Dogoo előző posztjában transzcendens élményeiről számolt be, amelyeket laktanyai asztaltáncoltatás során szerzett. Mai írásában (majdnem) minden jel arra utal, hogy a Gonosz előszeretettel pályázik őrszolgálatot ellátó katonák lelkére. Így jár, aki nem visz magával fokhagymát az őrségbe (ezüstgolyóra már annak idején sem futotta volna a Kincstár lehetőségeiből).
A történet úgy folytatódott, hogy kedvet kaptunk a szellemidézéshez. Soha többé nem sikerült megtáncoltatnunk az asztalt, pedig próbálkoztunk szorgalmasan, 
míg végül unalomba fulladt. A surranótársunk, aki hívő katolikus ember volt, elég sokat szidott bennünket ezért a tevékenységért. Ki is nyilvánította, hogy ezek bűnös dolgok és veszélyesek, bűnhődni fogunk érte: pokolra kerülünk.
Vele egész jól el lehetett vitatkozni az élet dolgairól. Különös és kicsit riasztó történeteket mesélt szellemidézésekről és olyanokról, akik túl komolyan vették a szellemidézéseket, és néha valami zárt és nyugis helyen találták magukat a végére.
Na, ezzel az emberkével a laktanyában és szolgálatban is mindig megtaláltuk egymást egy kis vita erejéig. Bennem alapból felkeltette az ellenkezést, és mivel ő az Isten mindenhatóságáról és igazságosságáról tartott egyetemi székfoglaló beszédeket, 
én a sötét oldalra álltam és mindig belekérdeztem olyanokat, hogy: Mit vétett az a kisgyerek, aki fogyatékosan születik? Ha Isten mindent lát és mindent tud, miért kellenek templomok és papok? Miért vannak betegségek? A jó emberek miért szenvednek?
Hát ez a srác rögtön kikiáltott az ördög hívének, sátánimádónak.
Ez csak olaj volt a tűzre és innen még inkább ellenkeztem vele; bármit mondott, kerestem benne az ellentmondás lehetőségét. Ez olykor odáig fajult, hogy tíz centiről üvöltöztünk egymás arcába.
Így történt az egyik szolgálatban is. Ültünk egymással szemben és mindenki bizonygatta a saját igazát, a többiek meg röhögtek. Ő Istent dicsérte, én meg az ördögöt. 
Eljött az őrségváltás ideje. Tizenegy óra, szépen elindultunk a fegyverekért, és a többi… és a többi… Álldogáltam az őrbódé mellett és néztem a csillagokat. Unatkoztam. Az idő telt. Az első óra elég gyorsan elrepült. Hideg volt és elkezdtem fázni.
Egy épületkomplexum belső udvarán, egy helikopter-leszálló pálya mellett voltam, egy kisebb facsoport mellett. Számoltam a perceket és valahogy még mindig az előző beszélgetés járt a fejemben. Egyszerűen nem ment ki a fejemből.
Nem tudom, ti voltatok-e már úgy, hogy úgy éreztétek, néz valaki, hogy figyelnek. Na, egy ilyen érzés kezdett eluralkodni rajtam. Éreztem, hogy valaki (vagy valami) figyel, de nem jöttem rá,
hogy ki. Előzőleg volt példa rá, hogy utánasettenkedtek az őrnek és szívóztak vele. De erről gyorsan leszokott az a pár buggyant öreg, amikor csőre töltöttek rájuk.
Először én is arra gondoltam, hogy valamelyik agyatlan szórakozni akar velem. Beljebb húzódtam az árnyékba és elkezdtem figyelni a fák alját. De nem láttam senkit. Az érzés viszont nem múlt el, sőt, ha lehet ilyet mondani, még fokozódott is. Egyre kellemetlenebbül éreztem magam.
Csend volt körülöttem, semmi mozgás. Csak az érzés nem múlt el.
Egyszer csak valahogy feljebb néztem és meg is dermedtem.
Azok a szemek. Narancsvörös színben izzottak, kábé négy méter magasban. Mozdulatlanul meredtek rám. Bármerre mozdultam, a szemek követtek, pislogás nélkül. Kezdtem izzadni. Eszembe jutott az esti beszélgetés, meg hogy az ördögöt dicsértem. Innen már csak egy lépés volt arra gondolni, hogy a pokol ura értem jött. Akkor és ott nem volt valami kellemes gondolat. A szemek még mindig engem lestek. Kezdtem dühös 
lenni, mit akar ez tőlem. Idegességemben a géppisztolyt markolásztam. Lesz ami lesz gondolattal elindultam a szempár felé. Közelebb mentem pár méterrel.
Majd még eggyel.
A fenyőfákból álló facsoport mögött egy rusnya, narancsszínű világítótest ontotta az éjszakába a fényét. Ez jött át a fák között úgy, mintha egy szempár lenne. Mérges lettem, és meg is könnyebbültem, mégsem most visz el az ördöng!
Utóirat:
A hívő társunk egy szolgálat alkalmával megszédült, megingott, lelépett a dobogóról és azt sem tudta percekig, hogy hol van. Letámogatták a pihenőbe, mentőt hívtak. Az szépen el is vitte. Leszerelték, nekünk semmit sem mondtak.
38 hozzászólás
1. eMM2 — 2010-12-20 09:15
Hát nem ez volt az első és utsó eset amikor az őr rémeket lát akár szó szerint is.Én könnyen beszélek mert azon ritka katonák közé tartozom aki egyetlen őrséget sem nyomott le(minek is amikor külön őrszázadunk volt) nekem más szívások jutottak.
Egyébként meg „lehet hogy a menyországban jobb a klíma de a pokolban meg több a jóbarát.:)”
2. sóskatáska — 2010-12-20 09:52
Ja volt még ilyen szentfazék basztató kérdés ,hogy Tud az Istened akkora követ teremteni amekkorát nem bir felemelni?
Jehova tanúit lehetett vele agyilag edzeni.
3. Adani — 2010-12-20 11:08
Egyszer becsöngettek hozzánk is a jehovások vagy vmi más szektások a világmegváltó szórólapjukkal. Hallgattam vagy 1 percig, de már uncsi volt, ezért közöltem, h pill. csörög a telefonom és beszaladtam érte. Pedig nem csörgött. Aztán a nyitot ajtónál jó hangosan lenyomtam egy kamu telefonálást, amiben egy fiktív házibuliról voltszó, ahová kurvákat is hívnak én meg majd felhívom a díleremet és viszek anyagot meg jó sok piát, persze jó hangosan mindezt nagy beleéléssel. Mire kinéztem már nem voltak ott :)
Egyik haver meg a vonatob fogott ki egy hívő nyanyát, aki feszt basztatta, és magyarázott neki olyasmit,h a technika meg a modern élet a sátán műve és mennyire rossz most nekünk, mert a gaz sátán mindenhol ott van. Egy kérdést kapott a nyanya:
-De ha a sátán műve inden technikai dolog mért utazik vonattal?
Ez hatott válasz nem jött, de a dumacsapot is sikerült elzárni.
Nem is tudom már ki mesélte, h szintén beparázott egy vidéki faluban gyalogolt a falu széli szállásra, ahol laktak és egy temető mellett ment el és fehér fényeket látott a sírok között, hol itt hol ott villantak fel. Elég rendesen beszart aztán rájött a magyarázatra, nem szellemek voltak csak a közelben volt egy vasúti átkelő és a fénysorompó fényeit látta megcsillanni a sírköveken.
4. szögyi — 2010-12-20 11:28
Nekem nincs nagy türelmem az ilyen jehovásokhoz, de a srácunk oltárira bírja szívatni őket, volt hogy végül a jehovás hagyta ott őt. Kedvenc vadászterülete viszont a szcientológusok, mikor először „vizsgálták” azzal a hiper-szuper e-méterükkel, fizikus létére rájött hogy az csak egy sima ellenállásmérő, azután már úgy vezérelte a mutatót, ahogy csak ő akarta. Összeszaladt az egész iroda, hogy most akkor elromlott-e a műszer ;)
5. Adani — 2010-12-20 12:01
@szögyi:
Hallottam olyanról, aki az e-méter két érintkezőjét összeérintette, és ettől szintén meghülyült.
A szcientológusok vicces népség, röhögni jókat lehet rajta Xenu meg lelkek ,amiket DC-9-es repülőre hasonlító űrhajók szállítottak. Aki meg olyan hülye,h ezt elhiszi, hát nem tudom. Végül is maga L. Ron Hubbard mondta,h ha sok pénzt akarsz alapíts egyházat meg is tette. De hát a többi egyház sem veti meg a pénzt majdnem minden vallásban van pénzlehúzás.
6. Rókakígyó — 2010-12-20 12:35
Őrségben nálunk is gyakran felmerült a „valaki figyel” érzés, de ezt öreg katonák esetén a fent jelzett závárcsattanás megoldotta, Ha nem tudtuk azonosítani a figyelőt akkor hirtelen beüzemeltük a walkmant, elővettük a könyvet vagy elaludtunk, így gyorsan elmúlt az érzés :)
7. Tóthi — 2010-12-20 14:36
@Adani: Apukám nyugdíjas, otthon üldögélt, mikor jött két jehovás nő téríteni. Apu kinyitotta az ajtót, ezután nagyjából a következő beszélgetés zajlott:
– A Bibliáról szeretnénk beszélgetni Önnel.
– Hát tőlem beszélgethetünk, egyikük jöjjön be.
– Miért csak az egyikünk?
– Nézzenek rám, öreg vagyok én már, nem bírok két nővel.
– …
Rakétasebességgel fordultak meg, és húzták el a csíkot. Gondolom, jelet is tettek az ajtóra, mert azóta nem jártak náluk térítők. :-)
8. Kelempájsz — 2010-12-20 15:10
Nálunk is volt, aki rémeket látott még nappal is (lásd a lövöldözős storyt). Erre a Kőszegi-hegységben bőven volt mód.
Susog a szél a lombok között, bólogatnak a fák, huhog a bagoly, itt is, ott is valaki matat az avarban, hallani a lépéseit, egyre közelebb jön, sápadtan süt a holdvilág… és az a furcsa árnyék az előbb még nem volt ott… a világos, jó meleg őrs pedig bő 2 óra járásnyira van, a hegy túloldalán…
Hát igen, szokni kell.
Murgásokkal nem volt jó a szoli. Volt, amelyik menet közben percenként megtorpant, hogy aszongya: „A…!” majd megint: „A…!” Ha ilyennel kellett kimennem, én azt mondtam neki, hogy „pajtás, most odamész és kivizsgálod a gyanús jelet, én addig innen a fa mögül csőre töltött fegyverrel biztosítalak, és ha rád lőnek, ne félj, én innen viszonzom a tüzet!”. Így aztán velem nem is igen merték csinálni, jobb volt jönni mellettem, mint odamenni a sötétben.
De szerencsére a legtöbb járőrtárs jó csóka volt, akikkel gyorsabban telt az idő.
9. Adani — 2010-12-20 15:58
@Tóthi:
Egyik haver, aki amúgy szeret nagyot mondani, tehát nem biztos,h igaz meg azt mesélte,h az akar jehova tanúja lenni kérdésre odabökte,h nem láttam a balesetet bocsi.
10. Kentaur67 — 2010-12-20 17:41
96-97-ben egy kétheti lapot raktam össze számítógépen, aminek volt egy jó és egy rossz oldala is. Csak minden második hétvégén (csütörtök délután-hétfő reggel) kellett dolgoznom, ráadásul havi szintre lebontva az akkori minimálbér 15-20-szorosáért, ellenben a szerkesztőség mindig késett az anyag leadásával, amit én a nyomda miatt már nem tehettem meg, így a történet vége rendszerint egy 40-45 órás nonstop orális szex volt, amely során én a nemiszerv rosszabbik végén heyezkedtem el. (A csúcs 56 óra volt, nem kívánom senkinek.)
Éppen egy ilyen hosszú hétvége után próbáltam otthon regenerálódni, amikor arra ”ébredek”, hogy valaki rátenyerelt a csengőre. (Egy kilencemeletes bérház legfelső szintjén lakva aránylag csendes volt a lakókörnyezet napközben is, mindenféle ártalmas zajok és elmebetegek nélkül, főképp mert a bezárt lépcsőház miatt csak az jutott be, akinek ismerőse volt aházban.) Alapban hamar magamhoz térek, de ilyenkor azért kellett egy kis idő, amíg elvánszorogtam az ajtóig. Kinyitom, két 40-45 év körüli ”vénasszony” álldogál a túloldalon és azonnal lerohantak, hogy örömhírük van a számomra. (Innentől próbálom szöveghűen, már amire emlékszem a sztoriból.)
— Tessék, hölgyeim?
— Fiatalember, örömhírünk van a számodra…
— Megnyertem a lottóötöst, vagy mi a fasz? (Nem szoktam ilyen mosdatlan szájú lenni, de nem 1,5-2 órás alvásra lett volna szükségem, hogy visszanyerjem a jobbik modorom, másrészről komolyan nem esett le, hogy miről van szó.)
— Tudod-e, hogy Jézus érted is szenvedett a kereszten…
Ide kellene egy kis piktogram egy izzóval, ami éppen megvilágosodik.
— Hölgyeim, tegyék meg nekem, és főképpen saját maguknak azt a szívességet, hogy most csendben és egyetlen további megjegyzés nélkül megfordulnak és távoznak.
Nos, itt kapcsolódott be a másik antipatikus nőszemély, ráadásul eléggé kioktató hangnemben, amire egyébként sem vagyok vevő.
— Mi segítőkezet nyújtunk, hogy kimásszhass abból az erkölcsi fertőből, amiben a mindennapjaidat…
— Húúúúúzás!
— Jézus mindig veled van, akkor is…
Nos, itt a túlfeszültség kiverte a 16 miliamperes biztosítékot, és innentől jött a fullhangerő, ami egy korábban rikkancsként is dolgozó életerős fiatalember esetében, főleg egy szűk lépcsőházban felerősödve mindenképp megrázó lehetett, utólag is elnézés a hölgyeknek: (Tiboru, ha gondolod, moderáld nyugodtan)
— Hogy az Isten húzza a lisztporos faszára a repedtseggű Jézusotokat meg az összes hozzátok hasonló szájbabaszott kúrvát, hát mi a retkes lófaszért nem értetek a szép szóból?! Hányszor kell még elmondanom, hogy takarodjatok vissza … és a többi és a többi.
A két szentfazék olyan szinten ledöbbent hogy a szívélyes ajánlásom ellenére sem bírtak elindulni a lift felé.
Kb. 15-20 másodperc múlva nyílt a mellettem levő lakás ajtaja és megjelent a riadt szomszédasszony feje, aki egyébként a házmesteri feladatokat is ellátta:
— Óh, ne haragudjon R., én engedtem be őket a lépcsőházba. Irmuska drága, hát nem megmondtam mondtam magának, hogy bárhova mehetnek, csak a 6/3-ba a volt pártitkár T-hez ne, meg ide se, a 9/1-be?! Dolgozott a hétvégén, R?
— Igen, most feküdtem le kétórája.
— Jajjjajajajajajaj, az nem jó, Irmuska, tűnjenek el most rögtön!
Nos, nem volt több kérdés. Annyi haszna mindenesetre volt a dolognak, hogy bár még 3 évet laktam ott, soha, egyetlen hittérítő nem jelent meg többet az ajtóban. Ennyivel is korrektebbek, mint a politikai aktivisták vagya biztosítási ügynökök.
11. sirdavegd — 2010-12-20 18:27
Jó poszt :)
2004-ben volt szerencsém volt szerencsém őrizni a felszerelést és Flottánk (szunyáló) Mozdonyát egy szúnyoggal megspékelt kukoricásban Balmazújváros mellett. Na ott volt valami jószág, ami időről időre vígan szöszölt a közelünkben. Bár a vérszívók jobban zavartak…
Hittérítős történetek:
– fiatal koromban egyszer baltával a kézben nyitottam kaput az egyik kisegyház híveinek. Nem volt kérdésük :D
– pár hónapja fordult elő, hogy egész napos honlapforráskódolás (php rulez) után nyálcsorgatva támasztom a kerómat a Dóm téren 0 agyműködéssel, mikor is odajön hozzám egy női személy. Elkezd beszélni dolgokról, de úgy a második percben tűnt fel, hogy jé, hozzám beszél, meg, hogy mit is akar. Na csak kibökte végre, hogy „akarok-e beszélni Jézusról”. Hát mondom jól van, jövő héten délután 18:00-kor a Boci nevű műintézményben beszélhetünk róla. Kíváncsiság ugyebár. Nagyon be volt lelkesedve, mert még a névjegykártyám láttán sem menekült el.
No, a jövő héten a megadott időben egy tejberizs társaságában (valami értelme is legyen a dolognak :P) kezdem hallgatni az igét. Azaz hallgatnám, de nem gyütt egyik térítőtől sem. Innen a dolog mind inkább kezdett a kevésbé szerencsés kimenetelű, ámde elhúzódó államvizsgák menetére hasonlítani. Kérdezek – őőőőőő – pontosítom a kérdést – blabla – újra felteszem a kérdést – őőőőőőő – úgy, hogy a hülye is megértse – passsz.
A végén mondtam, hogy ez így nem volt túl meggyőző, legalább azzal lennének tisztában, mit akarnak. XD
Ők meg „látom nem igényled Jézus segítségét”. Oké, kérem definiálja, mit ért „Jézus segítsége alatt” :PPPPP
12. Mikiapó — 2010-12-20 19:19
A kommenteket olvasva megvilágosodtam:33 év után költöztem lakótelepről családi házba! A két éve kiragasztott felirat a csengőgombon, miszerint a csengő nem működik, kezd megkopni, jövőre befejezem a kerítést, és a helye is megszűnik!!!
Akit be akarok engedni, tudja a telefonszámom…
13. dmwd — 2010-12-20 20:02
@Mikiapó:
A csengő NÉHA hasznos is. Nélküle hogyan tudod, hogy megjött a pizza?
14. tiboru — 2010-12-20 20:06
A percekkel ezelőtt elfogadott új médiatörvényre és a közelgő karácsonyra tekintettel kérem a hozzászólókat, hogy mutassanak nagyobb fokú elfogadási hajlandóságot Jézussal szemben.
Vagy dobjunk össze előre 5-10-25 millert a sajtórendészeti bírságra.
:-)
15. tiboru — 2010-12-20 20:07
@Mikiapó:
Nálunk hét éve nincs csengő :-)
@dmwd:
A pizzásnak a megrendeléskor megadom a számom és felhív, ha már túl sokat álldogált az utcán.
16. Mikiapó — 2010-12-20 20:24
@tiboru: és @dmwd:
Már tudják, és dudálnak! :-))))
17. fakir — 2010-12-20 21:32
Most találtam:
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/savaria_katonai_tortenete_video
18. Dogoo — 2010-12-20 22:10
Áldás békesség.
’90-es évek elején Debrecenben a Kossuth téren bambultam egy csendes nyári délelőtt és ebben a képlékeny állapotban megszólalt mellettem egy hang.- hiszel az úrban?
Egy idősebb emberke volt a kérdező, mindkét kezében szorongatott valami papírt.
Első meglepetésemben azt sem tudtam mi van.
Tovább bombázott a mondókájával, egy darabig csendben hallgattam, majd a feltámadó kisördög megszólalt: Igaz az a dolog hogy maguk kitépték a bibliából azokat az oldalakat amik nem tetszettek maguknak?
Itt a kommunikáció megszakadt.
Olyan is történt, hogy reggel fél nyolckor rátenyereltek a kapucsengőre. Nagyon jó volt erre a hangra ébredni, ugyan is 5- köröl feküdtem le. A kis családom is aludt még. A kutyám tombolt a kennelben. Kivágódtam az ajtón és legnagyobb megdöbbenésemre két nő nyomja a gombot még akkor is mikor már a kerítés túloldalán álltam. Úgy ahogy voltam egy szál gatyában üvöltve kérdeztem meg mi a f.szt akarnak. Mikor közölték, hogy a lelkemet jöttek megmenteni. Azonnal lehiggadtam! A következő mondatot szépen lassan és csendesen mondtam nekik. Ha nem takarodtok innen rátok küldöm a kutyát.
A szép szó használt. Amúgy egy argentin dogom van.
Ma már rutinosan kezelem ha az utcán nekem esnek a hittérítők. Lazán félvállról közlöm velük: csak egy isten van Allah!
19. Adani — 2010-12-20 22:14
@sirdavegd:
A biztosítási, bankos hitelt rásózók se jobbak, de ők inkább telefonon zaklatnak és le lehet szerelni.
Egyik havert azzal hívták fel, csak most csak önnek kedvező hitel két millió alacsony kamat. Kb. 5x mondta el, nem akar hitelt felvenni, mert minek. De vegye csak jó lesz az ki tudja mire. De minek vegyem el ha nem kell? A végén már az jött, ok adják ha már ennyire akarják, de nem fogom visszafizetni, ha így is ok, akkor állok elébe ide a 2 misit. Na akkor letette:)
Engem egyszer befektetéssel találtak be, micsoda tuti jó befektetés mondja már egy perceés kinyögi, h 500 ezer ft a minimális. Ekkor közöltem,h ne is mondja tovább, mert annyi nincs.
Egyik volt kollégám jó volt ilyen telefonos hiénák elhárításában, általában őt használtuk hardveres tűzfalnak:) Teljesen higgadtan úgy el tudta küldeni a picsába diplomatikusan, h sztem már várta, h mehessen. Mikor csak mondta a magáét akkor pl. uram melyik részét nem érti? Nem kérjük. De az nagyon jó. Érti, amit mondok? Melyik részét nemértette. NEM KELL!!!
Ha nagyon erőszakosak akkor szoktam azt csinálni, h leteszem a telefont az asztalra, de nem bontom a hívást hadd mondja az asztalnak, fogyjon csak a számla. Esetleg adok aláfestő zenét. mikor Bokros Lajos hívott magnóról akkor pl. odatettem a hangszóró elé és Panzerliedet nyomtam a YouTube-ról, aztán némi kulcscsörgés, WC lehúzás és még mindig élt a vonal. :)
20. Flankerr — 2010-12-20 22:22
Mostanában a kisebb településeken (falu, kisváros) taktikát váltottak. Csengetnek (ebédidő, délután körül), 55-60 körüli nők (sosem férfiak ,ez se véletlen..:) és nem megváltani akarnak, csak az aktuális Őrtorony vagy mi számot átadni. Megnézem, visszaadom hogy én ezt nem. Ekkor mosolyognak, illedelmesen elköszönünk egymástól és távoznak.
21. Dogoo — 2010-12-20 22:41
Dolgoztam a Vekeri fesztiválon rendészként, és a Hare krisna hívők is megjelentek és ingyenkaját meg mindenfélét osztogattak. Nem ártottak senkinek, mondjuk a zenéjük és az éneklésük eléggé idegesítő.
A szabadidőnkben elvegyültünk a tömegben. Az egyik kollégával aki civilben katonatiszt ténferegtünk a legtöbbet. Kiszúrta magának az egyik krisna csajt. Tényleg csinos volt, de nagyon. na és persze rögtön elkezdtük kérdezgetni, ismerkedni. Mindenfélét kérdeztünk tőle. Elég intim témákat is érintettünk. Nyíltan válaszolt mindenre. Elmondta, hogy szex csak gyereknemzés céljából lehet, neki is van férje. Finoman közöltük vele, hogy elég béna lehet ha nem megy rá minden este. A csaj egy kis huncut mosollyal az arcán mutatta be a mellette ülő fickót aki bamba képpel meredt a világra: -a férjem.
Komoly sokk ért bennünket.
22. sirdavegd — 2010-12-20 23:00
@Adani:
Közvetítős népelemet próbavásárolni nehéz, mert először mindig a zerglingeket küldik. Minden esetre voltam én már kőműves a kollegina pedig a húgom. Az ügynök meg civilben régész volt. Így aztán 15 perc után már úgy osztottuk, hogy nem tűnt föl neki. Aznap este jó alaposan meg lett rugdosva a bokám az asztal alatt :D
Szóval ügynököt lerázni vicces, lepróbavásárolni meg ízletes XD
A mélypont: egyszer valami eü cuccost akartak rámsózni, hogy „nyertem”. Jóvan, ojjektumba elmászok, erre egy 20 méteres sugarú szagmányban úszó, nikotinsárga szemű női személy kezdett el arról edukálni, milyen fontos a zegésség és vegyem már meg a ZümmzümmSüni2004-et. Levegőm maradékával inkább sürgősen elköszöntem :P
23. sirdavegd — 2010-12-20 23:02
@tiboru: A Főnökkel semmi bajom, de a területi képviselőktől szvsz Ő is elhatárolódna :D
24. Dogoo — 2010-12-20 23:13
Azokat az ügynököket sajnáltam akik egy barátomba futottak bele telefonon keresztül. A munkája gyakorlatilag végig ebéd szünet, tehát ideje van bőven, és unatkozik is alaposan. Mikor felhívják meghallgatja őket, belekérdez olyan alapossággal, és részletességgel hogy az a legtapasztaltabb ügynököt is meglepi. Olyan körkérdéseket tesz fel, hogy csak na és azt firtatja , hogy ha nagy mennyiséget rendel milyen kedvezményt kap, meg hasonlók. Teljesen körbe viszi az ügynököt. Lelki szemeik előtt az évszázad üzlete lebeg. Általában arra is megszokta kérni őket, hogy egy- két hét múlva hívják már vissza. Soha nem vett még semmit!
A rekord háromnegyed óra körül mozog, ennyit beszéltette az ügynököt.
25. Dogoo — 2010-12-20 23:45
@Adani:
Annak idején még apám mesélt egy temetős történetet.
Az egyik parasztnak beteg volt a felesége, szenvedett, jajgatott, csak kitalálták, hogy jó lenne ha kerítenének valami orvos félét, vagy papot. Doktor csak a szomszéd faluban volt, pap meg ott se. Addig húzták halasztották míg nagyon éjszaka lett. Az asszony nyögött az ember meg indult az orvosért. Befogta a lovakat és hajts. Na ahogy így mendegéltek az éjszakában elértek a két falu közti temetőhöz. A paraszt meg jó hangosan bekiabált a temetőbe:
-Jöjjön Józsi bácsi, hazaviszem a faluba!
Ez a Bácsi nemrég meghalt jó ismerőse volt vagy mi a parasztnak.
Igen ám csak hogy valaki vissza kiáltott, hogy:
Megyek fiam megyek , csak felhúzom a nadrágomat.
Na több sem kellett a parasztnak. megfordította a kocsit és közzé vágott a lovaknak. Nem vitt haza doktort. Az asszony meg szenvedett tovább!
Vagy igaz vagy nem , nekem így mesélték!
26. Kelempájsz — 2010-12-21 07:28
@Dogoo: A haverom faterja meg azt mesélte, hogy egyszer éjjel buliból mentek hazafelé. Amikor a temetőhöz értek, egyikük azt mondta, hogy:
-Vajon mit csinálnak most a halottak?
Mire egy hang megszólalt az árokból:
-Ki aluszik, ki pipál, ki a sírkereszten áll!
Erre futásnak eredtek.
27. Kelempájsz — 2010-12-21 08:05
No meg a térítőkhöz:
Szerintem a vallási és/vagy politikai rögeszmék iránti hódolat egy tőről fakad, és valami beteges lelkületre vall. Az ilyen embereket rá lehet venni mindenféle aljasságra, akár gyilkolni is képesek a hit/ideológia tisztasága nevében, amint a történelemből tudjuk. A normális vallásos emberek nem viselkednek így.
Amikor itt járt a Hale-Bopp üstökös, egy agyalágyult szekta kitalálta, hogy az üstökös mögött jön az UFO, hogy felvegye az arra érdemesek lelkét és elvigye egy boldog világba. A hívek csoportos öngyilkosságot követtek el, ki volt készítve mellettük az útiholmi is.
Nem olyan ártatlan dolog ez!
28. Adani — 2010-12-21 08:41
@Kelempájsz:
Erre van a mondás,h aki hülye haljon meg.
@Dogoo:
10 pontos gyakorlat. Ha csak simán lecsapod sokszor visszahívnak. De ha így megtöröd sztem még olyan telefonszámot se mer majd felhívni, ami kicsit is hasonlít a tiedre.
A Krishnásokkal nincs sok baj, még nem láttam őket csak messziről, de ők alapvetően nem nyomulósak, ráadásul ha elküldöd a picsába még akkor is vigyorogva megköszöni,h meghallgatod. Ők meg elsőre megértik általában ahogy hallottam,h ha nem kérsz semmit.
A Tesco Titok könyvben is említik őket mikor a parkolóban próbálták a vevőkre rásózni a vackaikat, az őrök el akarták hajtani mondván nem jattolnak nekik mint a koldusok. Viszont ők tudták mi a módi és mikor mondták nekik,h menjenek innen rákérdeztek, h de hát koldusok is itt vannak utána meg rögtön azt , h mennyi a jatt. Mondták,h 2000/nap megegyeztek és tényleg minden „műszakjuk” végén pontosan előre kiszámolva leadta a kétezret még meg is kereste az őröket ha nem látott senkit. Becsületes népség, megtartja amit megígér, és még a vallási előírásába is be tudta illeszteni a vesztegetést mint olyat. Bár ugye Krisztus koporsóját se őrizték ingyen
29. Kelempájsz — 2010-12-21 08:52
@Adani: Bármilyen rendesek is, az a vallás, amelyik a kefikélést tiltja, nálam nem nyerő…
30. Adani — 2010-12-21 09:11
@Kelempájsz:
Egyetértünk, de hát isten szeme szerinted mindent lát? Nem hiszem.
31. Kelempájsz — 2010-12-21 10:25
@Adani: Ha az Isten olyan, mint amilyennek tanítják, akkor biztos, hogy látja. Hát nézze, ha akarja, én előtte nem szégyellem magam.
De az is biztos, hogy boldog lenne, ha az emberiség legnagyobb bűne csak az lenne, hogy szeret kefélni.
32. sirdavegd — 2010-12-21 12:09
@Kelempájsz:
Első nagy 100km-es túránkon delelőre ért a nap, amikor beértünk Kisújszállásra. Hátra szólok havernak, hogy itt lenne az ideje, hogy beássuk magunkat. Erre ő: „jé, itt egy temető!”
33. sirdavegd — 2010-12-21 12:12
@dmwd:
Úgy adom le a rendelést, hogy csörgessen meg a futi, ha megérkezett.
Ami még kiveri a biztosítékot: kaputelefon csörög szombat éjjel 6-kor (alapvetően be kéne tiltani minden órát szombaton 11 előtt). Kimászok, „mivan”?!
Csókolom, én Mötyi Erzsébetet keresem. „Hát itt nincs”, telefon lerak. Na pontosan ezt utálom a panelekben :P
34. Adani — 2010-12-21 13:03
@Kelempájsz:
Egyszerre úgyse tud mindenkire figyelni az meg, h sok millió emberből pont akkor pont téged kukkol kb. a nullával egyenlő. :)
@sirdavegd:
Mint a régi történet mikor Mórickát oktatják hogyan kell szétszívatni valakit. Első telefon egy ismeretlen lakásba.
-Csókolom Pistikét keresem
-Ittn me lakik Pistike nyilván téves számot hívott.
Második:
-Csókolom Pistikét keresem
-Mondtam már, h itt nem lakik Pistike.
A sokadik után:
-És most Móricka megmutatom neked a legmagasabb fokozatot.
-Csókolom, Pistikét keresem
-Idefigyelj tw hülyegyerek a faszm tele van már veled, megmondtam már, h itt kurvára semmiféle Pistike nem lakik, h a dögkútból kapnál karácsonyi ajándékot.
Móricka:
-Van ennél magasabb fokozat is, mutatom
Ismét telefon:
-Pistike vagyok, nem keresett valaki.
35. Kelempájsz — 2010-12-21 13:12
@Adani: Szentigaz! Akkor pláne hajrá!!! Erről jut eszembe kedves régi műszaki mechanika professzorom, aki a következőt tanította nekünk:
„MINDEN NŐT MEGBASZNI NEM LEHET, DE TÖREKEDNI KELL RÁ!”
36. Adani — 2010-12-21 13:33
Én azt is hallottam, h Jézus a bűneinkért halt meg. Ne okozzunk neki csalódást.
37. Kelempájsz — 2010-12-23 08:28
No igen. De ha belegondolok, szegény Jézus Krisztus mit érzhet, ha onnan fentről lenéz és látja, hogy miket műveltek az emberek az ő nevében, rá hivatkozva, évszázadokon át, pedig az életét adta értük? Bizonyára pirulni kénytelen. Ha csak kefélnének…
De szerintem nem ez a blog a hitvita helye. Üdv: Kelempájsz
38. ZöPö_ — 2011-01-07 11:54
A jehovás néniket én többször leszereltem azzal, hogy csendesen, mosolyogva közöltem velük, hogy római katolikus vagyok (de jure valóban, de facto nem járok templomba). Ettől a három szótól mindig nagyon messzire szaladtak.
RSS feed for comments on this post. TrackBack URL
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.