Proletair kolléga elég régen nem hallatott magáról, most viszont egy olyan téli gyakorlatról számol be, ahol semmi sem úgy történt, ahogyan azt eltervezték. Ehhez csak annyit tudunk együttérzően hozzáfűzni, hogy a szituáció ismerős…
A mindenkori katona – és ezzel remélem, senkit nem bántok meg – elég egyszerű létforma: ha van mit ennie, innia és nem fázik, olyan rosszul már nem tudja érezni magát. Proletair mai története (érthetetlen módon) nem ejtőernyős-sztori, viszont rögtön cáfolja is az imént általam felfektetett axiómát; látni fogjuk ugyanis, hogy elképzelhető a mindeddig elképzelhetetlen: a katona nem fázik, mégis szarul van.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
