A korszerű katonai ismeretek művelői külön fejezetben (hogy azt ne mondjam: külön tudományág keretein belül) foglalkoznak a hadsereg és a polgári lakosság közötti intézményes kapcsolatok fejlesztésének jelentőségével. Ez az úgynevezett CIMIC, s jelen blog gazdájának annó még egy kétkredites, féléves tantárgyat is ért az egész a boldogult emlékezetű Nemzetvédelmi Egyetemen. BigJoe mai posztja bizonyíték arra, hogy a katonai-civil együttműködés a Néphadseregtől sem volt teljességgel idegen, noha egy kicsit mintha másként értelmezték volna, mint mi az előadásokon.
Kedves barátaimmal elkövetett egyik mókánkból adódóan a századon belül jelentős mértékben csökkent a népszerűségünk. Rőzsével ezt nem vettük komolyan; minden mindegy volt, csak az idő teljen. Az meg telt. Velünk egyidős őrpk-kat kaptunk, aztán meg fiatalabbakat. Persze nem volt tekintélyük előttünk, hiba csinált a galamb a vállukra. Ahogy a katonaszólás tartja: a rangot viselni kell, a tiszteletet meg ki kell vívni.
Mivel az őrszobában sikerült elég sok üres órát kifogni, ezért szórakoztattuk magunkat. Műszaki érdeklődéssel megáldott emberekként Rőzsével szétkaptuk a TBK-t. Nem apróztuk el a mutatványt, viszont a TBK-t igen. Egy rendes kosárra való kütyü kijött belőle, amit okosan figyeltünk, vizsgálgattunk. Csóri őrpók meg könyörgött, hogy rakjuk össze.
– Mi van, ha jön a löket? Arra nem gondoltok? – aggodalmaskodott.
– De, már hogyne gondolnánk. Akkor téged bezárnak! – nyugtatta meg Rőzse cinikusan.
Kicsit még könyörgött, aztán ismét összedobtuk a szétszedett készüléket, majd új célpontot kerestünk. Irány a fegyverszoba!
– Ne, azt nem lehet, eleve zárva kéne tartanom! – sipákolt a pk.
Ezek után megpróbáltuk az AK47-t a PKM (?) lábaival, fatusájával összeszerelni. Persze előtte szét kellett szedni a technikát.
Ez volt az a pillanat, amikor az őrpók elvonult elmélkedni azon, hogy mit is fog csinálni a sitten. Meggyőződése volt, hogy előbb-utóbb tényleg odajuttatjuk. Később sikerült közel juttatni egy komolyabb sitthez, de ez egy későbbi történet…
Az AK tokjába a PKM (?) fatus nem akar belemenni, csak ha maradó alakváltozást szenved. Az őrpk. csúzlija szenvedett hát egy kicsit. Aztán ezt is meguntuk, s tovább agyaltunk, hogy mit kártékonykodjunk. Röviddel később jött az ötlet:
– Menjünk ki!
– Abban mi a show, bármikor kimegyünk, meg az őrnek tán kéne is.
– De nagyon ki, a falon túl (közérthetőbben: dobi szoliból)
– Á, én nem csinálom – tettem világossá.
– Hangember vagy! Meg kúpolsz, f*s köcsög! – közölte Rőzse fennsőbbségesen. – De azért segítesz?
– Persze, mit akarsz?
– Szemben van egy óvoda, ebéd után kiviszik a kiscsákókat levegőzni, az óvónők meg fiatalok, jó bőrök…
Délig haditervezés. Eredménye:
Joe a nyughatatlan Rőzsét az AK segítségével – szíjánál, tusánál fogva, ahogy sikerül – leengedi a kerítésen át a szomszéd telekre. Azért oda, mert bokrok takarják a műveletet. Rőzse a szomszédból áttűz a Hűvösvölgyi úton, a jányokhoz. Ha meg vissza akar jönni, akkor fütyül, én meg résen vagyok.
Az őrpk. meghallotta az ötletet, majd lefeküdt és a fal felé fordult. Ez picit meghatott: én mindig így sírtam kisgyerekként.
Szóval Rőzsét leengedtem, az meg a hátán az ágyúval átkavart a Hűvösvölgyi úton, ismerkedni. Ha jól számoltam, ez a manőver úgy hat hónapot ért volna egy vajszívű ügyésznél. Néztem a Rőzsét, amint a forgalmas út túloldalán fűzi az óvónőket. Azért a többes szám, mert egyszerre több is odament a kerítéshez. Mivel semmit nem hallottam a csevegésből, inkább elmentem sétálni.
Később visszamentem, fütyültem a bajtársamnak (Rőzse szó szerint baj-társ volt), aki a kurta lábaival inalt hozzám. Ráhasaltam a kerítésre, nyújtózkodok lefelé, Rőzse meg felfelé tolja a képembe az AK-t. Illetve csak tolná, mert nem értem el. Kifelé/lefelé hiába engedtem, ameddig tudtam, neki bizony ugrania kellett. Igaz, csak néhány centi hiányzott a sikerhez. De lefelé az öreg Newton segített. Valószínűleg nem köszöntük meg neki a segítséget, mert a bejutásban nem akart közreműködni: a szűk 150 centis Rőzse hiába nyújtogatta lentről a csúzlit, nem sikerült megfognom. Az őrpk-t nem mertem segítségül hívni, mert idegileg teljesen kész volt. A harmadik őr meg aludt valahol.
– Kis paszuly, nem tudnál nőni hirtelen vagy 30-40 centit? – kérdeztem szemrehányóan.
– Nem hiszem. De nem is sürgős nekem visszamászni, majd a portás beenged – morfondírozott félhangosan.
Ekkor a telek gazdájának fekete-szürke színű vérebe hangos ugatással elindult Rőzse lágyrészei felé. Kiszökéskor valahol messzebb döglött a jószág, ezért nem is foglalkoztunk vele. Nos, már sürgős lett a bejutás. Nem tudom, hogy csinálta, de törpét ekkorát ugrani még nem láttam. Simán elkaptam a csúzlit és olyan jó fogást találtam, hogy a kutya orra elől még fel is tudtam rángatni a (baj)társamat. Igaz, csak kicsin múlt…
– És megérte? Lesz valami? – kérdeztem tőle a produkció után.
– Hülye vagy, holnap jövök kimaradásra a lányokhoz! – válaszolta büszkén.
És tényleg ez történt.
47 hozzászólás
1. michaelk — 2014-02-04 19:22
Hát lehet, hogy nem leszek népszerű, de kimodom. Balfékek voltak az őrpókok. A fent említett pedig főleg. Nemes egyszerűséggel futira vágattalak volna, ha ilyennel szórakoztok. Konkrétan azért, mert ez amit leírtál, nem jópofaság, hanem más (mások) farkával csalánverés. Ez pedig nagyon nem szép dolog. (Szerintem)
2. Bigjoe(HUN) — 2014-02-04 20:00
@michaelk:
Igazad van, alapvetően teljesen igazad van.
De!
Az őrvezér kopasz volt, és egy kopasz őrvezér nem dirigált az öregnek a 3.őrben, meg gyakorlatilag csak a ht-k dirigáltak az öregeknek, a többi csak beszélt a levegőbe.
Nagyfiúnak érezte magát a krumplivirágtól.
Közben meg semmit sem tudott.
Ha normálisan adta volna magát elő nem részesült volna „tovább képzésben”, ez a srác részesült.
Sajnálom, ez van.
Ott kezdődőtt a baj, hogy takarításkor papírzsepivel ellenőrzött. És közölte, hogy mindent…
Egymásik aklkalommal a fegyverszobát akarta takarítatni, belekezdtünk, csináltuk lelkesen….a végén kiment őrnek.
Picit később volt olyan, hogy már nem vette fel velünk a szolit….Ő tudja miért. De talán a ” tovább képzés” nem jött be neki.
Ja, ez az őrvez velünk jól járt, egy másikat a saját őrei tettleg inzultálltak (stokival, alulról/hátulról)
És a csúcsot akkor értük el amikor szoliközben lecserélték egy komplett őrhely őrséget, de az már témyleg durva volt:)
3. siridar — 2014-02-04 21:59
@Bigjoe(HUN):
bocs, de én is azt kell mondjam hogy nem nagyon tartom jópofának azokat a dolgokat, amiket állítólag megcsináltatok a seregben.
egyet kell értsek michaelk hozzászólóval: ha én lettem volna az őrpók, leszarom hogy ki vagy és becsukattalak volna téged is és a haverjaidat is.
vannak dolgok, amikkel viccelünk és jópofák és vannak amikkel nem, mert nem jópofák.
csak azt remélem, hogy a történeteid java kitaláció, és nem is történtek meg.
ne haragudj, de téged nem hívnálak meg egy sörre.
4. michaelk — 2014-02-04 22:53
@Bigjoe(HUN): Hát az elején megírtam a véleményemet az őrparancsnokról, igaz finoman. Ezt most is fenntartom. A benti élet bizony társasjáték volt, ahol az emberek igencsak egymásra voltak utalva. Aki pedig nem tudta helyét és szerepét a rendszerben annak bizony meg kellett mutani! EBBEN TELJESEN EGYETÉRTÜNK!! Legyen az sorkatona de akár hivatásos is. De a szopóág csak arra kellett hogy irányuljon, aki megérdemelte. Az általad leírtaknál viszont nem ez volt! Hogy milyen volt emberileg, az más kérdés. De az őrszobán akkor is neki kell a főnöknek lenni. Ha utána elcsúszik fürdőben, vagy belekavarodik a pokrócba és pofára esik, esetleg kimaradáson valami civil pofánveri kocsmában-buszmegállóban-tetszőleges helyen……háááát így járt
De őrszobán fegyverrel nem játszunk
Három számjegyű őrség van mögöttem. Snassz „mezei” és éles is. Talán ezért is reagáltam így. Gyakorlatilag minden felállást csináltam. Azt viszont tudom, akármekkora fiúk voltatok, ha a fegyverekhez akartatok volna nyúlni, a sebész talán még mindíg a kezeteket rakná össze. De a TBK-ért is. A dobizásért csak simán felnyomtalak volna az ugyanis kettőtök hülyesége. Persze ehhez ész is, és rutin is kell. Leírásod alapján ez nem volt neki.
A komplett őrség leváltást pedig mifelénk évekkel honorálták, ezen kívül a felkészítő, és az eligazító se maradt ki a „dícséretből”
5. szkv — 2014-02-05 06:59
Nekem is kétségeim vannak, hogy ez megtörténhetett ? Ha igen akkor ott nagy lehetett a lazaság és a katona bajtárs lenézése, megalázása. Az elöljárónak lehet az sorállományú (nem kell krumpli virágosnak lenni, Pl napos, ügyeletes) hivatásos (civilben főnök) hivatalból kijár a tisztelet.
Nálunk egyszer fordult elő hogy az őrsőrszem (bakter) elhagyta a felállítási helyét, hogy milyen célból ?. Lehet hogy a helyi lakossággal akarta elmélyíteni a kapcsolatot és a „jutalma” nyolc hónap futi lett. Neki nem volt „szerencséje”, vagy nem volt olyan ügyes. Igaz egy őrhely elhagyása indoktalanul nem szerencse és ügyesség kérdése, hanem a lazaság és az ellenőrzés hiányossága.
6. Bigjoe(HUN) — 2014-02-05 09:44
Sajnos ez mind valóság, kínosan ügyelek arra, hogy igazat írjak.
Van olyan történet amit azért nem írtam le idáig mert néhány részlet nem volt meg. Ha valamit másodkézből adok közre azt mindig jelzem.
A 3.őrben olyan, hogy felnyomtalak volna nem fordulhatott elő.
Kevesebbért is elverték az embert az öregek.
Szakaszvezető kapott pokrócot kevesebbért.
A kummantó kopasz fejéhez őrszobán odanyomták az Ak-t, csőre töltve.
A srácok a külső őrségben lévőhöz kidobiztak, hogy „rendezzék a számlát”.
Ja, akinek kétségei vannak a történet hitelességt illetően ajánlom figyelmébe az alábbi linket:
https://www.facebook.com/groups/416154305118592/?bookmark_t=group
mivel néhány ex 3.őrös ember itt megtalálható nyugodtan kérdezzen utána.
A durvább dolgokat még nem írtam le, néhányba már belecsíptem – Tiborunál pihen az enyhébbekből- csak azért, mert az elévülésük felől nem vagyok meggyőződve.
7. kelempajszmadar1 — 2014-02-05 11:05
@Bigjoe(HUN): „Nagyfiúnak érezte magát a krumplivirágtól.
Közben meg semmit sem tudott.” Az őrparancsnok akkor is őrparancsnok, és nem azért nagyfiú, mert krumplivirágja van, hanem azért, mert ő felel az őrszolgálatért. Ha ez nem tetszik a beosztottaknak, és elverik, akkor az őrpóknak is lehetnek haverjai, és visszaadják a kölcsönt. Én legalábbis így csináltam volna.
Másrészt nem értem, hogy lehetett krumplivirágja és hogy lehetett őrpk, ha semmit sem tudott. Nálunk tisztes csak az lehetett, aki tisztesiskolát végzett és le is vizsgázott belőle. Olyat, aki semmit sem tudott, nem kapott krumplivirágot és nem is osztották be őrpknak. Igaz, egyik tizedes őrpk volt, és iszonyúan beb*szott, mert az öregeknek aznap robbant az első centije. Megfogtuk a srácot hárman, és behúztuk a pihenőszobába, nehogy lebukjon. Elláttuk a szolit, nem haragudtunk rá azért, mert tizedes és őrpk volt, valahol azért mégis bajtársak voltunk.
Persze az is lehet, hogy csak ráfogták arra a krapekra, hogy semmit sem tudott.
Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás
8. janicsar — 2014-02-05 12:00
Az biztos, hogy a formális és az informális hierarchia összeegyeztetése minden szervezetben az egyik legnehezebb probléma. Szóval ez nem seregspecifikus. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Van-e olyan, hogy öreg tápos? S ha igen, pontosan mit engedhet meg magának, kivel szemben, s mikor? Pláne, ha kivételesen még egy csillagot is kapott (mint a három mesternyúl)? Sokszor nüanszokról volt szó.
De maradva a kaptafánál: hozzánk a leszerelt öreg rajpk után egy gumi jött, velünk egy időben vonult be, persze fél évvel később szerelt le. Mivel mi már összeszokott társaság voltunk, a pk-i szerepe inkább konvencionális volt. Ha nagyon ugráltatni akart volna minket, biztosan megtaláltuk volna a módját annak, hogy letörjük. De nem akart, elég intelligens volt ahhoz, hogy tudja, a nagylegényt majd az újonnan bevonuló táposokkal játszhatja el (el is játszotta, állítólag). Minket viszont békén hagyott, ezért megkapta a kellő tiszteletet és soha nem hagytuk cserben.
Szóval a fenti sztoriban valami tényleg eleve nagyon el lehetett rontva.
Remélem, nem vagyok túl okoskodó.
9. zweitakt — 2014-02-05 18:02
Kevdes Big!
Megdöbbentő dolgokat írsz. Nincs okom kétkedni, de igazán megdöbbent, hogy a Hűvösvölgyi úton, pár km-re a haditechnikai intézettől, ill. a hadkieg pkságtól ilyet tisztek, tisztesek megengedtek/hagytak megtörténni.
Hogy mi történhet meg/mit enged meg magának a katona (hv, tisztes, tiszt, mindegy), csak attól függ, hogy a felettese mit enged meg neki. Előbb-utóbb minden pokrócolás, szívatás, kekeckedés kiderül.
Úgy gondolom, hogy a alapból a tisztek hibája, ha ilyesmi megtörténik. Ahol a tisztes elenyésző tekintéllyel bír, ott a tiszteknek sem lehet nagy becsülete. Normál esetben a tisztes a tiszt kinyújtott karja. Teszi a dolgát, ÉRTELMES parancsot ad, ellenőrzi azok NORMÁLIS, elvárható szintű teljesítését. Ha ez nem történik meg, jelenti a felettesnek, aki ugyan így jár el, addig, míg a kummantó/vétkes sitten nem végzi. Persze, ha a tiszt nem áll ki a helyesen ténykedő tisztes mellett, akkor nem nagyon van mit tenni.
Ha a szabályosan, értelmesen ténykedő őrpóknak be lehet ugatni, akkor bármelyik parancsnoknak is.
Rövid sztori:
Én voltam az őrpk, rendben, szabály szerint vezettem a szolit, de sosem szívattam senkit. Fegyverszoba zárva, váltás időben, rendben, a fölös sallangokat elhagytuk. (=állj, ki vagy, világítsa, rendben felismertem megvolt, biztosító kilépett, lejött, felment, de nem mantrázták el a hosszas szöveget az őrhelyről, stb, és nagyerünk! mentünk tovább. Ürítés szabályosan a fegyverürítő állványon).
10. zweitakt — 2014-02-05 18:15
Amikor jött az őrég leváltása, takarítás, felkészülés, kiállás az őrszoba elé. Indult a váltás felénk, láttam a hátsó ablakból, de mivel a felkészítő hamarabb is jöhetett volna, bukni nem kéne, kiállítottam az őreimet a szoba elé.
Már jött is a morgás egyiküktől, hogy mijafaxnak, de azért morgolódva kiállt. Málha a háton, de a párkányra támasztva, annak dőltek az őreim, stukker lábnál.
Hátsó ablakból láttam, elindulnak.
Kiléptem: Őrség, vigyázz!
Nagyszájú:
-Kinek nyomod, mitizgulszbazmegholvannakmég köcsög!
A többiek vigyázzba álltak, ismertek, nem hiába járatom a szám.
-Itt, a bokor mögött! -jött a felkészítő pk válasza, aki épp kilépett a takarásból. (nem volt vigyázzmenet csak elindították a szolgálatokat, nem hallatszott előtte a trapp-trapp) Maga így beszélne a századparancsnokával is?
-Jelentem nem!
-Szóval maga különbséget tesz pk és pk között..hm..
Felém fordult:
-És, hogy a tizedes úrnak ne legyen lelkiismeret-furdalása, én jelentem az incidenst.
Én 1szd-os voltam, a tiszt és a nagyszájú 2. szd….
11. zweitakt — 2014-02-05 18:19
Amúgy a sztorin jót röhögtem….
Ha elhagyjuk a körülményeket, igazán jó leírása egy pompás csínynek.
Mondjuk, Szögyi sztorijai is hajmeresztőek, mintha nem is egy seregben szolgáltunk volna….
Nálunk volt „elemes üti” aki mint a duracellnyuszi jött ellenőrizni, és nem bánta, sőt, értékelte, ha megfektetik. De ha nem……. egy héttől egy hónapig…..mert irgalmas volt…
12. zweitakt — 2014-02-05 18:21
Rám jött a szófósás…:
„- Ne, azt nem lehet, eleve zárva kéne tartanom! – sipákolt a pk.”
Aki magával szemben nem támaszt (magasabb)követelményeket a feszes szolgálatellátáshoz, mástól sem követelhet meg semmit.
13. komojtalan — 2014-02-05 19:11
Van némi különbség egy (akár) bunkó tisztes, őrparancsnok és egy fegyveres dobizás között. Ha ez velem történik mélyen hallgatok róla, főleg 10+ év után amikor már benőhetett volna a fejem lágya. Hogy egy példát hozzak: Ha valaki lopni akar tőlem, azt nem lőhetem le. Mondjuk elkapnak titeket ti megérdemeltetek volna pár évet, de ő is kapott volna ennyit. Mi a több? Megvernek – ez csak kitalálás, ez megint pár év a résztvevőknek -, vagy ülök és priuszos leszek?
14. gaborb — 2014-02-05 19:29
Sziasztok.
Eddig csak olvastam (sokat és többször).
BigJoe írása kapcsán gondoltam csak hozzá szólok.
Jómagam is Ady Ligeten szolgáltam 94-95 májusi vonulásiként az 5-ik őr sz.-ban.
Fenti történet hitelességét nem tudnám cáfolni.
Sajnos a 3-ik őr sz. mindig is az úgynevezett „mostoha gyerek” volt adyn.
Aeg. Ü-ként ZH Üh-ként rengetegszer hallottam az ottani zajongást. De nem az a fajta zaj volt amire legyint az ember, hanem amiről 99%-ban biztos voltál, hogy másnap komoly következményei lesznek.
Egyszóval amolyan büntetés volt oda kerülni.
A post-hoz: valóban felelőtlenség volt az őrpóktól, hogy hagyta a dolgokat. De a friss emberek mind ezt tették ott.
15. Bigjoe(HUN) — 2014-02-05 20:16
@gaborb:
Üdv! 94 májusi vonulás…Dányi szkv? igaz sittes volt (3.őr) Ő is májusi volt: testi fenyítésben részesített egy másik romát: nevelő célzatú szivatás.
A laktanyazáros 3.őrös balhéra emlékszel? Akkor cseréltek le egy csapatot,ha igen ne ird le az okát,csak jelezd majd elkérem a m.címed T-től és levélben megbeszéljük. Gondolom azt sem fogják elhinni…addig meg gyüjtöm az adatokat.
16. Bigjoe(HUN) — 2014-02-05 20:22
@michaelk:
Megkérdezhetwm hogy mikor és hol voltál angyalbőrben?
És mi az éles illetve mi a mezei őrszoli?
17. Bigjoe(HUN) — 2014-02-05 20:33
@zweitakt: Na itt a lényeg. Nem volt következetes, és rosszkor akart főnök lenni.
Rözse komámat a századpk sem tudta konyhabugira küldeni, ha én mentem jött.De egyedül nem volt hajlando. Néha próbáltam rávenni, hogy hamár parancsot kapott a konyhabugira akkor menjen le az ezredkonyhára, de elzavart még engem is.
Amikor mondtam, hogy ebből balhé lehet csak legyintett.
A miértre azt válaszolta, hogy nélküled unalmas.
De ha mi ketten valahol együtt voltunk ott kitört a káosz és a „mókázás”.
18. michaelk — 2014-02-06 11:57
@Bigjoe(HUN):
Valamivel több mint 2 évtizedet húztam le :D
A sima mezei őrszolgálatra az itthoni objektumőrzést értettem. De hidd el, néha nem volt egyszerű. Lévén műszaki alakulatról szó. Volt olyan időszak ahol az irnok 6 általánossal rendelkezett, mint legmagasabb iskolai végzettségű az alegységnél. Szerinted ezeket az embereket mennyire érdekelte a csillag?!
Az éles pedig külszolgálatra értendő, ahol nálad volt a 150 lőszer, este 10-től reggel 6-ig golyóálló+rohamsisak. Külső őrzésen pedig a pihenőben is rajtad, a fegyver a kézközelben vagy a fejed alatt. És nem mellesleg megmondták hova mehetsz pisilni, amit érdemes volt komolyan venni, mert az akna nem válogat nem nézi, hogy ki vagy
19. szogyi — 2014-02-06 13:16
@zweitakt:
Személyes érintettség alapján….
A katonai főiskola inkább repülős volt, és ami ott folyt az a civil felsőoktatási intézményeknek a lába nyomába sem érhetett…
Amikor sorosnak álltam, a szolnoki létszámfölötti állomány…. mint kiugrott hallgatók csak útban voltunk.
A pécsi vezérkari tartalék szintén csak úgy volt hogy dugjuk már el őket valahova…
Amikor meg Nyíregyházára kerültem, akkor nagyon hamar a tiszhelyetteseket átugorva a tisztekkel kerültem közvetlen viszonyba.
Ezekhez a körülményekhez ha hozzávesszük azt a stílusomat ami még sokszor civilben is sok, egyáltalán az a csoda hogy megúsztam hadbíróság nélkül a katonaságot…
Ja, de amúgy a kaposvári intézményben is lett volna ismerősöm…
20. Bigjoe(HUN) — 2014-02-06 13:32
Egy 3.őr századbeli visszaemlékezés a szerző hozzájárulásával:
” ugy kerültem vissza ady ra,h az elöttünk lévő novemberi állomány jó fele ráhuzott.szinte az összes őrség bukott.szétrobbantották a századot,beleértve a vezetőséget is.őket kipakolták külszázadokhoz/csév,fót,ócsa stb/és onnan hoztak „friss embereket.gondolták igy majd vége lesz az őr 3 rossz hirének.Qrva nagyot tévedtek”
forrás: fb ex-ady
21. bistvan2 — 2014-02-06 14:28
Üdv mindenkinek.
Ezt egy határral és 5o évvel keletebbre okosabban oldották meg, mert az őrpók általában tiszt volt (elvétve tiszthelyettes), a felvezető tisztes (szakaszbeli), az őrök is tisztesek (tápos század). Az őrszolgálatot 3 vagy 4 nap után váltották, a parancsnokot 24 óránként. Olyan eset is volt a lőszerraktárnál (várostól, ezredtől kb. 3 km, erdőben), hogy egy vasánap a pk-t váltó hadnagy annyira részegen érkezett váltani, hogy a pk. hazaküldte( a töltött fegyvert is át kellett volna adnia) , és inkább maradt még 24 órát. Hogy jelentette-e, nem tudom.
22. Bigjoe(HUN) — 2014-02-06 21:02
@michaelk:
Köszi a választ! Minden elismerésem, hogy szerződéses/hivatásos katona vagy.
Én nem az voltam, szerettem, tetszett, de valahol csak egy sorozott katona voltam.
Elmondod, hogy lettél szerdzsó/hivatásos?
Ja, a komplett őrség leválltása a „fejnek” 2év 6 hónpjába került (ezt mondják akik emlékeznek a büntire).
Fegyverrel nem játszunk….igen, általában nem.
De ott nem játszottunk vele, szereltük. Szét+össze.
Erőt, egészséget!
23. SzJoe — 2014-02-06 22:20
Amikor először BIT-et adtam (itt ÜTI-nek írják), löketben én is kaptam el ilyen „szerelőt”. Hiába voltam tapasztalatlan BIT-ként, ő pedig régi őr, elég volt ránéznem, már rakta is össze. Mindenesetre leírta a dolgot. A következmények miatt mások már nem is próbálkoztak ilyen bolondságokkal. Vannak dolgok, amikkel nem játszunk! Egyébként azokat, akik így viselkednek elöljáróval szemben, simán küldeném bármikor futira, pontosan a fegyveres szolgálat miatt. Vagy pedig el lehet ezt rendezni akár szoli után, civilben is, ököllel, de ezt nem mondhatom…
24. kelempajszmadar1 — 2014-02-07 07:28
Emlékeztek még a törökbálinti zendülőkre? Akik nem, azoknak elmondom: talán a 80-as években vagy a 90-es évek elején történt, hogy Törökbálinton valami ojjektumban az egész őrség, őrpókkal együtt megtagadta a parancsot, nem mentek ki, és amikor jött az ÜTI, kiröhögték. Egészen addig, amíg a hadbíróság elé nem kerültek. Ha jól emlékszem, az őrpók egy tizedes volt, két évet kapott, és még rendesek voltak hozzá, mert Baracskán húzta le (nem értem, miért nem a futin, lehet, hogy volt valami hátszele?). Még a TV-ben is benne volt az eset, a sráccal riportot is csináltak, láttam. Aztán fényezték a krapekot, hogy „ez csak csínytevés meg jópofaság, nem kellene olyan szigorúan venni” -meg ilyenek (!!!). Katonaságnál! Pedig ez zendülés: parancsnokkal együtt tagadták meg a szolgálatot. A mi Haynaunk leosztotta volna nekik a zsugát, még most is a jergliben ülnének. De előtte dádá is lett volna, mert a 70-es évek közepén még ideológiai meggyőzést is alkalmaztak.
Üdv: Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás
25. janicsar — 2014-02-07 09:21
@kelempajszmadar1:
Igen, én emlékszem, igaz, riportokra nem, de a dolog már a rendszerváltáskor volt, mert valamelyest elérte a nyilvánosságot. Semmi bizonyítékom nincs, csak halvány emlékeim, de én nekem úgy rémlik, hogy itt azért nem egyszerű lazaságról volt szó, szerintem senki sem volt annyira hülye, hogy ilyesmit kockáztasson. Ennek súlyos oka volt, éspedig – úgy rémlik -, az, hogy a katonákat folyamatosan, kétnaponta vezényelték 24 órás őrszolgálatba, s egyszerűen besokalltak. Van egy régi-régi blog, amiben erről is szó esik, érintőlegesen. Talán több megértést, utólag is, azért az a világ még a régi rendszer volt, olvassátok el:
http://bocs.hu/eletharm/ev/ev02503.htm
26. janicsar — 2014-02-07 09:38
@janicsar:
Még annyit, hogy – ha úgy igaz, ahogy az imént emlékeztem – akkor egy riport a tévében az elítélttel, na az pont abszolút hiteltelen. Valószínűleg azt mondta, amit az ügyész nyomatékosan javasolt. Ennek fejében lehetett, hogy könnyebb volt a büntetés. Ne legyünk naivak.
27. Bigjoe(HUN) — 2014-02-07 10:44
@janicsar:
Mi is minden másnap 24 órás őrszoli adtunk, a szoli ladása után a pihenő idő helyett takarítás, körlet rend, külső körlet, stb.
Du. őrség felkészítés, 16-tól 22-ig kimarcsi.
Mindenki fáradt volt, de nem tagadtuk meg a szolit.
Csak lazán vettük, és kummantotunk gazdagon.
28. janicsar — 2014-02-07 11:45
@Bigjoe(HUN):
Nem voltunk ott, úgyhogy innentől kezdve csak a levegőbe beszélünk. Pusztán föltételeztem, hogy csak úgy, fáradtságból még nem tagadja meg több ember egyszerre a szolgálatot, miközben tudja, hogy annak igen rossz vége lehet.
Mondjuk az elvileg kötelező pihenőnappal nálunk se sokat vacakoltak, de heteken át azért nem volt őrszolgálat másnaponta.
Mert azért azt például láttam, hogy az októberi kéthetes bakonybéli helikopteres deszantozás után egyenesen Táborfalvára egyhetes őrködésre elvitt géppuskásaink milyen idegállapotban kerültek vissza Szombathelyre.
29. kelempajszmadar1 — 2014-02-07 12:03
Hát a fene tudja. Én csak arra emlékszem, hogy az őrpók sráccal Baracskán csináltak valami riportot, jóval az eset után.
Elvileg nálunk is járt volna pihenőhosszabbítás riadó esetén: 1 óra. Elvileg. De amikor éjféltől reggel 4-ig négy riadóban voltam kinn a helyszínen, kivizsgálni a jelzés okát, akkor nem 4 órás pihenőhosszabbítást kaptam, hanem lóf… lófrálhattam kint. Le sem feküdtem, mert reggel 5-től irány a határ. Általában 8 kampókra jártunk ki (nem 4 vagy pláne 2 órás váltásban). Ha a váltótárs riadóban volt kinn, nem váltottak le, amig a riadónak nem lett vége. Szolgálat után körletmunka is volt (belső+külső), no meg a kutyákat, lovakat is el kellett látni, aztán intézni az ellátmányt, meg mindent. Viszont kimarcsi, az nem volt.
Besokallni nem jutott eszünkbe. De ha belegondolok, cseréltem volna azokkal a srácokkal szolit: legalább a köztes napokon nagy valószínűséggel tudtak aludni 8 órát egyben. Benn, a kerületparancsnokságon kétkampózás volt, Dunakeszin, a kutyás iskolán négyóránként váltottuk egymást. Van összehasonlítási alapom. A magam részéről nem hiszem, hogy annyira ki lehettek készülve azok a szegény srácok.
No meg a katonai esküben benne volt, hogy minden körülmények között, akár az életem árán is, meg stb.
Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás
30. janicsar — 2014-02-07 14:22
@kelempajszmadar1:
na itt van a sztori, nem hagyott békén az emlék. A 33-36. oldalon találod:
http://www.hadijog.hu/wp-content/uploads/2013/04/A-v%C3%A9lem%C3%A9nynyilv%C3%A1n%C3%ADt%C3%A1s-szabads%C3%A1g%C3%A1nak-b%C3%BCntet%C5%91jogi-korl%C3%A1tai-a-fegyveres-%C3%A9s-rendv%C3%A9delmi-szervezetekn%C3%A9l.pdf
31. lucky — 2014-02-09 15:32
Üdv Urak!
Volt Ady-sként kérdem a 3. őr szétrobbantás mikor volt?
Mert évszámokból mindig gyenge voltam. ( mohácsi vész is úgy maradt meg, hogy a vas olvadáspontja) :) )Ez a szolgálatom idejének kb a utolsó 2/3-a táján lehetett. Emlékszem akkor a HT állomány egységes véleménye az volt, hogy ezt a századot be kell szántani és sóval bevetni..
Amúgy meg a májusi és novemberi vonulás eléggé gyengére sikeredett hagyományosan az öregek szerint.
ZÜ-ként rengetegszer kérdezték a századok van-e kíirva Niva? Azzal ment a lökés…. Bár volt BKV-s utazás is, de BKV bérletes beléptetés is volt a legenda szerint. UI a Nagytétényi lőtéren az őrszoba beljebb volt mint kapu. Ergo ha a szpk az őrszoba ajtaján kopogtat a BKV bérletét mutogatva már bukott az őrség.
32. Bigjoe(HUN) — 2014-02-09 21:14
@lucky:
Nézz szét a fb ex ady-ligeti hőr kommentek között.
És ha ott vagy csatlakozz:)
33. kelempajszmadar1 — 2014-02-10 09:20
Húb+, elolvastam. Hát ott nem egyszerűen arról volt szó, hogy azok szegények besokalltak. Íme:
„A 24 órás szolgálatok leadását követően ugyan biztosítva volt a 24 órás szolgálatmentesség, de az alakulat rendeltetésszerű működéséhez szükséges feladatokat ezen időtartam alatt is a katonáknak kellett elvégezniük.”
Nocsak, mik vannak! Bizonyára takarítaniuk is kellett. Igaz, végigalhatták egyben a nyolcas pihenőt. De a legszebb:
„1991. április 7. napján a délelőtti órákban az eltávozásról, illetőleg a kimaradásról visszatért katonák nagyobb mennyiségű szeszes italt vittek be az alakulat területére, amelyből többen fogyasztottak. 11.30 órakor az alegység-ügyeletes az őrszolgálatra való felkészítés miatt sorakoztatta a 14.00 órakor szolgálatba lépő 22 katonát. A felkészítés végrehajtására megérkező ügyeletes a névsor felolvasását követően egy vodkás üveget talált az alegység-ügyeletesi asztalon, majd az alegység-ügyeletes ittasságáról való meggyőződését követően intézkedett annak leváltásáról.”
Szép! Ez rávilágít az ottani fegyelemre.
És ezek érezték sértve magukat. Pedig egy nagy lőszerraktárat kellett (volna) őrizniük, ami felelősséggel jár. Ezek után megkérdezem: mit csináltak volna, ha az ő szolgálatuk is olyan lett volna, mint a mienk? Mi kilenc szolgálatban töltött nap után kaptunk egy szabadnapot. De a riadókban a szabadnaposoknak is részt kellett venni. Szolgálat: ha esett, ha fújt (de legtöbbször esett és fújt) menni kellett. Egy húsznullanégy, vagy huszonkettőnullahat padlóra küldte volna ezeket a hősöket. No majd sajnálni fogom őket, ha lesz egy kis időm. Üdv:
Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás
34. Bigjoe(HUN) — 2014-02-10 09:46
@kelempajszmadar1:
A szibériai hadifogságot megjárt Nagyapám szerint:
„A kutya is jó dolgában vész meg.”
A közel múltban kaptam a hírt, hogy a 3.őrben addig ment a „móka” amig eltakarították a századot.
Laktanyán belül büntető századhoz hasonlóan müködött – volna, de a vezetés nem volt elég erős az emberek kezeléséhez.
Én (és sokan mások 94-ben) nem buktából kerültem a szd-hoz, de mégis „aklimatizálódtunk” igaz nem voltunk olyan sulyos esetek. (vagy igen?)
Az minden esetre biztos, hogy tisztes/tiszthelyettes/tiszti állományból aki kicsit is engedékenyebb volt, vagy könnyebben puhítható volt annak a szava (szándékosan nem parancsot irtam) süket fülekre talált.
Kopaszként természetes volt, hogy nem jártunk ki őrségbe, bent aludtunk az őrszobán.
A fegyver-lőszer kezelésről: a laktanyában a LAU-vel átellenben sem csináltuk szabályosan a töltés-üritést. Menet közben ki a tárat és be szintén. Ha jött valami löket akkor eljátszottuk (általában a kopszok voltak azok akik töltöttek-
üritettek) a kötelezőt, de ahogy eltünt, már abba is hagytuk.
Ja, soha nem történ baleset.
Persze ez nem mindenhol volt lehetséges, de az öregektől ezt tanultuk:)
Én öreg koromra komolyodtam meg (de csak félig), már nem akartam bent lenni. Egy dolog érdekelt: kint lenni a kapun.
A század eltakarítását körül járom (ha lehet) és leírom.
35. kelempajszmadar1 — 2014-02-10 10:30
@kelempajszmadar1: Kelempájsz baze, kihagytad a lényeget! Mert a fenti idézet van tovább is, most jön:
„Mindeközben az egyik sorkatona a folyosón több katona társa előtt hangoztatta, hogy ne hagyják, hogy ez történjen az alegység-ügyeletessel, majd közölte, hogy ő nem veszi
fel a szolgálatot. Ezt több katonatársának is kijelentette, illetve fel is szólította őket, hogy cselekedjenek hasonlóan. Felvetését azzal támasztotta alá, hogy ha mindenki megtagadja a szolgálat felvételét, akkor az elöljárók nem tudnak semmit tenni ellenük, de legalább felfigyelnek tarthatatlan helyzetükre, miáltal majd javulni fognak sorkatonai szolgálatuk körülményei és gyakrabban járhatnak haza [könnybe lábadt a szemem -Kelempájsz]. Az elhangzottakra többen, köztük az őrszolgálatot teljesítők is helyeseltek és szolgálatba vezényeltek közül többen kinyilvánították, hogy ők sem veszik fel a szolgálatot.13.00 óra körüli időben a szolgálatba lépő állománynak fel kellett sorakoznia az alegység épülete előtt, ám azon – ittasságuk következményeként – többen nem tudtak megjelenni, így a pótlásuk megoldása kapcsán intézkedés megtételére került sor.”
Nna, megvan: a lényeg tehát az, hogy a szolgálatban leittasodott AEGÜ-t leváltották, de a töbiek szolidárisak voltak iránta, megtagadták a parancsot (de előbb vele együtt ittak, ami szép kifejezése az összetartozásnak). Ha ez nem igaz, akkor a Jaicsár Bajtársunk által megjelölt forrás hazudik, nem én. De ezt nem hiszem.
Üdv: Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás
36. janicsar — 2014-02-10 11:57
@kelempajszmadar1:
Megvártam, amíg elolvasod. Én sem ismertem a történetet, remélem, méltányolod, hogy előbányásztam, hogy jobban lássunk. Mondjuk alapjában véve, azt hiszem, igazad van, s az alkohol csúnyán bezavar, ámbár lehet, hogy az is részben tünet volt. Szóval a leírás erősen ügyészi szempontú, a végén nehezményezi is, hogy a bíró nem zendülésben mondta ki őket bűnösnek.
Na most azt hiszem egyértelmű az eddig posztjaimból, hogy a mi lövészéletünk sem volt leányálom éppen (elég a téli történetekre utalnom), a rengeteg lövészet miatt pedig a felelősség sem volt kicsi, szóval nekem nem kell bizonyítani, hogy a fegyelem mennyire fontos, csak hát úgy látszik, kicsit messzebb igyekszem menni az empátiával… Persze most már könnyebb megtenni.
Mindenesetre ennek a posztnak azért egyik tanulsága mégis csak az, hogy van, aki lebukik, van, aki nem; s hogy a törökbálintiak talán azért is vették könnyebben a dolgot, mert az MN addigra eléggé szétzüllőben volt, ezer okból. Csak túl hülyék voltak ahhoz, hogy észrevegyék, átléptek egy határt (túl sokat csinálták egyszerre…)
Kösz, hogy elolvastad.
j
37. janicsar — 2014-02-10 12:14
@janicsar:
francba, elütöttem: túl sokaN csinálták egyszerre
38. kelempajszmadar1 — 2014-02-10 13:47
@janicsar: Kedves Janicsár Bajtárs!
Nagyon köszönöm, hogy előbányásztad, igazán érdekes volt. Azzal teljesen egyetértek, hogy az alkohol csúnyán bezavar, de azt nem hiszem, hogy tünet volt. Ha mégis, akkor annak a tünete, hogy gyakorlatilag azt csináltak, amit akartak, biztosan már korábban is előfordultak súlyos fegyelemsértések. Pedig oly borzalmas életük aligha volt, mint a Patyomkin páncélos matrózainak, akik kukacos húst kaptak enni. Üdv: Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás
39. bistvan2 — 2014-02-10 16:12
Csak tudtak valamit a keleti szomszédok. Kimaradás esetleg havonta egyszer és kizárólag vasárnap (3-4 óra), eltáv. táposoknak kéthavonta, Az őrségben töltött 3 vagy 4 nap után egy délután a felszerelés tisztítására, zuhanyozás ( 4 napig a surranó a lábadon, az ágy végén gumilepedő) alvás, reggel pedig nyomás gyakorlatra. A körülmények sokkal rosszabbak voltak mint Mo.-n, de az őrségnek volt egy pozitívuma: nem baxtatott senki, szépen elvoltál. Egy ilyen parancsmegtagadás a 8o- as években már az ÁVÓ (Securitate) hatáskörébe került volna, és kisebbségiként belekerülni még gondolatnak is rossz.
40. Bigjoe(HUN) — 2014-02-11 20:42
@kelempajszmadar1:
„kukacos húst kaptak”
Hát kukac az nem biztos, hogy volt az ÉPK-ban, de Atis cimbi aki ilyen területen dolgozott, ránézésre- megszagolás után előadta a kaja felhasználására vonatkozó javaslatait.
1.mossuk meg aztán ehető
2. mosás után sütés/főzés és ehető
3. vigyük ki az őrkutyának, mert embernek már nem való.
4. a kaja olyan friss, hogy már megint mozog. Ne adjuk az őrkutyának, mert tele f..s..a tőle az IFA-t reggel.
41. zajec — 2014-02-13 20:42
Na, ha ilyen volt a sorkatonaság a vége felé, nem is baj, hogy megszüntették. Hozzánk / 75′ Záhony / egyszer behoztak egy dombelhárító harcost, aki pár napja már hiányzott a dombelhárításból. Ott lézengett a körletben, míg érte nem jött a parancsnoka. Aszonta’ a drága, hogy nem bírná ezt a fegyelmet. Mintha mi önként lettünk volna ott.
42. zajec — 2014-02-13 20:46
A kerületnél, nem tudom melyik őrsön, egy járőr betért egy lakodalomba. Letámasztották a töltött fegyvert a sarokba, oszt’ bokáztak egyet a násznéppel.
Lebuktak. Fél év futi a jőrpékának.
43. Bigjoe(HUN) — 2014-02-13 21:47
Ady-ligeti exőr meséli, hogy a 3.őrt szét kapták 95 novemberében.
Annyi balhét sikerült összehozni, hogy lecserélték a szdpk-t is, és egy másik őr.szd pk-t tették át.
Ez kicsit olyan, mintha a lekvár tette volna el a nagymamát.
Volt ott valami a levegőben…
44. kelempajszmadar1 — 2014-02-14 08:10
@Bigjoe(HUN): Vagy inkább nem volt: nem volt ott a mi Haynaunk.
45. Bigjoe(HUN) — 2014-02-14 17:52
@kelempajszmadar1:
Hát hamarabb robbant volna a század, de ezt már nem tudjuk meg.
46. yossarian101 — 2015-03-30 02:24
Sziasztok! 1x-ed rendű vádlott voltam az emlegetett zendülésben, ami másodfokon,jogerősen már parancs iránti engedetlenség lett. Elég összetett volt a dolog, ha érdekel valakit leírom szívesen. Üdv
47. Bigjoe(HUN) — 2015-03-30 08:49
@yossarian101:
Üdv!
Érdekelne a dolog, jöhet!
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.