305. – A gyorsváltás

Mi magyarok világhírűek vagyunk az újítások és találmányok területén; gondoljunk csak a golyóstolltól a holografikus képalkotáson keresztül egészen Csiccsolináig, akinek – ha minden igaz – a kamerák előtt először sikerült egy óriáskígyóval úgy közösülnie, hogy nem volt szükség síkosítóra.

Wendiii egy olyan magyar találmányt mutat be, amelynek szabadalmi levédése tudomásom szerint még nem történt meg, de (a Magyar Honvédség jelenlegi állapotát szemügyre véve) szerintem erre már nem kell túl sokat várnunk.

Azt hiszem, ezt a történetet most már nyugodtan leírhatom, mivel a sorkatonaság megszűnt, és valószínűleg a hivatásos állomány ezen része is elkerült már innen.

Igen, már megint Kecskemét és a repülőtér.  Mint tudjuk az őrség nagyon egyhangú elfoglaltság, valószínűleg minden szolgálat közül a legunalmasabb. Nem is irigyeltem nagyon az őröket, vagy ahogy Kecskeméten nevezték, a bundzsikat. Én magam is töltöttem időt őrtornyokban és -bódékban, de azt nem tudom, hogy tudtam volna elviselni, ha egy évig tikitakiban nyomom. Gondolom, az őrök is így lehettek ezzel, ezért kitaláltak mindenféle népi játékot. Ennek egyik ékes példája volt az úgynevezett gyorsváltás.

Mint tudjuk, az őrségváltás folyamata nem egyszerű feladat. Elindul az őröket szállító teherautó (bundzsibusz) a legközelebbi őrhely felé. A régi őr lejön a toronyból, és nappal Állj!, éjszaka Állj, ki vagy?! ordítással adja a közeledők tudtára, hogy észrevette őket. Ekkor a felvezető vagy őrpók bejelentkezik… és a többire nem emlékszem, ugyanis soha nem vettem részt teljesen szabályos váltásban, azt viszont tudom, hogy gyakorlatilag egy komplett leltározás is benne volt. Az őrök és tiszthelyettesek egybehangzó beszámolója alapján viszont bátran kijelenthetem, hogy ha minden mozdulatot a Szolgálati Szabályzat szerint hajtanak végre, akkor bizony a hét őrhely személyzetét két óra alatt váltják le, miközben az egészet (mint később látni fogjuk) jóval rövidebb idő alatt is le lehetett zavarni. Ehhez azonban két feltételnek teljesülnie kellett: az egyik, hogy az őrpók nem ment ki a váltással, hanem a felvezetőket küldte maga helyett, vagy pedig az őrpók is laza volt, és kiröhögte a Szolg. Szab. vonatkozó rendelkezéseit.

A másik feltétel az volt, hogy az ÜTI-re nem jött rá a patentkodhatnék és nem akart mindenáron szemtanúja lenni az őrségváltásnak. Bár olyanra is hallottam példát, hogy a buzgó kilós kiment őrséget ellenőrizni, aztán már a második toronynál a következő párbeszéd hangzott el:

–    Nem megy ez gyorsabban?

–    De megy, százados úr, de az nem egészen szabályos.

–    Leszarom. Fázom, húzzanak bele!

Szóval megint nem sikerült a szabályos váltás.

Ha a fent említett két feltétel mindegyike fennállt, akkor jöhetett a gyorsváltás. Annyi kikötés volt még ezzel kapcsolatban, hogy azokat a napokat, amikor repülések zajlottak, nem lehetett az eredményekbe beszámítani, mivel ekkor az 5-ös, 5/A és 6-os őrhelyeket az őrszázad katonái helyett a Puma és Dongó századok (1. és 2. karbantartó század, a MiG-29-esek karbantartói), illetve az Alba század (a 3. karbantartó század, amelyik az Albatrosz oktatógépekkel volt elfoglalva) katonái vették át; ezt ők egyébként nyűgözésnek hívták. Ha hajnali 2-ig tartott a repülés, akkor addig nem is mentek ki a bundzsik; természetes, hogy ide leginkább az öregek osztatták be magukat. Ezért inkább a hétvégéken lehetett gyakorolni a gyorsváltást.

Szóval mint írtam, hét őrhely volt: 1, 2, 4, 5, 5/A, 6 és 7. Valami miatt a 7-esnél kezdődött a buli a következőképpen: a régi őr látja, hogy porzik a bundzsibusz után az út, és a felvezető vagy őrpók villog az elemlámpájával a fülkéből. A régi őr lerohan a toronyból/kirohan a bódéból az út mellé, a jármű pedig lassít,  DE NEM ÁLL MEG! Ekkor az új őr leugrik a platóról és elkezd futni az őrhely felé. A régi őr futtában áthajítja a teli tárat, majd az őrpók hangos biztatásától kísérve („Siess már bazdmeg, nem érünk rá!”) a kocsi mögé rohan, ahol is feldobja az AMD-t a platóra, majd megkapaszkodik. Teljesen felmászni csak a következő őrhelynél van lehetősége, ugyanis amint megkapaszkodik a plató szélében, a többi őr elkezdi ütni a válltámasszal a padlót, és üvölt, hogy „Taposs bele!”. Így hát szegény delikvens zászlóként lobog a jármű mögött, hogy utána a következő őr vegye át a helyét.

És ez egészen így megy az 1-es őrhelyig.

A legrövidebb időket kizárólag Zil-131-essel (a Nagyzillel) tudták lefutni. Kísérleteztek még Gaz-66-ossal, Zil-130-assal és Urallal is, de ezekben egyszerűen nem volt annyi kraft, hogy győzze a strapát (a Csepelről nem is beszélek, valószínűleg a fele kocsi az úton maradt volna). A laktanya 16 négyzetkilométer és az egyes őrhelyek közti távolság meglehetősen nagy volt. Ennek fényében talán hihetetlen, de a legrövidebb idő, ami alatt a gyorsváltást végrehajtották, 10 perc volt!!! Nem tudom, hogy csinálták, de mivel a hivatásos állománytól hallottam elrettentő példaként, elhiszem, hogy megtörtént.

27 hozzászólás

 1. KATZE — 2011-10-19 08:13 

Ez beteg…. :)

Bizonyára nem mindig sikerült ezt abszolválni leesés/sérülés nélkül, de ezekről nem hinném, h. készültek feljegyzések.

Nagyszerű történet:)

 2. dmwd — 2011-10-19 08:27 

Nálunk Rétságon nem volt jármű a váltáshoz, de ott is volt „csillag” váltás: az 1-es őrhely után – amit az üti is láthatott – mindenki ment a saját helyére egyesével. A régi őrök pedig a 8-asnál találkoztak, ahonnan szabályosan vonultak be az őrszobára. Persze, ha az üti nem aludt és nem volt részeg, – ez így elég ritka kombináció volt éjjelente – akkor simán kiszúrta, hogy nagyon gyorsan értünk vissza, de soha senki nem balhézott emiatt.

 3. Bigjoe(HUN) — 2011-10-19 09:26 

Nagyon tetszik a váltásra ez a megoldás.
Ha 94/95-ben jön az ihlet komolyan kipróbálom.

Bár a Hűvösvölgyi úton a lassító HŐR IFÁra felkapaszkodó, nem is, fel és le deszanttoló katonák látványa biztos karhatalmi intézkedéseket generált volna.
(egy klasszikust idézve (Haynau ales): egytől… kötélig…..)

A váltást ahol lehetett mi is okosban csináltuk.
Az őrpk-k nem szerettek kijárni (az öregség hatása a lábakra), volt olyan szolim ahol sem a felvez, sem a pk nem jött ki. (obj.:HŐROPK)

Ebben az esetben a legtávolabbi bódét váltó őr volt a felvez. egészen az utolsó bodéig, ott csere az első bódé leváltott katonájára.

Egyszerűbb ojektumoknál (NBH) szólt a pk.: Menjél váccsad le a havert!!

De olyan is volt, hogy jött az őr – 15-20 perccel hamarabb- meguntam, hát bejöttem. Ezeknél a laza ojjektumoknál az is megesett, hogy nem mentünk ki.
Vagy, amikor korosodtunk, az őrpk. ment ki. Hogy miért?
Pampogott, hogy az őrnek kint a hely, hát akkor tessék…

Volt olyan cimbi az OPK-n, hogy kiment a váltáskor, váltott, majd a váltást megelőzve vissza jött az őrszobába.

Váltani csak azért ment ki, mert egy haverját váltotta.

Persze nem minden felállítási helyen lehetett lazulni. Ami szem előtt volt ott állt a koma rendesen.

 4. Wendiii — 2011-10-19 09:42 

Ha már őrségváltásról beszélgetünk: mivel én nem az őrszázad tagja voltam, csak néha adtam bundzsit, szégyenszemre nagyon kevés dologra emlékszem az Őr kötelmei című műből. Valaki el tudná nekem küldeni (vagy esetleg egy linket tudna küldeni, ahol ezt megtalálom)? Előre is köszönöm.

 5. szögyi — 2011-10-19 12:43 

Katonaéletemben volt olyan, aki a „csillagváltást” repülőváltásnak nevezte, de az ehhez képest lóf@sz se volt. EZ AZ IGAZI repülőváltás!
Csillagváltásnál télen a frissen hullott hóban „buktunk”. Megjegyezte az ÜTI, hogy vajon miért vezet egy pár lábnyom az őrszobától az utolsó felállított őrig, amikor ott csak az őrtoronytól az őrszobáig vezető lábnyomnak kellene lenni. Mondtuk neki, hogy az a másik az nem érvényes :)

 6. Bigjoe(HUN) — 2011-10-19 13:25 

@szögyi:
Havas napokon főleg a szűzhóban mindig feladat volt a „nyomsáv” kialaktása.
Ha laza helyen voltunk és 24-ből 24-et pihiztünk (hétvége). Akkor is mielőtt a szolit leadtuk a hóban mindig csináltunk kellő mennyiségű lábnyomot. Minimum ott ahol várható volt a löket.
Mivel 94 aug. vonultam így télen tekintettel a rövid hajamra elég gyakran én voltam a hótörö.

Volt olyan löket amelyik megjegyezte,hogy micsoda ügyes HŐR-ők vannak itt mindig a másik nyomába lépnek.
A válasz a következő volt:
Sok indián regény van a könyvtárban, most mindenki azt olvassa,biztos azért…
(nem is tudtuk, hol a könyvtár az adyn)

 7. Kelempájsz — 2011-10-19 13:47 

@Bigjoe(HUN): Nálunk, Hörmannforráson, egy szép téli napon történt, hogy a hadnagyunk kiment a határnyiladékot lejárni. A hó már napok óta nem esett. Előző éjjel razziariadó volt, és a hadnagy csak a teherautó fordulójában talált nyomokat, a határzárás helyén nem. A zárócsoport nem bontakozott szét a határon, hanem ott várták meg a riadó végét. Ha ezt Haynau megtudta volna!!! De nem tudta meg. A társaságot összeszedték, és gyalog, az Írottkőn keresztül végigzavarták oda-vissza. A legtávolabbi őrhely 8 km-re volt! Senki sem mert tiltakozni, mert ha ez kiderült volna, nem egy évtől öt évig, hanem öt évtől kötélig szólt volna a bünti. Nekem nagy mázlim volt, hogy a riadó idején éppen kinn voltam szoliban, így megúsztam a dolgot. Üdv: Kelempájsz

 8. zweitakt — 2011-10-19 14:10 

„Őr! Őrhelyem átadom! Felállítási helyem az 1. sz őrtorony. Feladatom az őrhely őrzése-védése, a rám bízott harcfeladat végrehajtása. Őrhelyem a javítóbarakkok köze, a lőszerraktár és körlete, a barakkok hátfaláig a laktanya északi kerítése, valamint a keleti kerítés telephelykerítésig és a Flottillatelephely és a barakkok által határolt terület. Ezek figyelését befejezem.”
-Őr! Őrhelyem átveszem! Felállítási helyem az 1. sz őrtorony. Feladatom az őrhely őrzése-védése, a rám bízott harcfeladat végrehajtása. Őrhelyem a javítóbarakkok köze, a lőszerraktár és körlete, a barakkok hátfaláig a laktanya északi kerítése, valamint a keleti kerítés telephelykerítésig és a Flottillatelephely és a barakkok által határolt terület. Ezek figyelését megkezdem, eseményről elöljárómat azonnal értesítem.” Nálunk ez volt a váltás szabályos szövege…
A Gyorsváltás nálunk csak annyiból állt, hogy a löket elhaladt a torony előtt, egy le egy fel, oszt passz. Rejtett őrhelynél, amit nem látott at Üti egy cigi, (Gázfogadó állomásnál…) és tovább. Ütiszoba előtt jó hangosan ordított „egykettőegy”, hogy a 4. őr felébredjen…

Az őr kötelmeit majd megpróbálom felidézni…

 9. Kelempájsz — 2011-10-19 14:45 

Nálunk így szólt a sablonszöveg:
„2. őrhely, 3. váltás, jelentem, hogy az őrhelyet átadom!”
„2. őrhely, 1. váltás, jelentem, hogy az őrhelyet átveszem!”
A kiképzésen volt egy srác, aki a nevét is mondta. Az elöljárója, K. tizedes (nem én voltam!) szólt, hogy ne a nevét mondja, csak az őrhely és a váltás számát. A gyerek mondta, hogy értettem, és ismét mondta a nevét is. Megint kijavította az elöljáró, de a csóka harmadszor is elb*szta. K. tizedes begurult, akkorát üvöltött, hogy a gyakorlótér zengett:
„Nem érti, …sszameg?!!! Azt mondja, hogy 2. őrhely, 3. váltás jelentem, hogy a sz@rcsimbókos, rohadt f*szomat átadom!!!”
Persze majdnem megszakadtunk a röhögéstől. Lehet, hogy K. tizedesnek olyan volt? Üdv: K. (Kelempájsz) tizedes

 10. Wendiii — 2011-10-19 14:59 

Ja, nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy nincs 3-as számú őrhely. Ez a kecskeméti legendárium szerint azért volt, mert ott nem volt elég éber az őr, és valaki bemászott, és ajándékozott az illetőnek egy kolumbiai nyakkendőt. Nem tudom, hogy valóban ez lehetett-e az oka, de tény, hogy nincs, és ezzel magyarázták.

 11. passaran — 2011-10-19 18:53 

Szabadszálláson a külső őrségben (lőszer raktár) ha jól emlékszem 1-es őrhely nem volt, csak 2,3,4.
Néha éjszaka az üti orifonon keresztül ellenőrizte az őrőket a toronyban. Merthogy lusta volt kijönni… Amikor már 1 hónapja minden másnap kinn voltunk akkor már kialakult a feltételes reflex mindenkiben :) Fej alá kispárnának az orifont és félálomban is ment már a bejelenkező szöveg: 2/2-es felállított őr jelentkezem, jelentem szolgálati időm alatt eseméyn nem történt.

 12. tiboru — 2011-10-19 19:22 

Annó nálunk az 1. számú őrhely az ezredzászló előtti/melletti volt. Na az volt az orbitális szopás, három méternyire az ezredpéká és ötre a törzsfőnök irodájától; én egyszer csíptem meg, ráadásul faszán egy délelőtti váltással, amikor mindenki ott nyüzsgött, akinek egynél több nagy csillagja volt a vállán…

Basszus, még vakarózni sem lehetett :-(

 13. Optika — 2011-10-20 14:39 

Az sem mindegy, hogy ki melyik váltásban van. Zalaegerszegen úgy jött ki, hogy az 1. váltásnak volt rosszabb sora. Valahogy a kajaidők miatt ők töltöttek többet a toronyban és kevesebbet az őrszobán a pihenőben. Persze van aki a toronyban jobb szeretett lenni.

1. felvezetési útvonal

A legszarabb torony Zalaegerszegen az 1. számú volt, ugyanis a kiképző (gladiátor, BMP sofőr, irányzó) zászlóalj, a telephely és a hátsó laktanya kijárat szomszédságában volt. Tehát nagy volt a mozgás a környékén. Kevésbé volt lehetőség mással foglalkozni (pl. olvasni, aludni, stb…) Igaz van aki meg pont azért szerette, mert mindig történt valami.
Sokan igazi szívásnak tekintették az 1/1-et vagyis az egyes őrhely egyes váltásban lévő katonát.

A 2. őrhely már nyugisabb volt a laktanya távolabbi csücskében. Az volt a jó benne, hogy rendes betonút vezetett oda. Odáig még kiment a teljes felvezetés.

A 3. őrhely a legtávolabbi csücsökben volt, végképp csendes és nyugodt hely volt, de szar út vitt oda. Oda éjszaka már csak a felállított őr ment el, addig a váltás várakozott a 2. toronynál.

A 4. őrhely a telephely közepén volt. Ott is nagy mozgás volt. Tehát napközben a pihenésről nem lehetett szó. Viszont éjszaka a tárolóhely ügyeletessel jókat dumálhatott.

Az 5. őrhelyre nem emlékszem. Lehet, hogy csak számozásban létezett. De lehet, hogy volt.

2. felvezetési útvonal.

A másik felvezetési útvonalon az első állomás a 6. őrhely volt. Ez nem torony volt, hanem a tiszti étkezde mögött a szabad ég alatt volt. 3 őr váltotta egymást, tehát nekik 6 óra jutott egyszerre az őrszobán. Ennyi előnye volt. Na meg Mariska néni!
A 6. őrhely pihenő katonáiból került ki az a szerencsétlen akinek fogoly kísérői feladatot szántak. Tehát ha hajnal 4-kor az ÜTI havat sepertetett fogdásokkal, akkor a 6. őrhely épp kint nem lévő katonájából akár 2 is foglyokat kísért.

7., 8., és 9. őrhelyekre nem emlékszem. Szerintem ezek a 4. számú gyakorló tér közepén voltak. SOsem voltam ezeken felállítva.

A 10. őrhely is azon a környéken volt. Ezek annyiban szívtak, hogy az éppen pihenőben lévő katona is lehetett fogolykisérő a pihenő idő terhére.
———————————–

Nem vezettem statisztikát, hogy hol mennyiszer voltam. A kedvencem a 6. őrhely volt a tisztikonyha mögött.
A 2. felvezetési útvonal többi őrhelyén nagyon keveset voltam. Talán egyszer vagy kétszer.

A másik útvonalon voltam még az 1. 2. 3. és 4. őrhelyen párszor. Mondom az 5.-re nem emlékszem. Vagy nem őrködtem ott, vagy nem hagyott olyan mély nyomot bennem, hogy emlékeznék rá. Vagy megszűnt.

Ez volt a belső őrség.

A külső őrség lényegesen jobb volt. Mindentől távol 5 őrtoronyban és az őrszobán jól elvoltunk. Ha jött ellenőrizni akár az ÜTI, vagy akárki más mindig kiszóltak a telephelyről. Ennyi gesztust a telephely ügyeletes azon őrségek felé is gyakorolt, akiket esetleg nem szeretett annyira.
Ott a távolabbi tornyokba sosem ment ki a felvezető (vagy maximum ellenőrzések alkalmával). Gyalogosan, de elég jó időkkel ment a váltás. Néha mértük és verseny volt, mikor milyen gyorsan megy. Azon vita volt persze, hogy egy gyorsan sikerült váltás kinek az érdeme: a leváltottaké, vagy a leváltóké. Így abbamaradt ez a nemes vetélkedés.

 14. Optika — 2011-10-20 14:40 

@tiboru:

Tiboru ! Te a Román Hadseregben védted a VSZ-t. Nincs a youtube-on román katonai induló, amelyre Te is verted a vigyázt?

 15. Wendiii — 2011-10-20 16:02 

Kecskeméten az 1-es az üzemanyagtelepet védte, a 2-es a repülőgép-üzemanyagtárolót, a 4-es, 5-ös, 5/A, 6-os a repülőgépeket, a 7-es pedig a légiharc-rakéta raktár mellett volt.
Ha ennél többet mondok, az már titoksértés lenne. :)

 16. 68nyara — 2011-10-20 17:53 

Régen is volt, meg már nem is emlékszem,hogy én ott voltam e? :-) Történt egyszer,hogy egy vidéki laktanya őrszobájába valahogy bekerült egy videó és pár felvilágosító jellegű film (TV volt az őrszobán). Na ül a csapat és vágyakozó szemekkel nézi a képernyőt, amikor is kopasz honvéd besétál és közli felgmán, hogy jön az ÜTI. Nagyjából az alatt az idő alatt, amíg a felüljáró lesétálta az őrszobáig hátralévő cirka tíz métert, a videó, filmestől sikeresen elrejtődött, állomány felsorakozott, szépen mint ahogy a nagykönyvben vala. ÜTI kedte dícsérni az őrséget, hogy éjjel háromkor is milyen éberek, mindenki szabályzat szerint, felöltözve, stb. Egyszer csak látszik, ahogy végigfut rajta a felismerés, végigméri a sort és megkérdezi: Ki van kint őrségben?

Hála istennek, neki is kínos lett volna ha ennyi embert kell hadbíróságra zavarnia, így a dolgot elintézte egy alapos fejmosással, mondjuk azt lehet, hogy még Budapesten is hallották.

 17. tiboru — 2011-10-20 19:51 

@Optika:

Na ez volt az egyik:

http://www.youtube.com/watch?v=v8Nsu3A7whg

Ez pedig a legnépszerűbb (és csak az a probléma vele, hogy szövege szerint a román zászlóaljakat buzdítja arra, hogy keljenek át a Kárpátokon visszafoglalni az ősi román földet. És nem is rejtik véka alá a dolgokat, mert az egyik refrén azt mondja szó szerint, hogy „…mert kell nekünk Erdély!”):

http://www.youtube.com/watch?v=qHs32vygkDM

Itt egy egyveleg:

http://www.youtube.com/watch?v=YlBeywfAp8o

Ez pedig az elöljáró köszöntése – minden kibaszott reggel ezt hallgattuk :-)

http://www.youtube.com/watch?v=FhKC8Yt6SvE

 18. tiboru — 2011-10-20 19:54 

Na és egy utolsó gyűjtemény:

http://www.youtube.com/watch?v=0ig_3eJL9Yk

 19. estván — 2011-10-20 23:32 

@tiboru: azok a „katyusás” meg más teherautók ROMAN felirattal ugyanazok, mint amik itt DAC néven futottak?

„minden kibaszott reggel ezt hallgattuk” – erről meg a következő jut eszembe:
Szfváron a Szárazföldi Vezérkarnál reggel munkaidő kezdetekor zászlófelvonás, munkaidő végén levonás volt, Erkel „Hazám, hazám…”-jának dallamaira. Ezt mindig az ÜTIh vezényelte, a századunkból két fő sorállományú hajtotta végre. A zenét az egész udvaron hallani lehetett. Az előírás az volt, hogy aki az udvaron tartózkodik ez idő alatt, annak a zászló felé kell fordulni, egyenruhában tisztelegni, civilben csak egyenesen állni. Vicces volt látni, hogy a zászlófel-/levonó különítmény megjelenése láttán testes irodista katona nénik, őszes halántékú (fő)tiszt bácsik zörgő kulcsdobozaikkal futásnak erednek, hogy a muzsika megkezdődése előtt az irodaépületük vagy a kapuszoba oltalmába érjenek :D

 20. bistvan62 — 2011-10-21 21:15 

@tiboru: Ezekre a dallamokra vertük a talpunkat a betonhoz napi egy kerek órán át minden jelesebb ünnep előtt. Koszorúzásra (okt.25.) ez volt a nyerő http://www.youtube.com/watch?v=8DoZRc3ujBY&feature=related
Az 1-es őrhely a hideg téli éjszakákon volt főnyeremény, amikor a deszka emelvényt párnának használtuk. Belényes 1980-81

 21. bistvan62 — 2011-10-21 22:18 

@estván: 1989 előtt a hadsereg számára a DAC 665T-t gyártották (6×6,5t teher), de inkább kivitelre (pl.Irak, Líbia), mert 1981-ben még az ősrégi SR 114-es Bucegi-t használtuk. A ROMAN-t katonai változatban később gyártották (4×4,4t), ezek mind a brassói autógyár förmedvényei.
Annak a zászlónak mi bezzeg tisztelegtünk volna, de nálunk más színekből állt. Akkoriban még arra is vigyáztak, hogy a vendéglöi elöételen nehogy a paradicsom, a saláta és a fehér tányér azt a bizonyos három színt adja ki.

 22. estván — 2011-10-21 22:45 

@bistvan62: köszönöm, „druszám-bátyám”, a fülke elnagyolt formavilága téveszhetett meg :) Én csak a DAC-ot ismertem, igaz, azt is csak látásból, szerintem menni se láttam egyet se.

A zászlóktól, színektől óvakodós dolog most viszont itt indult be, lásd szeretett fővárosunk nemrégiben lezajlott lobogó-stílusváltását :)

 23. tiboru — 2011-10-22 11:43 

@bistvan62:

Bizony, ezt a piros-fehér-zöld fóbiát én is tapasztaltam… Sőt, önmagában a zöld is gyanús színnek minősült, két okból is: egyrészt ugye benne van a magyar zászlóban, másrészt a Vasgárda szimbóluma volt. Ezért pl. annó az erdélyi sportegyesületek kétszer is meggondolták, hogy a zöldet bevegyék-e a klub színei közé…

 24. szögyi — 2011-10-22 17:39 

@tiboru: Tadadaraaaam, tadadaraam, tadadaraam, elöljáró érkezett….
Alapkiképzésen, mikor reggelenként nem volt nagyon szőrös a szalonna (amikor az volt, bevittem a poltisztnek, hogy b…a meg, ha nekünk minden reggel beretválkozni kell, akkor a gyesznyótól miért nem követelik meg ezt), általában beleestünk ebbe a formátumba. Ilyenkor szaksz vigyázz, és a többi…
Aztén amikor az ezredes elvtárat eccer megpillanottuk….
Beáll a sormpó elé, kapuszolgátat összesz@rja magát (ahogy illik), jelentés megvan, Zs. ezredes beül a ZÁPORJÓZSIBA (!) és balkézzel beváltve kettesbe, jobbal meg végig szalutálva, végighajt a miniszteri úton…
Ha azt mondom, hogy kiröhögtük, akkor szelíd vagyok…

 25. Szkv — 2011-10-23 19:18 

Gyors váltásban egyszer vettem részt, mikor laktanyaőrségbe osztattak be.
Kétszeresen is szerencsésnek nevezem az esetet.
1: Nem kellet a hivatalos szöveggel vesződni. ( egyébként sem nagyon tudtuk)
2: Haynau elvtárs nem szerzett tudomást arról, hogy milyen trehányak voltunk, de leginkább az őr pk, és a felvezető.
Ha tudomására jut, a laktanya egy ideig őrzés nélkül marad, mert valamennyien a B 2-ben kötünk ki.
Kiszabott büntetésünk 2007-ben a HATÁRŐRSÉG megszűnésével telt volna le.
Kint a határon más volt a helyzet, mivel ott komolyan vettük a szolgálat ellátást.

 26. Jamesblond — 2011-10-24 22:36 

Isteni a sztori! :D Köszi!
Mondják, hogy a katonaságnál sok „egyszerű” emberrel találkozni. Diplomás ember vagyok, de míg megtanultam a „Fegyverhasználat alapjául szolgáló cselekmény abbahagyására irányuló felszólításnak” mondatot, azt hittem megfialok. Hát vazze ki fogalmazta ezt meg így? Azóta tudom: Aki ezt meg bírta tanulni, orvos, vagy mérnök is lehetne.

 27. Etniez — 2011-11-12 09:52 

@tiboru: Látom ott is van egy-két idióta.. „ősi román föld” :D

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.