Vérnűsző Barom mai írása a régmúltba repít vissza bennünket, amikor nemcsak az internacionalista érzelmek kötötték össze Közép-Európát (ugyancsak Közép-)Amerikával, hanem a mély konspiráció, továbbá a közös eszmék iránt érzett szüntelen aggódás is. A sorsjegyekről nem is beszélve.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy ország, ami az elég röhejesen hangzó Nicaragua nevet viselte; na meg sok pernahajdert vezetőségként, akik jókat veszekedtek egymással, pedig nem lett volna rosszabb hely az az ország se, mint a többi, de hát voltak nekik (is) politikusaik, olyan igazi kártyás alapon: kontra, rekontra, stb.
Meg nemzetközi helyzet is volt, amihez a "Béketábor" lelkesen asszisztált, 
mindenféle aprósággal kedveskedve a sokat senyvedő nicaraguai népnek, azaz gazdáinak, de ez mellékes.
Így aztán volt is mindenféle "üdültetés", "továbbképzés", "konferencia", apróbb ajándéktárgyak, egészségügyi segélycsomagok, meg minden katyvasz, ami ilyenkor csak szokott.
Viszont valamiért nem lehetett őket csak úgy támogatni; kellett egy kis konspiráció. Alapítványosdi, civilszféra, meg a hasonló, azóta jócskán bejáratott utak még nem voltak, a közvetlen katonai támogatás meg illetlenség lett volna.
Úgyhogy a konzervgyárak katonáéknak szállították le a kaját, a takarógyárak a takarót, és így tovább, de persze közben mégsem, mindenféle sportegyesületek, ifjúsági táborok szerepeltek a fuvarleveleken, és szigorúan csak késő este érkeztek.
Ezeket az okosok szépen összeszedték egy szép, nagy halomba, majd feltűnés nélkül (nehogy a gaz, galád, imperialista kémek megtudják) kivitték a reptérre, ahol – természetesen – civilek pakolták fel a kis cumót a repcsikre, merthát ott már akárki is láthatja.
Ugyan ezek a civilek mind 18-20 évesek voltak, egyforma kék melegítőben, piros zokniban, tornacipőben, de biztos sportolók, vagy ilyesmik lehettek, vagy csak véletlen szemkáprázat csupán.
Az senkit se zavart, hogy teljesen katonai rendszámú teherautók hordták ki az árut, de arra már figyeltek, nehogy konvojnak látsszon a dolog….
Mindezt persze meg is kellett szponzorálni, ami az akkor se kifejezetten túllihegett katonai költségvetésnek nem tett volna jót. És mivel abba nem nagyon fért bele, valahonnan forrást kellett rá találni, de azt el kellett dugni kicsit, ne legyen feltűnő (bár lehet, hogy a lé is nekik ment, ezt már nem tudom).
Jött is a nagy ötlet: nyereményjáték! Ez kell a népnek, a bejövő léből ki lehet stafírungozni Ortegát (vagy kit), a sorsjegyeket meg jól megveszik a népek, nyernek is sokat, játszódnak is magukban egy kicsit, mindenki örvend, a gazdaság pörög (jah, ez nem volt kifejezetten szempont), az internacionalista kapcsolatok erősödnek (ez kimondva igen, egyébként speciel mindenki, minden szinten szart rá), így a jó.
De valami okos rájött, hogy talán a Nicaraguáért feliratú sorsjegyet nem kéne forgalomba hozni a Moszkva (egykoron Széll Kálmán) téren, 
hátha a galád kémek is vesznek belőle, az meg hogy venné már ki magát, ha az imperialisták támogatnák a "mi" játékunkat, így maradt egy olyan 
célcsoport, amire minden körülmények között lehetett számítani, ahol teríteni lehetett az anyagot feltűnés nélkül, és mégcsak vissza se pofázik, hogy ezt talán most nem venné meg.
Ez a célcsoport mégpedig a jó magyar hadsereg volt.
Szépen minden laktanya kapott a létszámának megfelelő darab sorjegyet (na, párral azért kevesebbet), rengeteg remek nyereménnyel, még videómagnó (!) is volt köztük.
Speciel sajna nem csak én jöttem rá arra, hogy a bicska kisebbik pengéjével gyengéden megemelve a szélét, a füzéren levő sorsjegyecskék hajtása alá lehet sandítani, így meglepőnek nem nevezhető módon volt pár határozottan szerencsés kezű nyertes (ismertem olyan irnokot, 
aki három videómagnót is nyert! A mázlista…).
Érdekes, ahogy távolodott a füzérkupac a kiindulási helyéről, valahogy egyre kevesebb szerencsés nyertes volt, azok is beérték pár zoknival, egypálcás lufival, ilyesmivel, de leginkább nem vettek belőle lehetőleg egy darabot se. Remek üzlet lehetett. Elment az összes nyertes szelvény,és talán még ugyannyi nem nyert verziójú is. Oszt több se.
Sajna már nekem se jutott, addigra 30 km, 300 év távolságba kerültem a tűzközelből, viszont egy helyi sorstárs számára egy kisrádió valahogy átcsúszott a többszöri, meglehetősen szigorú ellenőrzésen, de a nyertes valahogy azt se kapta meg. Soha.
44 hozzászólás
1. vén betyár — 2010-01-15 08:46
Azok a régi szép, boldog békeévek!
Jó poszt, de könyörgöm:több kép, kevesebb ruha, ha lehet.Nem akadt legalább egy civil stewardes?Na, az se baj, ha katonasapka van rajta.Hiába, túl igényes a népség,katonaság.
2. Szalacsi_Dezső — 2010-01-15 09:37
Daniel Ortega, bizony még a suli faliújságján is ki volt téve a képe. Közvetlenül az enyém mellé, az akikre büszkék vagyunk rovatban. A Daniel képét viszont lelopták a csajok, mert olyan snájdig volt még akkoriban 1980-ban. Az enyémet bezzeg nem, pedig akkor még én is ki tudtam húzni magamat. Később a katonaság alól már sehogyse tudtam kihúzni magamat!
:-D
3. proletair — 2010-01-15 09:51
@Szalacsi Dezső:
És rád miért is volt büszke szeretett iskolád?
:D
4. Krux — 2010-01-15 10:12
@proletair: Rád is büszke lenne az iskolád, ha negyven fölött minden nap, még mindig órákat töltenél el egy leánykollégiumban úgy, hogy nem éppen nevelőtanárként, vagy karbantartóként funkcionálsz…
5. proletair — 2010-01-15 10:31
@Krux:
ebben az esetben én inkább magamra lennék büszke:)))
6. Szalacsi_Dezső — 2010-01-15 10:42
@proletair: @Krux: azér’ voltak büszkék, mer’ megnyertük a Ki tud többet a SZU-ról kezdetű-című vetélkedőműsort.
Én erre már nem vagyok büszke. Na de akkor… csak úgy dagadozott bennem a honfiúi büszkeség. :-S
7. Szalacsi_Dezső — 2010-01-15 10:45
Urak!
Olvassatok már bele ebbe a blogba!
lurva.blog.hu/
8. hungaryhonvéd — 2010-01-15 10:49
Hátööö… elléptem svarcszoliba! Leszámolok pár felhőt.
(kommentben jobbakat hozott)
9. hungaryhonvéd — 2010-01-15 10:57
@Szalacsi Dezső:
Na jó, előtte blogolvasok… Hihetetlen (?!) világ…
10. proletair — 2010-01-15 11:06
@Szalacsi Dezső:
Beleolvastam. Sőt, kiolvastam.
ööö
Ezt miért ajánlottad?
11. nagy.viky — 2010-01-15 11:08
@Szalacsi Dezső: Ugyan a megszólítás rám vonatkozik, azért bele-beleolvastam. Durva…. :S Maradok a sineknél: az is hosszú és merev.
12. Adani — 2010-01-15 11:29
Úgy kellett volna mint a viccben a gazda, akinek döglődik a lova. Csinál több 20ft-os sorsjegyet, mondván egy ló a nyeremény. Eladjam indet, majd a nyertessel mennek az istállóba, de a ló már megdöglött. Ezért visszaadja neki a 20ft-ot. Mire megkérdezi és a többieknek nem adja vissza? Miért adnám? Ők nem nyertek.
13. Krux — 2010-01-15 12:01
@Szalacsi Dezső: Kedves Dezső! Szögezzünk le néhány dolgot! A „Ki tud többet a Szovjetunióról” c. vetélkedőt nem a Te iskolád nyerte, hanem holtversenyben a CIA és a Moszad, de a szomorú igazsághoz tartozik, hogy a KGB-t ők sem voltak képesek megelőzni. Más: A leánykollégiumra történő utalásról úgy hallgatsz, mint szar a fűben! Miért is van ez?
14. proletair — 2010-01-15 12:05
@Krux:
Arra nem gondoltál, hogy Dezső kolléga pont a Cégnek dolgozott, és ezért tudott olyan sokat? Bár ez esetben elvitte volna egy nagy fekete Volga. De mivel itt van köztünk, és bőszen kommentel, így valszeg a KGB gyakornoka volt:)
(remélem nem haragszol Dezső:)
15. vén betyár — 2010-01-15 12:12
@Szalacsi Dezső: Hát… nem egy burzsoá áltudomány, az már biztos.
16. Baribál — 2010-01-15 12:17
Jó lis post volt
@Szalacsi Dezső: bele, és végig olvastam. Remek! Miért is ajánlottad?
17. Szalacsi_Dezső — 2010-01-15 12:32
@Baribál: @vén betyár: @nagy.viky: @proletair: @Krux:
Ja hát csak úgy, nekem is ajánlották.
És hát itt a leánykollégiumban ugye, ahol nem karbantartó és nem nevelőtanár vagyok, azér’ a fiatal (süldő) kamaszlányok látványa, mindig komoly, ámde tisztességtelen szándékokat ébreszt bennem.
Dehát elmúltak azok az idők, amikor az ember fiatal lányok alváz és üregvédelmét látta el üzemszerűen. :-(
18. hungaryhonvéd — 2010-01-15 13:50
@Szalacsi Dezső:
Jó ez. Legalább ilyent is látok, tudok. És jó (ex)katonától nem áll messze a… pl. társadalomtudományi ismeretek bővítése…
Leánykollégiumban sem nevelő, sem karbantartó, sem ügyeletes szatír… Akkor? Igazgató? Portás? Netán védőnő?
/bocs =)/
19. 68nyara — 2010-01-15 14:29
Csak én emlékszem úgy, hogy a múltkori írásban még a kilencvenes években volt katona Vérnűsző Barom kolléga? Lehet, hogy nem jól emlékszem.
@Krux: Mi is nyertünk ilyen versenyt városi szinten. Akkor még Vác városát erősítettük. Ha emlékezetem nem csal akkor 84-ben. Viszont ha jól emlékszem akkor ilyen abszolút a Szovjetúnióra vonatkozó kérdések voltak,hogy mennyi a Vénusz felszíni hőmérséklete? Ok, volt Lenin születésnapja is, de azt mi nem annyira vágtuk.
20. 68nyara — 2010-01-15 14:31
@hungaryhonvéd: védőnő, valószínűleg. Szerintem. :-)) A védőnő ahol tud segít. Vagy az a kiscserkész?:-))
21. Krux — 2010-01-15 14:52
@proletair: Dezső foglalkozása olyannyira van messze egy leánykollégium dolgozóéktól, mint pl. a hóhéré. Több kommentre volna ingerenciám válaszolni, fogok is vazze, de most ki kell mennem, mert vadászni megyek. Este jövök! És szívatom Dezsőt!!!
22. hungaryhonvéd — 2010-01-15 15:04
@68nyara:
Mindkettő. Ott és akkor matat, ahol és amikor nem kéne… A védőnő ráadásul rádrúghatja az ajtót, hogy lemérje az aktuális (védendő)poronyot!
(ilyesmi szituról már hallottam, ha nem is konkrétan kommandózott…)
23. hungaryhonvéd — 2010-01-15 15:07
@Krux:
Nemáá! Lehetséges? Még mindig ott lakik? Csak közben a fiúkoleszből koedukált lett, majd újra valamely felekezeté, aztán leánykollégium…
És eddig még nem tudtát kipaterolni? =)
V kimaradt néhány fázis, azt csak ott van.
24. 68nyara — 2010-01-15 15:29
@Krux: De most mér’? Szegény Dezső!
Alakítsuk meg a Szolidaritás Dezsővel Szövetséget! Éljen az SZDSZ! Éljen Dezső! :-))))) (Azt hiszem az SZDSZ használatáért már úgysincs aki pereljen minket.)
25. tiboru — 2010-01-15 15:48
Életem első pornóregényének főszereplője egy latintanár volt, aki egy lány-középiskolában tanított.
Valamikor a harmincas-negyvenes években adhatták ki, és az egyik haverom találta a faterja szekrényében, egy pakli olyan kártyával együtt, amely úgyszintén explicit (még fekete-fehér) fotókat ábrázolt.
Roppant konspiráltan mindig olyankor szedte elő, amikor az öregje városon kívül tartózkodott.
Ismertem az apját, kizárt, hogy ne vette volna észre; szerintem oktatási-nevelési célzattal hagyta, hogy készüljünk az életre (úgy 15-16 évesek lehettünk).
26. 68nyara — 2010-01-15 16:41
@tiboru: Dobjuk össze, hogy kinek a lakanyájában keringtek írógéppel írt pornónovellák. Nálunk igen. (A 90 után bevonultak nem játszanak, náluk már voltak újságok). :-)
27. Szalacsi_Dezső — 2010-01-15 16:55
@68nyara: Nagyon köszönöm a bátorító szavakat és a bizalmas belémvetést.
A lánykoliról még annyit, hogy jelenleg bérelünk ott két emeletet, amíg az eredeti irodaházat felújítják. Hacsak Krux kolléga és a nagytőkés vadász barátai el nem kártyázzák a felújításra szánt pénzt.
Mer’ ugye a dzsentri életstílus!
Jól eltértünk a blog témájától ezzel a szegény Barbi hercegnő pornóblogjával.
Más:
Vérnűsző kolléga, ahogy többször írta, igen sokáig volt katona, tehát bármilyen időintervallum beleférhet. És lehet, hogy nem is volt renitens, ahogy írja, csak szégyenli, hogy annak idején beadta a tsz-t. :-D
28. Szalacsi_Dezső — 2010-01-15 17:02
@proletair: Akkoriban mind a KGB gyakornokai voltunk, csak nem mindenki tudott róla. Eccer talán megírom posztban, hogyan próbáltak bevonulás után Zegen beszervezni ügynöknek (persze nem a KGB-sek). Csak olyan „bamba” voltam, hogy nem szerveződtem be. Na ezér’ aztán igen „gyakran” jártam haza. (Úgy kb 3x az egy év alatt) :-((
29. tiboru — 2010-01-15 20:11
@Szalacsi Dezső:
A zegi III/IV-3 (vagy III/IV-5, ezt egyszerűen nem bírom megjegyezni) elég lendületesen csinálta, de nem mindig hatékonyan – már ha a pletykáknak hinni lehet :-)
30. Sunsetjoy — 2010-01-15 20:22
Nagyon off, de ha már említettétek ezt a lurva.blog oldalt, akkor ezt is csekkoljátok:
en.wikipedia.org/wiki/Belle_de_Jour_%28writer%29
31. Szalacsi_Dezső — 2010-01-15 20:38
@Sunsetjoy: De Magnanti kisasszony azért elég drágán adta magát. Ł400/óra.
Ez a Barbara meg olyan kedves lány,hogy ingyé b@szik.
32. nagy.viky — 2010-01-15 22:45
@68nyara: „Dezsőnek meg kell halnia!”
Bocsi az érintettől… :)
33. Szalacsi_Dezső — 2010-01-16 09:52
@nagy.viky: Na, szép! Nagy idők nagy tanújával így elbánnátok?
:-)
34. Krux — 2010-01-16 11:05
@Szalacsi Dezső: Beleolvastam a Barbi blogjába. Szerinted a témavezetője tud a dologról?
35. Szalacsi_Dezső — 2010-01-16 12:44
@Krux: Hát nem valószínű, hogy tud róla, persze lehet, hogy a tanára is blokkolta párszor.
Viszont kedves lány lehet, hogy ingyen pinát ad boldog-boldogtalannak.
Hja, régi szép „egyemista” évek, a bulik, a szórakozás, a mosolyért kapott pinák!
:-))
36. nagy.viky — 2010-01-16 13:35
@Szalacsi Dezső: Megvolt, a disznótoros maradéka krumplival körítve bevégeztetett.. :)
(Aztán meg mehetek mozogni……..)
37. nagy.viky — 2010-01-16 13:36
@Szalacsi Dezső: Vajon ez fordítva is működik? Ha egyemista(©Sz. D.) éveim alatt mosolygok, akkor mit kapok? :)
Vannak vajon kedves fiúk is? :)
38. Szalacsi_Dezső — 2010-01-16 14:56
@nagy.viky: Sokkal több kedves fijú van, mint kedves lány és ez nagy baj, a fijúknak.
Ezért, igen, lehet mosolyogni a fijúk értékelni fogják! :-D
39. Rókakígyó — 2010-01-17 18:17
@Szalacsi Dezső: Ez egy kamublog.
40. Rókakígyó — 2010-01-17 18:18
@Krux: kamu. Stricik fogják agyonverni
41. Rókakígyó — 2010-01-17 18:21
Nem akarom a rendkívül túlfűtött kommentezést megakasztani:) De nem hiszem, hoyg reálisan lehet kurválkodni x ideig, csak úgy. Vagy ha igen, akkor lehet, h kér 4-5 év halasztást a leányzó.
Hallgasáttok inkább ezt:
http://www.youtube.com/watch?v=_Q2A9misp8w
42. Musaic (törölt) — 2010-01-23 16:13
Emlékszem erre a sorsjegy-ügyre..
43. oatBXL — 2010-07-29 11:48
1987 nyarán a kecskeméti Joó Mária Nemzetközi Építőtábor (NDK-sok jöttek, ők voltak a nemzetköz) egy mentőautót ajánlott fel a nicaraguai népnek – így aztán kevesebb fizut kaptunk, de attól még nagyon jól éreztük magunkat.
44. HAZÁMAT SZOLGÁLTAM, — 2011-08-17 13:41
A sorsjegy sztori valóban élő eset volt a Hadseregben,ha jól emlékszem nagyon a 1970 évek elején lehetett ezeket a sorsjegyeket kapcsi a Kantinban.Pár forint volt az áruk,valami van az írnokok ez irányú ismereteiben,mert nekem az írnokom is nyert, anno magnót.Emlékszem,hogy ebéd után amikor találkoztam vele jelentette a nagy eseményt,amikor a hétvégén ment haza eltávozásra, nagy örömmel vitte a nyereményét szüleinek.Visszaemlékezve az akkori időkre egy nagy karikán felfűzve lehetett hozzá jutni a kantinos Sanyi bácsi által nagyon őrzött sorsjegyekhez,valószínű a sokat nála megfordultaknak ő is engedett,hogy a kezébe vehette,és közelről vizsgálhatta a karika tartalmát.Mi akkor nem vonatkoztattunk le ilyen következtetéseket,szerintem meg a sorsjegyek kezdetleges bevezetésének gyakorlatáról lehetett szó.De ki tudja azt hiszem ez is örök titok marad,de jó vissza emlékezni az apró sztorikra is.
RSS feed for comments on this post. TrackBack URL
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.