434. – A híd (vége) túl messze volt

A különböző katonai szakszolgálatok és fegyvernemek közötti, legendásan hatékony és gyümölcsöző együttműködés többször volt már témája az itteni katonasztoriknak. Azt pedig, hogy a katona (az elektromos áramhoz és a vízfolyáshoz hasonlóan) mindig a legkisebb ellenállás irányába halad, nem tőlem halljátok először.

BigJoe ismét visszanyúlt a gyökerekhez: mai posztja egy újabb ÖregBig történetet tartalmaz.

Egy alkalommal kitalálta valami fejes, hogy átkelünk azon a folyón (erőteljes rábökés a térkép egy adott helyére). Teszünk rá valami hidat, megépítik a rigók (magyarázat: rigók = főiskolások). De persze előtte kiküldjük a műszaki felderítőket, mert azért ez a hadsereg.

Az eligazítás nagyjából így hangzott:

– Keressenek átjárót, gázlót… a vízmélység…műszaki zár… időre… a rajgazzal. Lelépni!

Megjegyzés:

Akkor már a sokadik útjuk volt, kaptak valami naplót és utasításokat, ami alapján bejárták a”műveleti területet”. Vagyis elmentek csavarogni, meg inni, az elején ez nem így volt, de miután egy gyakorló aknát napokig kerestek egy rosszul sikerült telepítés után, Clarence nem akart elveszteni semmit, főleg nem a katonáit. Ezt megelőzendő, ahol lehetett, ott kummantottak.

Csak azt nem mondták, hogy a jelentésük után (és annak alapján) egy komolyabb konvoj megy majd hidat verni.

Így szép kényelmesen kiment Clarence és a teljes szakasz. Clarence az első néhány órát kihasználva merevre itta magát, majd elaludt.

Beze és az ÖregBig (a két legjobb ember a feladatra) nézegette a vizet és csevegtek:

– Te, milyen széles lehet ez?

– Á, hát van ez vagy…

– Na, annyi nincs…

– És majdnem olyan mély is!

– Aknák? Keressünk, vagy most mi rakjuk?

– Eredjél már, csak szórakoznak velünk, megint itt bóklászunk egy darabig, lerakjuk, hogy kiszedhessük, ha meg elviszi a víz, akkor bajság lesz.

A folyó átkelésre kijelölt szakaszát a partról mérték fel, egy gyenge vizuális becsléssel. Leadták a jelentést, majd a parancs szerint vártak a susnyásban. Egyszercsak elindult az erdő feléjük: jöttek a hidászok és elkezdték a híd építését. Nyomták az elemeket csónakkal, húzták kötéllel, rögzítették, vagyis a hallgatók (akik az addigi bevett szokás szerint korábban még nem építettek ugyan semmit, de majd most!) dolgoztak piszkosul. A felderítők – élükön a lassan már józanodó Clarence-szel – érdeklődve nézték, hogy mi lesz ebből.

Hát mi lett volna? A híd a parttól jó néhány méterre egyszercsak hirtelen véget ért. Ó, de kár, pedig már csak egy kicsi hiányzott. Keresték a többi elemet, de az nem volt. Nem hoztak, csak annyit, amennyit – a műszaki felderítők jelentése alapján – előre kiszámoltak.

A tanácstalanságra előkerült valami ezredesféle, meg néhány másik tiszt és igen hangosan kezdtek káromkodni. Beindult az egymásramutogatás:

– A felderítők azt adták le, hogy xy méter. Mi hoztunk is ennyi darab izét, meg annyi akármit, meg olyan bigyókat, de a partot csak nem tudjuk elérni, pedig…

– Hol vannak a felderítők, ki a vezetőjük?!- tajtékozott az ezres.

Clarence jelentkezett, majd mindent a Beze nyakába varrt, csak azt felejtette el bevallani, hogy ő részegen aludt. A Beze és az ÖregBig jelentkezett az ezres előtt, majd arra a kérdésre, hogy miért nem éri el a híd a túl partot, Beze magabiztosan így válaszolt:

– Mert tegnap óta ennyit áradt!

Az ezredes csak nézett megnyúlt arccal, majd kiadta a parancsot a híd elbontására. És elindult a kocsija felé. Addig már agyilag nem jutott el, hogy tájékozódjon az aktuális vízjárás felől.

Ja, a későbbi értékelésben kitűnőre értékelte a hídverést.

41 hozzászólás

 1. pilotax — 2013-07-09 08:37 

Az az ezredes igen csak hülye lehetett. Talán ha a megfelelően felkészített műszaki felderítők valamelyike, legalább egy kettes érettségivel és alapfokú geometriai ismeretekkel felvértezve némi mérések után kiszámolhatta volna azt a folyószélességet. Nem egy ördöngös mutatvány lett volna. Ekkora kummantás után nálunk nem lehetett volna megúszni némi ejnye-bejnyével! Már csak azért sem,mert nekünk a folyóátkelés soha nem jelenthetett hidat! Lehetett átúszás, tutajozás, gumicsónakozás, átugrás, átrepülés, gólyalábazás, rúdugrás vagy bármilyen más módszer, de a híd használata no az nem!

 2. Wendiii — 2013-07-09 09:38 

Nekem valamiért az Angyalbőrben című sorozat egyik epizódja ugrott be olvasás közben. Abban is volt átkelés.
Off
Egyébként azt a sorozatot némi nosztalgiával nézem, mert jó látni, hogy egykor fel volt szerelve a katonaság. A sztori egyébként sok helyen hülyeség. :)
On

 3. mrbaribal — 2013-07-09 10:59 

Na végre! 4 hónap küzdelem után sikerült jelszót cserélni (Tiboru: csókoltatom a motort)!
Jó kis történet:) Bár nem vagyok szakértő, de ilyen műszaki gyakorlatoknál nem visznek több anyagot, mint ami kellene? A sok nagyeszűnek nem tűnt fel, hogy a túlpart messzebb van, mint amit jeleztek?:)

 4. kelempajszmadar1 — 2013-07-09 13:05 

A sztori remek, jót röhögtem rajta. Köszönet érte! De azt én sem értem, hogy a folyó szélességét miért nem tudták jobban, hiszen a katonai térképeken is rajta szokott lenni, még a mélysége is, meg a meder minősége is (kavicsos, iszapos, betonozott, meg miegymás és egyáltalán). Azzal egyetértek, hogy hamar kimérhették volna a felderítők a folyó szélességét, ez tényleg mentőkérdés szokott lenni a középiskola első évének végén, a matekból bukottak pótvizsgáján.
Az ezres elvtárs reakciója viszont világos: ha a hídverést nem értékeli kitűnőre, őt is szexuálisan molesztálták volna érte.
Határőr üdvözlettel: Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás

 5. 68nyara — 2013-07-09 14:09 

Hídrakóék általában jól megszokott helyeken gyakorlatoztak a Dunán. Így nagyjából álmukból felkelve is tudták a paramétereket. No meg a magyarországi, hidászkodásra alkalmas folyók listája véges, a térképek meg viszonylag tűrhetően közlik a szélesség adatokat. Egyébként kétségtelenül volt benne gyakorlatuk a magyar műszakiaknak, elég ha a Szávai hidakra gondolunk.

 6. 68nyara — 2013-07-09 14:10 

Bocsánat, eredetileg Dunán és Tiszán akart lenni, valahogy a Tisza lemaradt. Természetesen a Szentesiek inkább a Tiszát preferálják…

 7. krux — 2013-07-09 15:04 

Már ketten is céloztak a kettes matek érettségire, meg az elsős középiskolás matek pótvizsgás mentőkérdésre (bár nekem csak az előbbi volt/van meg), írja már meg valaki lécci: hogy a bánatba kell kiszámolni a folyó szélességét pusztán ránézés alapján, mert én pont hiányozhattam, amikor ezt tanultuk…

 8. kelempajszmadar1 — 2013-07-09 15:18 

Kinézel a túlparton egy pontot, pontosan szemben veled, aztán addig mégy valamelyik irányban a folyó mentén, amíg a karórád szerint 45 fokos szögben látod a kiszemelt pontot. Ahány métert mentél, annyi méter széles a folyó. Ha lépést mértél, akkor az átszámítási kulcs: 1 lépés = 3/4 méter.
Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás

 9. Bigjoe(HUN) — 2013-07-09 15:59 

Az ÖregBig és társai ittasak voltak az esetnél, igaz a csapatból Ők ketten voltak a legjobb állapotban.
Az Öreg végzettsége festő, a Beze nevű haverját meg nem tudom, bár az műveltebb fej volt (vízilabdás múltjából gondolom).

A lényeg,hogy több hasonló felderítésen voltak túl, ahol nem számítani, hanem mérni kellett volna. Nem csak a szélességét a víznek – mert azt biztosan tudták, hogy hosszabb mint amilyen széles- hanem pl.:a mélységet is.

Illetve az átkelőt hely védelmében valami gyakorló aknákat kihelyezni. A mérési eredményeket beadni, aztán várni a csodát, majd kiszedni a vízből az aknákat (ha nem vitte el a víz) majd irány a laktanya.
Igazából nem számítottak arra, hogy valaki az Ő általuk produkált mérésekre alapozva hídászkodni akar, mert ha előre tudják…….. itt is igen meglepődtek, mert nekik előre nem szóltak a Pk. terveiről.

Ezt a felderítős-mérős játékot igen sokszor gyakorolták- elméletben, mert a valóságban csak elmentek csavarogni és senkivel-semmivel nem törődtek.
Ja, egyszer még fogságba is estek, de az már egy másik történet.

 10. daneel — 2013-07-09 16:00 

@kelempajszmadar1:
És ha digitális órám van? :-)
Bár akkor is mérhet fokot, de az Celsius lesz!
Ez esetben, szerintem a legjobb megoldás, ha megkérdezzük a révészt. .:-)
Üdv. Daneel szkv. Budaörs-Nagytarcsa.

 11. pilotax — 2013-07-09 16:39 

@daneel: Amit kelempajszmadar barátunk írt az egyik lehetséges gyakorlatias legegyszerűbb módszer,és ha nem túl széles a folyó és a parton van annyi szabad hely, hogy lelépjünk egy Dunányi szélességet . A felderítőknek azért mindig volt mérésre is alkalmas hajszálkeresztes 6×30-as távcsövük, és a (V*T)/(M*1000) képlet sem tartozik a memóriát nagyon megdolgoztató matematikai formulák közé, és ekkor mindegy milyen óránk van.

 12. pilotax — 2013-07-09 16:42 

Ja! Szögmérésre meg a tájoló ami minden felderítőnek alapfelszerelése alkalmasabb az óránál.

 13. daneel — 2013-07-09 17:15 

@pilotax:
Kösz az infót!
Most már értem, miért kellett az a dög nagy távcsövet cipelnem tartalékosként egy hónapon át! .-)
Bár az én esetemben a tájoló és a távcső segítségével a 300 m magasságban 600 Km/h-val támadó NATO gépek helyzetét kellett volna megadnom. Azt hiszem ilyenkor sem a rutin, sem a képlet nem segített volna! .-)
Üdv. Daneel.

 14. krux — 2013-07-09 17:18 

@kelempajszmadar1: Köszönöm szépen. Nekem rendszeresen kell – lehetőleg minél pontosabban – távolságot becsülnöm, mert 100 m-re van belőve a nagygolyósom, és amikor nem az ismert és már belőtt magaslesről vadászok, akkor be kell kalkulálnom a lövedék röppályájának a módosulását is. Nem is olyan egyszerű dolog ez a távbecslés. Néha nagyokat nézek, amikor utólag lelépem a távolságot…

 15. pilotax — 2013-07-09 18:28 

@krux: Lenin után szabadon: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni… és előbb utóbb egész jól fog menni

 16. daneel — 2013-07-09 18:31 

@krux:
Én javaslom neked, kiváló kollégánk ( Kelempajszmadar1) távolságbecslését vadászat esetén.
1. Meglátod a vadat, lassan felcsatolod analóg karórádat, majd lejőve a magaslesről, leléped a bozótosban a 45 fokot.
2. Visszalopakodsz a magaslesre – ezalatt kiszámíthatod a távolságot-, majd tűz!
Azt nem tudom hány vadat fogsz így elejteni, de az állat mamája, és az állatvédők áldani fognak ezért a módszerért. :-)

 17. pilotax — 2013-07-09 18:36 

A legegyszerűbb módszer ha ismert távolsághoz, vagy magassághoz
viszonyítasz. Vajon hányszor van meg az ismert méret a keresett ismeretlenben.Próbálj mindig egy a közeledben lévő ismert méretehez- pl. a magasles méreteihez viszonyítani, vagy villanyoszlop, a leparkolt autó hossza stb.. Föltételezem mint vadásznak van távcsöved, azzal kiválóan lehet távolságot mérni ha ismered a módját.

 18. mrbaribal — 2013-07-09 18:58 

@daneel: cserébe ugrik a jó szarvas, vagy vaddisznó pörkölt:)

 19. zweitakt — 2013-07-09 19:13 

@kelempajszmadar1:
Ez a Dunakanyarban nem ér!!! ;-)

 20. lorgerm — 2013-07-09 20:42 

A SICC (Szellemes Időtöltések, Cseles Csalafintaságok) című könyvben a távolságmérés simléderes sapkával van leírva. Sapi a fejeden, simli alsó szélét belövöd a folyó túlpartjára, majd elfordulsz a part irányába, és leléped a távolságot. Még rajz is volt hozzá :)

 21. zweitakt — 2013-07-09 23:05 

@lorgerm:
Hej, a sild!
Lérakos kollégám mesélte, hogy szojjet eftásakkal közösen kitelepültek a Volhovokkal.http://kameraaltal.blog.hu/2012/02/11/sz-75-dvina-volhov-sa
Kijelölték a teodolit (vagy valami hasonló ketyere) helyét, és elkezdték az indítóállványok elhelyezési pontjait, irányait kimérni. Ment minden, mint a karikacsapás, épp a cövekekkel jelölték körül a stégeket, amikor látják, hogy a szojjet eftásak, már kész vannak, és hédereznek a Krazok, Uralok alatt az árnyékban.
Következő állomáson meglesték. Kiállt a tiszt, ráált egy adag madzagra, aminek végei össze voltak csomózva. Aljósa kifeszíti a zsineget, és elindul radiálisan, körbe. Tiszt:Sztoj! Csávó lebök. Dálse! Sztoj! Lebök. Dálse…
Patentül lerakták a három állványt, magyarok ellenőrizték műszerrel, tuti volt a jelölés. Nem értették, hogy csinálta.
Gondolom, már sejtitek, a silden volt három vonalka….

 22. daneel — 2013-07-09 23:12 

Ha már szóba jött a vadászat, had osszak meg veletek egy felvidéki vadász, szerintem nagyon frappáns és bölcs mondását-tanácsát.
-Mit tegyünk, ha medvével találkozunk?
A helyes válasz: NE találkozzunk medvével!

 23. Estván — 2013-07-09 23:42 

@daneel: „Mégfeljebb-vidéki” (finn) természetjáró ismerősömet kérdeztem, hogy él-e farkas meg medve arrafelé, amerre túrázni szokott. Persze hogy él, de ha megérzi az ember szagát, akkor messzire elkerüli. Ha viszont nem úgy fúj a szél, és hirtelen szembe jön valami szörnyeteg? Hát… akkor rossz napod van.

 24. pilotax — 2013-07-10 06:58 

@zweitakt: Érettségizett másodéves műszerész tanulóként részt vettem ezeknek a nagyjavításában a hetvenes évek elején. A jól láthatóan két fokozat összeszerelése utáni mechanikai beméréseket abszolváltam. Igen érdekes munka volt. Egy egész műszakot vett igénybe a két fokozat egytengelyűségének az optikai mérőpadon a beszabályozása.

 25. kelempajszmadar1 — 2013-07-10 07:33 

A digitális karóráról jut eszembe:
Eligazítás van a rendőröknél. A parancsnok mondja:
-Riadó 11 óra 48 perckor. Akinek digitális karórája van, annak: pálcika, pálcika, kisszék, hóember…
Üdv: Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás

 26. krux — 2013-07-10 09:16 

Mindenkinek köszönöm a jobbnál jobb vadkímélő tippeket! :-))) Ez a simléderes sapkás folyóparti dolog tényleg praktikus, de ha a folyás irányába fordítom a fejemet, akkor a valósnál szélesebbnek mérem a folyót, ha pedig a folyás irányával szembe, akkor meg keskenyebbnek. Persze, nem egy 5 m-es patak esetében.

 27. daneel — 2013-07-10 09:37 

@kelempajszmadar1:
Ha már digitális leolvasás…..
Egy flottaértékesítő mesélte nemrég a rádióban, hogy betelefonált egy ügyfél, miszerint a kilométer számláló azt írja ki, hogy „605”. Keresték az értékesítők és a szerviz is, milyen hibára utal a 605-ös hibakód. Kiderült ilyen nincs is. Végül rájöttek, a kiírás nem 605, hanem „GOS” -vagyis vigye szervizbe az autót. :-)
Egy másik esetben jön a telefon, kigyulladt egy „lábas, benne fakanállal lámpa” . Mint kiderült a keréknyomás jelző volt. A lábas az abroncs, a fakanál pedig a felkiáltó jel volt. :-)
Üdv. Daneel.

 28. kelempajszmadar1 — 2013-07-10 10:23 

@daneel: Köszönöm! Ez jó volt, különösen a lábas, benne fakanállal! Nem nő volt az illető?
Feketére röhögtem magam!
Bajtársi kézszorítással: Kelempájsz tizedes

 29. szkv — 2013-07-10 10:23 

A történetről jut eszembe hogy a hídnak „csak” egyik vége volt rövidebb.
Újonc (kopasz) kiképzésen egyszer volt egy „híd élményünk”.
Már kezdtük elhagyni Szombathelyt amikor elérkeztünk a Perínt patakhoz, amelyen az egykori Szombathely–Bucsu–Rohonc vasút vonal hídja található.
Mi naiv kopaszok azt gondoltuk hogy majd egyszerűen „átsétálunk”, de tévedtünk. Akik elsőnek értek, vagyis a felderítők megállapították hogy a híd fel van robbantva. (Magát a híd egyik felét még a háború vége felé robbantották fel) De a gaz ellenség nem elégedett meg a robbantással, a maradék részt alá aknázták.
Mivel a víz mélysége nem haladta meg a gumicsizma magasságát ezért „gázló üzem módban” keltünk át a patakon. Hogy „élvezetesebb” legyen az átkelés, a gumicsizmánkon a „fő” lyukon számtalan „mellék” lyuk is volt.

Távolság becslés: Egy járőr (Lehet bármelyik fegyvernem) megy a vágányok között. A járőrtárs megkérdezi hogy meddig megyünk el. A pk válasza: Addig ahol össze érnek a sínek. Haladnak a a járőr társ nyugtalankodik. Hát már sosem érünk oda. Pk hátra néz és káromkodva mondja hiszen már el is hagytuk.
SZKV BUCSU

 30. daneel — 2013-07-10 10:43 

@kelempajszmadar1:
5 autót értékesített az eladó flottában. Valamennyi vezető nő volt. :-)
Eszembe jutott egy másik női vezetős sztori. Lehet, nem is igaz, de akkor is jó, ha csak kitalálták.
Egy hölgyike besétált a benzinkúthoz és kért egy autópálya-matricát. A kutas mondta neki:
-Kérem a rendszámot!
A hölgyike kirobogott az autóhoz, majd jött kezében az első rendszámtáblával és sipítozott, hogy letört a körme. :-)
Üdv. Daneel.

 31. kelempajszmadar1 — 2013-07-10 12:07 

@daneel: Jaj… ez biztos, hogy ráadásul szőke is volt. Aprópopó: szőke bombázó utazik a barna barátnőjével a vonaton. Egyszercsak a szőke rámutat a szemben ülő idős emberre, és oldalba böki a barátnőjét:
-Te, ott, az az öreg nem István király?
Mira a barna:
-Ugyan, te hülye, hát az már ezer éve meghalt!
Hát jó, csendben utaznak tovább, amikor egyszercsak nyílik az ajtó, belép rajta egy fiatalember, és meglepetten így szól az öreghez:
-István bátyám, hát maga az? Ezer éve nem láttam!
Mire a szőke nő a barátnőjéhez:
-Na, akkor most melyikünk a hülye?!!!
Üdv: Kelempájsz tizedes

 32. zweitakt — 2013-07-10 13:12 

Vízi átkelést mi az Óceán árokban, meg a Szilas patakban gyakoroltuk. Először partoldalról srévizaví lefutás, átugorni, aztán a túloldalon fel. Mint a parti fecske, cikk-cakkban. Aztán „gázlóhoz értünk” És fej fölé emelt AMB-vel (hogy be ne ázzon!!!) Szaladtunk egy jó km-t a lábszárközépig érő (szenny)vízben…
Aztán a laktanyában mindenki estig mosta a surcit, zoknit, gatyát alaposan kékvillámmal… Volt aki még lábat is mosott!!! ;-)
Zweitakt t.örm 1HTAZ Újpest

 33. kszabo — 2013-07-10 15:31 

@zweitakt: AN225 kedvenc gépem fuvarszervező iroda: 3 monitor, natúr földgömb az asztalon. Riporter próbaútvonala: ~ Berlin – Délefrika . Szerjózsa fiókból spárga elő, földgömbön méretvétel, magyar acélbetétes favonalzón leméri, kilométer fejben kiszoroz. Válasz: Ettől rövidebb nem lehet, ha pluszban kell tankolni, akkor a kerülő úttal hosszabbodik. Az informatika alapú stáb a lelki padló alatt, Öveges bácsi meg derűsen mosolyog. Üdv

 34. kszabo — 2013-07-10 15:43 

” – Mert tegnap óta ennyit áradt! ” Tíz pontos válasz. A katona legyen határozott és megnyugtató. Sokszor talán át is láttak rajtunk, de pontozták a megoldásra törekvést. Kisebb árok de hasonló: Önkéntes közmunkában több száz méter kábelárkot kellett kiásni. Ez egy pár napi kiképzési idő és délutáni kummantáscsökkentés keretében lett végrehajtva. Ebéd után aludtam a friss földhányáson egy bokor árnyékában. Valami szépről álmodva beestem az árokba, talpra és pont ráfogtam a lapátra. Pár pillanat múlva kedvenc ütim közölte: maga itt summant! A fekvést nem igen láthatta, így már mondtam is: Látott már engem olyan helyen, ahol dolgozni kell? Még soha, mondta és boldogan elvonult abban a tudatban, hogy a megfelelő helyen talált rám.

 35. daneel — 2013-07-10 17:05 

@kszabo:
Azért is jók ezek a történetek, mert mindegyikből kiderül, hiába van alá és fölérendeltség két ember közt, mégis képesek voltak elfogadni a másikat olyannak , amilyen. Én dolgoztam nagy szocialista vállalatnál, kisszövetkezetben, nagyszövetkezetben, Rt.-ben, Kft.-ben, de mindenhol tolerálták azt, hogy az aki ott dolgozik nem egy robot, hanem egy ember. Ma próbálna egy múltinál három műszakban dolgozó visszaszólni akár csak egy műszakvezetőnek! Egy Német-Magyar vegyesvállalat igazgatója (anno) igazságtalanul elkezdett velem üvöltözni, én meg vissza. Az üzemvezetőnek kellett szétválasztani bennünket, nehogy elkezdjük püfölni egymást. Két nap múlva jött az igazgató –addigra tájékozódott- és bocsánatot kért a viselkedéséért. Természetesen, én is megtettem. Képzeljétek el ezt a mai világban!

 36. daneel — 2013-07-10 17:37 

@kszabo:
Az Orosz szakértelemről jutott eszembe!
Gondolom sokan ismerik a történetet, de hátha van aki még nem hallotta.
A ’60-as években komoly dilemmát okozott a NASA-nak, hogy nulla gravitáció mellett nem működik sem a töltőtoll sem a golyóstoll. Mindjárt kiírtak egy „tendertet” 1millió dollár a jutalom a megoldásért. Ivánéknál is felmerült a probléma, a megoldás azonnal jött, CERUZA!
Hogy valami katonai jellege is legyen az írásomnak, gyerekkoromban nem messze laktunk a kunmadarasi repülőtértől. Kár, hogy akkor még nem volt videó! Elképesztő „bemutatókat” tartottak a falu fölött MIG-21-essel és 23-assal kötelékben. A legmegdöbbentőbb volt számomra, hogy egyszer rárepülve a tanácsházára (mindezt a fejem fölött) , 90 fokkal elfordulva ELREPÜLT A TEMPLOMTORONY MELLETT! Mindezt, utánégetővel! A sebességét megsaccolni sem tudnám, csak arra emlékszem 23-as volt és talán csukott szárnyakkal repült( de ezt talán egy hozzáértő jelezhetné, földközelben lehetséges-e? ). Félelmetes volt! Bocs, tudom ez nem volt idevaló történet, de rám jött a nosztalgiázás. :-)
Üdv Daneel.

 37. hadrian77 — 2013-07-10 21:14 

@daneel: sajnos működik a golyóstoll :) a mindenhol író tollat egy cég fejlesztette ki, elsősorban más célokra, a NASA később vette meg. :)

A frappáns válaszokhoz a középiskolai tanárom sztoriját említeném, aki rádióügyletben volt és elaludt. A felháborodottan számonkérő ütinek pedig elmondta, hogy a vezetékben alacsony volt az áram nyomása, mint a víznél, ezért hozzá nem ért fel időben hívás. :)

 38. Bigjoe(HUN) — 2013-07-10 21:52 

@hadrian77:
És bevette?

 39. hadrian77 — 2013-07-10 21:57 

@Bigjoe(HUN): be, meggyőzőnek találta, hogy egy villamosmérnök előfelvételis mondta.

 40. szogyi — 2013-07-11 10:26 

@daneel:
Amikor volt a pápai repülőezred búcsúfellépése, külön fel lett híva a társaság figyelme, hogy aki el mer repülni a pápai templom két tornya között, az már honvédként száll le!!!
A 23-asnak pedig kézi vezérlésű a szárnya, aki meg meri tenni, tegye nyugodtan földközelben, csak tolóerő legyen hozzá. De késben úgyis nagyrészt csak az tartja fent a gépet a levegőben.

Elektro, szőkenő, ráadásul bőcsész…. Valami házibuliban sikerült görcsöt kötni a teafőző 220-as vezetékére, komoly képpel kijelentettem hogy akkor ennek már annyi ezen a görcsön nem tud átmenni az áram. Joghallgató házigazda oltári hisztivel fogadja, hogy tönkretettem a teafőzőjét, és vagy hozok neki egy másikat, vagy szól az ügyvéd apukájának, aki majd jól beperel…
Na, utána már egy szót sem vesztegettem rá.

 41. kelempajszmadar1 — 2013-07-11 13:03 

Egy kicsit értetlenül állok ekkora marhaság előtt. Az a joghallgató is, meg a katonatiszt is csak érettségivel mehetett egyetemre. A középisolában fizikából is el kellett érnie legalább a kettes szintet (kellett volna?) és akkor már nem hisznek el ilyen hétemeletes baromságot.
Sokszor elbeszélgettünk a tisztjeinkkel, különösen az őrsökön, szolgálatban, de azon kívüli időben is, és tanúsíthatom, hogy ennyire nem voltak hülyék. Pedig nem is technikai alakulatnál szolgáltunk, mint pl. a tüzérség, vagy a légierő. Nem hinném, hogy csak a Határőrség tisztjei voltak olyan szuperzsenik, hogy ilyen címeres hülyeségnek nem ültek fel. Vagy annyira felhígult a seregben a szürkeálomány az én leszerelésem (1977) után? Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.