csak egy van). Úgyhogy tényleg megköszönöm, ha nem kell szar alaknak éreznem magam, mert egyes epizódokra szívesen emlékezem.
Tessék, írásba adom: A SORKATONASÁG NEM VOLT JÓ. De ha még egyszer húsz éves lehetnék… :-))
31. tiboru — 2009-07-20 21:24
Természetesen senkibe sem akarom beléfojtani a szót, csak mondom (hátha van, aki nem tudná), hogy – mintegy két hónapja – a lemilblogon egy egész posztot szenteltünk annak, hogy mindenki elmondhassa véleményét a hadseregről, illetve a sorkatonai szolgálatról.
lemil.blog.hu/2009/05/27/vitaposzt_sorkatonai_szolgalat
32. sorhajóhadnagy — 2009-07-25 10:16
Ez a kis vita két dologról szól. Az egyik, hogy sz*r dolog volt annak idején bevonulni sorkatonának, különösen előfelvételisként a Magyar Néphadseregbe. Ja. A másik, hogy milyen jó volt fiatalnak lenni. Még egyenruhában is!
És teljesen természetes, hogy mindenki másként emlékezhet. Én legjobb barátaimmal ott találkoztam, negyedszázad elteltével is összejárunk. Azt hiszem, ezért van, hogy az érzelmi töltet meghatározó. Másrészt szociometriai kísérlettel is felért: nálunk (első menetben Győr MN 9550, 74. felderítő zászlóalj, 1981/1982) heterogén közegben kellett közös nyelvet találni borsodi krampácsolóval, analfabéta hortobágyi csikóssal, frusztrált szakmunkással. Egy-két kivételtől eltekintve sikerült, a szívatások hamar alábbhagytak, már első időszak végére lényegében megszűntek.
Győr emellett jó közeg volt, mindig ki lehetett menni moziba, a kultúrtiszt adta a kedvezményes vagy ingyen jegyeket a színházba vagy éppen a Markó Iván vezetésével éppen a csúcson álló Győri Balett előadásaira. Még nyelvtanfolyamra is ki lehetett járni. Szóval döbenetes különbségek lehettek laktanya és laktanya között.
33. labi — 2009-07-29 09:38
Nem régen egy airsoft-os csapattal kimentem Fót mellé a dombra a régi légvédelmi harcálláspontra ahol ’93 óta nem jártam. De akkoriban rengeteget, mert amilyen hülye voltam kiderült hogy értek az elektromossághoz és a dízel motorokhoz is. :)
Ennek örömére a távolsági kézi követő feladatai mellé megkaptam az RKU-t is („első foknál mindent intézzen el mire a váltása a pékgyerek leér, aztán rohanjon az UV-ba, a másik meg ne nyúljon semmihez”) :)
Így én voltam ott állandóan ügyeletben ahonnan se kimaradás se eltáv, miközben aki elméletileg a váltásom lett volna az állandóan otthon volt, mert nem mertek rábízni semmit. És hogy katonai logika is legyen a dologban, ő három csillaggal szerelt, én eggyel sem – nem mintha ezt bánnám csak érdekes volt. :)
Elkapott a nosztalgia, és nagyon szomorú látvány volt a romos épületek, üres fedezékek…
Én is körbevezettem a barátomat, itt volt a kantin… UV-, AV-, RKU-, TASZ-, diesel stb kabinok… Itt fényképezkedtünk a volhov rakétával leszerelés előt… :)
34. kiruapu — 2009-07-29 09:59
@labi: Cseri Zoli,Csűcs Gyula??
35. labi — 2009-07-29 10:08
@kiruapu:
Az én névmemóriám sajnos borzasztó, főleg így 15 évnyi távolságból.
Ami beugrik a tisztek közül az Magyar százados, Kédár főhadnagy, Szél Szilárd százados (majd őrnagy), Urbán százados, a sorállományból Helter Ádám, Hegyesi „Szöges”, Dobrovicki „Rambó”, „Pakita”… Éppen költözés miatt tegnap akadtak a kezembe a fényképek, de alig tudtam valakihez nevet csatolni.
36. kiruapu — 2009-07-29 12:10
Jók a nevek,ismertem őket!!!(Kádár Pali,Magyar Peti..)Ismerted Király őrmit?
37. labi — 2009-07-29 15:17
Natúr örmester nem is rémlik…
Egy törzsörmester is csak azért maradt meg az emlékeimben, mert képes volt a hótbüdös symphoniájával bejönni hozzám amikor az UV helyett éppen az RKU hatalmas 1,5×1,5 méteres helységében voltam és maga mögött becsukva az ajtót pár szálat végigszívni ebben a légtérben. :)
Amúgy Cseri elkezdett rémleni, de nem nagyon kedveltük. A többi tiszttel nem volt baj, de ő nem igazán volt népszerű. :)
RSS feed for comments on this post. TrackBack URL
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.