459. – Újabb három rövid életkép

Úgy tűnik, daneel barátunk mostanra visszavonhatatlanul a rövid életképek specialistájává nőtte ki magát a Milstoryblogon. A múltkori három után következik újabb három.

Hol a századnapló?

Ez is Nagytarcsán történt 1985-ben. Javában végeztük áldásos tevékenységünket, mint laktanya műszerészek, amikor egyre több helyről jött a panasz, hogy az egyik századosnak igencsak furcsa szokása van. Amikor ő volt ügyeletben az éj kellős közepén belopózott a szunyókáló (neadjisten: az ágyában alvó) ügyeletes asztalához és „kölcsönvette” a századnaplót. Reggel, eligazításkor kérte az összes szolgálatban lévő ügyeletest, hogy jelenjenek meg nála a századnaplóval. Persze akitől (akiktől) az éjszaka elcsente, üres kézzel mentek. Jött a büntetés! Volt aki a századnaplón aludt, de állítólag onnan is kicsente! Ki kellett találni  az ellenszert. Bementünk a híradó raktárba, alkalmas eszközök után kutatva. Találtunk is (ha jól emlékszem) zümmereket, amit rossz koncentrátorokból szereltünk ki. Innen már egyszerű volt a feladat.

Az épület 3 szintes volt, mi a másodikon voltunk. Az első emeleten a másik híradó század volt, így elsősorban ők voltak veszélyben. Tehát ők is kaptak egy zümmert, meg mi is. Egy mikrokapcsolót rejtettünk el a bejárati ajtón, amit bekötöttünk egy szabad telefon vonalra, ami felfelé ment, így láthatatlanná tettük a jelzőrendszert. A zümmer is valahol az asztal mögött volt elrejtve. A jelzőn volt egy kapcsoló, amivel aktiválni lehetett, így nappal nem működött. Arra, hogy a „könyvtolvaj”  hányszor próbálkozhatott, már nem emlékszem, de ettől kezdve bárki jött be éjjel, azt már jó előre tudtuk.

Szvetluska

A kevésbé művelteknek :-): telepíthető mobil fénytechnikai berendezés helikopterek számára.

Volt szerencsém, egy ilyen versenyen részt venni. Gyengéden megkértek, hogy önként jelentkezzem! Hát, ha már ilyen szépen megkértek (és főleg, hogy saját elhatározásomból, önként jelentkeztem), nekiálltunk gyakorolni a feladatot. Az országos verseny abból állt,  hogy időre egy (kb. 120 cm széles) T alakú fehér lepedőt kellett kiteríteni, majd bójákat kellett kirakni különböző pontokra. Sajnos arra már nem emlékszem, hány bóját és hogy pontosan hová, de emlékeim szerint úgy kellett elh