524. – Szüzesség elvesztése parancsra

18Az itteni katonasztorikat olvasgatva az ember többféle lelkiállapotba kerülhet: néha sajnálja a mesélőt (“szerencsétlen kolléga, jól kifogta!“), máskor rátromfol (“ez semmi ahhoz képest, ahogy én jártam!“), s akad, amikor kifejezetten irigykedik (“óbasszus, ha nekem ilyen sorom lett volna!“).

Mai történetünk olvastán úgy gondolom, a reakciók egyértelműen a harmadik kategóriába sorolhatók majd. Régi olvasónk, Szinkrontolmács barátunk most elmeséli, hogy azért a 30 évvel ezelőtti Magyar Néphadseregben akadtak emberséges századosok is, akik valóban szem előtt tartották alárendeltjeik szellemi és fizikai egészségét, komfortérzetét.

Az eset a nyolcvanas évek egyik laktanyájában, illetve annak környékén esett meg. Sajnos közelebbit nem mondhatok, személyiségi okokból. Röviden leírom, hogy a Magyar Néphadseregben milyen előnyökkel járhatott a nyelvtudás és ez hogyan járulhatott hozzá az addig sajnálatosan elég sokáig meglévő (de annyira nem őrzött) szüzességem elvesztéséhez.

Az érettségi után sikeresen felvételiztem az egyetemre és ennek folyományaként kaptam egy visszautasíthatatlan meghívót behívót a Magyar Néphadsereg egyik alakulatába. Kb. 70%-ban előfelvételis, azaz tápos gecik voltunk, a többiek pedig többségében átlag 6 általánossal rendelkeztek; az érettségizett ritka volt közöttük, mint a fehér holló.

Noha akkoriban a szocialista embertípus lelkivilágát nemnude1 kavarták fel különféle pornográf kiadványokkal, azért szép hazánkba és annak honvédő vitézeihez is eljutottak nyugati kiadványok. Akinek volt ilyen újság a birtokában, az istencsászár volt, mivel még a belelapozásnak is díja volt, arról nem is beszélve, ha valaki a bal kettesbe akart elvonulni, hogy „randizzon Marok Marcsával”. Az előfelvételis tápos gecik még pénzért sem részesülhettek eme kegyben sem, mert – mint mondták – mi még kisfiúk vagyunk. Aztán a részemről ebben kisebb változás lett, mert lévén már akkor is tudtam angolul és németül az oroszon kívül. Mikor társaim megtudták, fordítanom kellett ezeket az újságokat, ami az egyszerű nyelvezete és igencsak ismétlődő szókincse miatt nem igazán járult hozzá a nyelvgyakorláshoz, de lényeges jobb volt a raktárban ezzel foglalkozni, mint a „takarÉÉÉÉÉÉÉtást megkezdeni!”. A hormonháztartásomra gyakorolt hatásról nem is beszélve. Aztán a raktáros barátnőjének a raktáros nevében mindenféle pajzán gondolatokat megfogalmazó leveleket kellett írógéppel írnom, amit csak aláírt. Szóval házi pornófordítóvá és erotikus levélszerzővé avanzsáltam.

Ennek persze híre ment és egyszer hivatott a zászlóaljparancsnok. Alaposan kifaggatott, hogy milyen erkölcstelen dolgokat művelek én és ezt hogy is képzelem. Aztán röhögött és PIHENJ!-t vezényelt. És kivett a fiókjából egy kazalnyi pornólapot, amit szerintem elkobozott a katonáktól. Közölte, hogy ezekből egy csomó cikk fordítására lenne szüksége, meg tudom-e csinálni. Parancs! Mondta, hogy pár nap múlva 3 napos ezredgyakorlat lesz, amire nem kell kivonulnom. Visszamaradó állományként bent maradok, megkapom az irodakulcsot és mire vége a gyakorlatnak a kijelölt cikkeket lefordítom, de ez szigorúan titkos.

Másnap benne voltam a napiparancsban, hogy XY honvéd az ezredgyakorlat alatt visszamarad, fontos és titkos, idegen nyelvű hadászati jellegű szakcikkek fordítása miatt. A többiek csak ennyit tudtak, de persze piszok mázlistának tartottak, hogy az imperialista ellenség eme két nyelvét beszélem, ami akkor még ritkább volt, mint ma.

Így is volt. A társaim reggelente kivonultak szívni, én pedig visszavonultam hadászati cikkeket fordítani, amelyek tartalmáról nem beszéltem. Álcázásul kivettem a laktanya könyvtárából szótárakat, nem mintha szükség lett volna rá. Reggeltől estik pornót fordítottam és a keletkező feszültséget, jobb nem lévén én is a bal kettesben vezettem le néha. A gyakorlat végén a zászlóaljparancsnok megtekintette a fordításomat és igencsak megvolt elégedve.

Bár tilos volt, de néha előfordult, hogy egy-egy katonát különféle munkákra ide-oda rendeltek. Még akár valamelyik tiszt lakására is, költözködés vagy bármely más ok (például tisztek gyerekének korrepetálása) miatt. Egyszer parancsba kaptam, hogy vegyek fel kimenőruhát, a könyvem is megírva és jelenjek meg egy bizonyos címen, egy bizonyos időben. Nem tudtam mire vélni, azt hittem, valami meló. nude2Megérkeztem, becsöngettem és egy dekoratív leány nyitott ajtót meglehetősen lenge öltözetben. Az ajtó becsukódott. A hely nagyon fura volt, olyat még nem láttam: egy kuplerájként üzemelő titkos műintézmény volt. A lány megszólalt: „A százados ÚR küldött?”. Hát köpni-nyelni nem tudtam és ennyire még nem izgultam. A lány kedves, aranyos volt és levette, hogy zöldfülű vagyok a témában. Mondta, hogy szűz fiúra számított  és irányított, hogy mikor mit csináljak és végül egy nagyon kellemes órát töltöttem vele. Én a végén az anyagiakat is szóba hoztam volna, de – mint azt a lány mondta – azt a százados ÚR már lerendezte.

Visszamentem a laktanyába, be a körletbe… Az arcom, viselkedésem fura lehetett, mert a többiek megjegyezték: „a piszok mázlistája, szerintem b*szni voltál!”. Így vesztettem el hát a szüzességem, tulajdonképpen parancsszóra!

4 hozzászólás

 1. szogyi — 2016-01-28 11:29 

Aztán ezt addig gyakoroltatni, amíg készségszinten nem megy?

 2. Pista — 2016-01-28 13:08 

@szogyi: Most már értem, hogy te miért kaptál el minden szembejövő csajt: parancsra cselekedtél! :D

 3. szogyi — 2016-01-28 21:51 

@Pista:
Az csak a mentség/kifogás volt….
A génjeim a hibásak mindenért !!! Ha egyszer imádom a női nemet… annál jobban már csak az igent szeretem, azért cincálom már a második feleségem idegeit is.

 4. falugazda — 2016-01-30 20:35 

Remek sztori, bár egy férfiember életének igencsak meghatározó (és személyes) élményéről rántja le a khm… leplet.
Ide vágó vicc:
– Apa képzeld, elvesztettem a szüzességem!
– Fiam! Férfi lettél! Gyere, üljünk le és igyunk egy pohárral!
– Hát, az ivás rendben, de az üléssel még bajok vannak…

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.