Luckye barátunk eddig beküldött visszaemlékezéseinek a végére érünk, ma az utolsó két egypercesét tesszük közzé. 

Több bejegyzés is szól a gasztronómiáról a blogon, én is meg kell, hogy említsem. Emlékeim szerint az átlagos kaja nagyjából ehető volt (nem finom, csak ehető :) ), nagyobb bajom inkább a higiéniával volt. Az első csellóm után nem is voltam hajlandó a katonai pohárból inni (nagy, három decis, sárga műanyagpohár), vittem sajátot, mint ahogy a tányérból is ugyanezt tettem. Ugyanis láttam, hogyan folyik a mosogatás… Az inkább a zsír szétkenése volt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →