136. – Sportnap a Hotel Kérában


Vérnűsző Barom
legújabb visszaemlékezése egy, a hetvenes évekből származó, közkedvelt cseh(szlovák) bohózat hangulatát varázsolja blogunk oldalaira, s már csak a szigorúan ellenőrzött vonatok hiányoznak ahhoz, hogy az élmény teljes legyen.

Ha szerda, akkor nem Belgium, mert az amúgy is kedden van, hanem sportnap, ezt minden rendes katona tudja, lévén egészen mélyről, zsigerekből táplálkozó emlék…

Csókolomlacibácsi (róla konkrétan nem posztot, hanem regényt kéne írni) Hotel Kérája sokáig ellenállt az ilyetén próbálkozásoknak, de ’86-ra már ott is felütötte a fejét az új, keményedő szelek világa. Pár katona esténként bent maradt (leginkább jobb dolga nem lévén), már nem zárta kulcsra a századépületet hétvégén az írnok, reménykedve abban, hogy hétfőn reggel nem alszik el, és előbb ér be, mint a többiek. A hétvégét is bent töltötte legalább részben pár legény. Ha nem is annyira a keménykedés jegyében, de hát tavasz vége, nyár eleje volt, ott meg akadt teniszpálya, szauna, még a Honvéd uszodáját is érdemes volt felkeresni esetenként esténként, mivel a katonatisztek leánykái általában sokkal szórakoztatóbbak voltak, mint apuci, ráadásul a fürdőzéshez használt egyenruhájuk is sokkal jobban mutatott. És főleg többet…

Na, de nem is világ ilyetén pusztulása a lényeg, hanem egy speciális aspektusa, a sportnap.

Történt ugyanis, hogy kitavaszodott, elkezdtek a mindenféle enzimek lelkesen dolgozni, és ez alól még a laktanya olyan kiválóságai se maradtak érintetlenül, mint a KISZ-titkár. Ahogy nyiladoztak a virágok, úgy benne is egyre inkább gyökeret vert az az igazi, nagy, és mély érzelem, amelynek viszonzatlansága rengeteg irodalmi remekművet szabadított  a világra, és szopást a katonára.

Egy szónak is száz a vége (idézve csókolomlacibácsitól), emberünk a tavasznak köszönhető nemes gerjedelmében felindulva meg akarta dugni a laktanyaparancsnok titkárnőjét. Ezt mások úgy oldották meg, hogy összefutottak a csibével, elhívták valami izgalmas helyre, ő lelkesen jött, majd meg lett dugva. De ez olyan randa, prosztókatonás módi, hiányzik belőle a léleknek azon nemessége, amely csak és kizárólag egy KISZ-titkár sajátja.

Persze próbálta ő is ezt a megoldást, egészen jól is csinálta (nekem tetszett), elhívta a kis műhelyünkbe a csibét macskát nézni, akinek nagyon tetszettek a helyes kis szőrmókok, később vissza is jött egy kis tejecskével, és akkor egészen sokáig elmerengtünk a kis pihepuha göndörségeken, amit akár macskának is nevezhetnék, de mégse az lehetett, mert azok már korábban sértődötten távoztak.

Ez tehát nem jött be, azaz de, csak nem neki, így aztán emberünk elmerengett, és rájött, csak az ő saját kiválóságának kellőképpen megszervezett, átgondolt és alapos bemutatása lehet a megoldás.

A gondolatot tett követte. Hamar elő is került az addig kihasználatlan lehetőség: a sportnap maga! Ami ugye elvileg minden szerdán kötelezően választható opció a laktanyatakarítás és a sunnyogás közül.

A sportnap jó dolog. Át lehet öltözni idióta klottgatyába és futkározni, ha van hol, focizni, tollasozni, de persze katonáéknál ezt se lehet úgy csinálni, hogy bárkinek is kedve legyen hozzá, a liezonhoz se akart senki asszisztálni, így aztán emberünk a csibecsapat előtt mutathatta be elképesztő sportosságát.

Sajna, nekünk a sportpálya melletti kis műhelyben véletlenül valami szerelni valónk akadt (lásd még sunnyogás), így egyrészt páholyból néztük az eseményeket, másrészt rutinosan ki is maradtunk belőle.

Emberünk küzdött a gránátdobással, a diszkosszal, a gerellyel, két stréber lelkes szereplése mellett (hogy ilyen mindenhol van…), a csibék csodálták, amikor győzelme biztos tudatában odacibált engem gránátot dobni. Odamentem, nekiveselkedtem, dobtam cirka fél métert (abban benne van a fejlődés lehetősége), majd távoztam.

Ez komolytalan és megalázó. Na, majd a másik! Odacibálta sportosabb cimbinket, aki sajna csak kicsit volt jobb karban akkortájt, mint Mike Tyson, picit nagyobb is volt nála, hozzá akkora hát, mellkas, amire a jelenlegi kaliforniai kormányzó és bármelyik hentes elégedetten csettintene, hát még magukat illegető adminisztrátorcsibék. Persze mindig rá lehetett venni mindenféle disznólkodásra. Most is kérette magát egy kicsit, majd rendesen nekivetkezett, bemelegített egy kicsit, hogy jó alaposan megszemlélhessék a csibék, majd kidobta a gránátot a laktanyából, megbeszélte valamelyikkel, mikor, hogy fogják megkeresni, majd visszabandukolt.

Ugyan a KISZ-titkár nászlása ezzel el is maradt, de sajnos a sportnap intézménye megtetszett többeknek, így az sajna maradt.

Sportolni ugyan jó, de nem katonáéknál, pláne nem, ha sporttevékenységként társadalmi munkát kell végezni, ami annyiban különbözik minden más munkától, hogy kötelező, és gyakorlatilag nem értékelhető a hatásfoka. Viszont remekül lehet betont söprögetni, ágat meg pofákat vagdosni, macskát gyűjteni (elb*szott sok volt a raktárakban), és mélán utálni remek KISZ-titkárunkat, aki miután nem b*szott az eset kapcsán, bánatosan hagyta is a fenébe.

De csókolomlacibácsi nem! Az öreg kivirult és lelkes lett: végre történik valami, ezek a "pickoszcsirkefogók" meg úgyis egész "elkanászolódtak" a nagy lustaságban.

Hamar kiderült, hogy ez és így nem mehet tovább. Ezek itt nekivesztek a társadalmi munkává alakuló sportnapnak, tehát alakítsuk már úgy a dolgot, hogy valami hasznunk is legyen belőle.

Lacibácsi rutinosan alakította Hotel Kérája szállóvendégeit. Egyrészt voltak a sportolók, akiket sose láttunk, mert volt jobb dolguk is, mint bent egerészni, másrészt a csókosok, nagyjából a ranglétra felső harmadának aljáról származó hátszéllel, akik valamennyire még egy kicsit hajlandók voltak elbohóckodni egy laktanyában, de azért dolgozni már nem, illetve a Győr környékéről beszerzett legények, akik meg boldogok voltak a nyugis helyen, és elégedetten üzemeltették.

Meg még páran, akiknek nem volt nagy hátszele, de ide még valahogy betúrták magukat.

Ez utóbbiak egyike volt egy kis kőbányai legény is, vasággyal együtt se több negyven kilónál, érti is a fene, miért nem zsokénak állt, akit valami szomszéd – nagy mázlijára – betolt a Hotel Kéra tutiságába (élete legjobb időszakába), de civilként a Kőbányai Sörgyárban, konkrétan léhűtéssel foglakozott.

Elcsivogott nagy bajunk kapcsán egykori művezetőjével, az is ezzel-azzal; a lényeg, hogy a kiscsóka (ki nem néztem volna belőle) leszervezte, hogy a sportnap keretein belül menjünk a sörgyárba lét hűteni mi is.

Ez nagyon tetszett Lacibácsinak (nem kell bent lennie, mégis történik valami), a KISZ-titkárnak (aki szeretett volna már kitolatni ebből az egészből, és valahogy intellektuális síkra terelni a nászlását), így valahogy legmélyebb megdöbbenésünkre egy csendes szerda délutánon befarolt velünk az Avia a szegény, jobb sorsra érdemes sörgyárba.

Azonnal berúgtunk. Nagyjából mire leszálltunk a kocsiról. Pont, mintha az előző, a következő, meg nagyjából valamennyi estét nem otthon, családi, baráti körben töltöttük volna, ugyanolyan szegény katonává váltunk, mint bárki, bárhol, és csak szívtuk a friss söröket magunkba a léhűtés apropóján.

A feladatunk persze nem léhűtés, hanem az üres sörösüvegek nézése volt, ha nagyon mocskosat láttunk vánszorogni a szalagon, azt ki kellett vennünk újramosni, de ez is csak azért kellett, hogy ne unatkozzunk a nagy sörzabálás közepette. Mindig kell valami kis elfoglaltság a sörözéshez. Ha meccsnézés, akkor az, ha üres üveg, az is jó…

Az első alkalommal még szerények voltunk: megittunk mindent, amit bírtunk, megmentettünk pár üvegnyit is, majd hajnalig bulizunk a körletben.

A következő alkalommal már kicsit bátrabbak voltunk, vittünk például pálinkát azoknak a szegényeknek, akik egész nap csak sört ihattak, így a gyár is elég rendesen berúgott. Harmadszorra már nem apróztuk, felrakattunk targoncával pár raklap sört nyitásból a kocsira, majd nem csináltunk semmit a sörözésen kívül. Több eset meg már nem volt…

Csókolomlacibácsi megelégelte a dolgot, vagy ami sanszosabb, rászóltak fentről, hogy nyugodjon már le. Sokáig remekül elvolt a másnapi vadászattal (kiküldte az írnokot, szedje már össze az üres üvegeket a körletekben, majd visszaváltatta vele, és elrakta az aprót), de sajna nem volt bent írnok, és egyedül próbált boldogulni, a szekrényben felhalmozott sörösüveg meg irdatlan csörömpöléssel rádőlt.

Ez se lett volna nagy baj, de az egyik győri legény erre felébredt, és hozzávágta a párnáját ("Picsába, már aludni se hagyják az embert!").

Lacibácsi empatikus lélekként megriadt, szegény biztos álmos, rácsukta az ajtót, és eltotyogott.

Hanem a nagy bekeményítések jegyében valami ostoba törzsőrmestert hoztak valahonnan Nagyatádról (talán raktári szarkának), az meg bement fontoskodni. Megtalálta a győri legényt, üvölteni kezdett vele, és sajnos felébresztette. Annak borzolta már idegeit Lacibácsi, a sörösüveg csörömpölése, felkapott hát egy széket, kergetni kezdte az idiótát. Ki a folyosóra, le a lépcsőn, át az udvaron, a törzsi futott az életéért, emberünk meg elfáradt, de talált egy markolót, azzal folytatta az üldözést, végig a laktanya teljes hosszán, üvöltve utána, hogy felmarkollak, te állat! Majd valahol véletlenül elaludt.

Sajna, ezt már nem lehetett tűrni, emberünk példásan meg lett büntetve (egy hét laktanyafogság – azaz nem írnak neki könyvet több napig – az ilyenkor szokásos hetekig lebegtetett három nap helyett!) vége lett a sörgyári capricciónknak, de szerencsére a sportnap intézménye is feledésbe merült…

36 hozzászólás

 1. vén betyár — 2010-03-03 08:21 

Szuper ez a story!Hogy egyeseknek milyen mákjuk volt /nem a KISZ-titkárra gondoltam/.Köszönjük Vérnűsző!

 2. Lyanko — 2010-03-03 09:44 

ez óriási, jó lehetett ez a hotel Kéra…

 3. Szalacsi_Dezső — 2010-03-03 10:04 

Na de hol volt, ez a Hotel Kéra?
Mert én szokás szerint elvesztettem a fonalat, hogy klasszikust idézzek valahol 300 km-el és 300 évvel ezelőtt. :-)

 4. Szekuriti Blogger. — 2010-03-03 10:33 

E a KISZ-titkár tipikusan az a balfasz, akit halálra lehet szopatni a saját hülyeségeivel.

A sörözéshez meg annyit, hogy haverom dolgozott sörfőzdébe, ott a sörfőzés közben még van valamilyen félkész sör, ami durván nem 5%-os, mint a rendes, hanem a tisztaszesz felé teendál, és ők azt itták az ott található kémcsövekből.

 5. Trebb — 2010-03-03 10:43 

Egyetértek Dezső kartárssal, tudni szeretném én is, hogy hol volt ez a nagyszerű hotel. :)

 6. Lyanko — 2010-03-03 12:31 

@Trebb: talán erről lehet szó Rendőrség – A Közép-Európai Rendőrakadémia (KERA):-)

 7. falugazda — 2010-03-03 12:34 

Mivel VB sok macskát emleget:
KERA = MN 6666. Központi Egér Raktár

 8. Szalacsi_Dezső — 2010-03-03 12:58 

Vagy Hotel Kéró, csak elírta Vérnűsző kolléga. :-))

 9. Vérnűsző Barom (törölt) — 2010-03-03 13:13 

MN KÉRA, úgymint Központi Élelmezési Anyagraktár (fura, ki se jön betűszóként)
A számára nem emlékszem, de a Lehel úton a a Domus és az Állatkorház előtt, a HM4-en (3 vagy 5? a fene se tudja már melyik volt) túl, a tiszti lakóteleppel szemben. Talán a Reva, és az ÜSZF egy része is ott lakott. Remélem már nem árulok el vele katonai titkokat…
Az utcáról pár foszladozó épület látszik már csak belőle, meg egy hosszú kerités.
Régebben orosz laktanya is volt (remek cirill kapirgálások voltak a téglafalban), mégkorábban talán valami tüzérlaktanya, tüzéristálló vagy mifene volt.
Most elég kihaltnak tűnik.
Sokáig ott rohadt Rákosi(?) majd Kádár vonata is. Eleinte csak félve kerestük fel, később egyre lelkesebben. Külön posztot nem ér a dolog.

Az illusztrációként berakott bikinik helyett nem kellett volna semmi se. Ahogy rajtuk se nagyon volt…

 10. Szekuriti Blogger. — 2010-03-03 13:37 

@Vérnűsző Barom: gondolom KÉAR volt, ez jött át a szlengbe így

 11. Kendan — 2010-03-03 14:09 

@Szekuriti Blogger: nekem inkább a felesleges szavak kispórolása tűnik valószínűnek: Központi Élelmezési (anyag)RAktár.

 12. Michael Collins — 2010-03-03 14:18 

@Szekuriti Blogger: Szerintem a haverod elég nagyot girított! A fickósör tényleg nagyon finom, de max 2-3%-al erősebb mint a palackba, dobozba, hordóba kerülő.

 13. franta — 2010-03-03 19:13 

@Vérnűsző Barom: Húha, Vérnüsző kolléga, de ez áll itten ám minden hadfira: Na efftársak: ha visszajönnek a komenisták tisztikarostul, meg varsói szerződésestül, meg mindehogy, akkor az összes posztoló meg kommentező mehet minimum Lentibe / Atádra, vagy a Főuccára, mert itten kifecsegnek mindenféle hadititokmányt. Még hogy alakulatszám, stb, még hogy ejjen meg ojjan rejtett bunkerek… Komolyra fordítva a szót, a “parancskihírdetéskor” leb%ták ama embert, aki olyan küldeményt kapott, hogy aszongya cim: xy laktanya, város, 5. körlet, II. emelet, az ajtótól jobbra a kettes szoba. De efftársak sebaj, mert 1989. 10. 23. -án, mikor a Köztársaság kikiáltatott, akkor az is történt, hogy a MNK-ra letett sorkatonai eskű érvényét veszti, mert kényszer alatt született. És tényleg az alatt született… Tehát sztorik tovább, nekkkünk már-e bajjunk nem lehet.

 14. franta — 2010-03-03 19:19 

@franta: na, most magamat kommentálom, ami ciki. Tehát ki volt rakva mindenhol, hogy minden információ egy kocka a gaz ellenség mozaikjában. Hihihihi.

 16. whitebeard — 2010-03-03 22:19 

@Szárnyati Gézа:
Ha erre válaszolnék, akkor hamarosan itt állna a házam előtt a “nagy fekete autó”. Tudod, onnan olvasnak minket a pacni alól.Elég világos voltam ?
Egyébként megnézheted a GoogleEarth progival. Ott vissza tudod tekerni az időt, és elő fog tűnni a paca nélküli változat.

 17. Szárnyati Gézа — 2010-03-03 22:49 

@whitebeard: Télleg. Vicces, hogy nem a legutóbb készült kép az alapértelmezett, hanem (a jobb minőségű) az előtti, a legutóbbin meg nincs kitakarva.

Az a vicc jut eszembe, hogy a titkosügynököt egy kis skóciai faluba küldik, hogy lépjen kapcsolatba MacEvans-szel. Bemegy a pubba és megkérdezi, merre találja. A csapos visszakérdez:

-És melyik MacEvans-et keresi? A kovácsot, az asztalost vagy a kémet?

 18. Old Man — 2010-03-04 07:24 

@whitebeard: Évekig éltem egy szép nagy bekerített “kert” mellett, amin csak két ház állott, néha meg 5o-6o autó is érkezett.
A rendszerváltás után megírta az újság, hogy itt volt 3-4 emelet mélyen Mo.egyik legtitkosabb harcászati vezetési pontja.
Évekig éltem a Csokonai u-ban, nem messze a KIPINVEST feliratú épülettől.A rendszerváltás után olvastam az újságban, hogy ott volt a kémelhárítás legtitkosabb börtöne.
Nem messze mostani lakóhelyemtől található a múlt rendszer titkosügynökeinek kiképzőhelye.Az újságból tudom.
Gyermekkoromból emlékszem jónéhány épületre, melyekben nem laktak.Azóta sem.Az újság sem írt róluk.Én sem beszélek!

 19. Szalacsi_Dezső — 2010-03-04 07:54 

@franta: Segítség, végünk van…
:-))

 20. gatsy — 2010-03-04 12:51 

@Szekuriti Blogger: Azért az a félkész sör nem olyan erős, mint ahogy isszák.:)

Az alkoholbaktériumok természetileg tizenegykét százaléknál elpusztulnak (lásd. a borok erjedése). Mindenestre jójaza sör, de inkább csak kulinaritásnak, mint hogy állandóan azt igya az ember fia.

 21. tiboru — 2010-03-04 16:47 

Kedves illetékesek!

Először is szeretnék elhatárolódni a törzskommentelőktől. Szeretném, ha tudnátok: én semmiben nem osztom a véleményüket, és igenis szerintem szükség van arra, hogy létezzen egy (több) szervezet, amely jogosult elolvasni az emberek valamennyi magánközlését és vájkálni a legprivátabb dolgaiban – akár a szükséges engedélyek birtokában, akár ezek nélkül.

Mert az nem úgy van ám, hogy mindenki pofázhat, amit csak akar, mindenféle következmények nélkül!

 22. tiboru — 2010-03-04 16:51 

@Szárnyati Gézа:

Én nem tudo, hogy ezek mik lehetnek, de városi legendák szerint volt egy BKV-buszsofőr még az átkosban, aki a 22-es busz vonalán néha viccelődve úgy mondta be az egyik megállót, hogy “Sasfészek! Kémek, leszállás!”

Ez már a puhuló diktatúrában lehetett, mert nem a fekete Volga ment érte egy csöndes hajnalon, hanem behívták az Akácfa utcai BKV-vezérigazgatóságra, ahol jól leb*szták és másnaptól a kilences buszon dolgozott (Kőbányán nem volt ezek szerint semmiféle kínos objektuma a nemzet (bocsánat: akkor még állam)biztonságnak).

 23. nedecz — 2010-03-04 17:49 

@tiboru: “A Nagy Testvér szemmel tart.”

Talán túlságosan is ebben a nagy demokráciában.

Gondolatbűn is van már…

 24. Michael Collins — 2010-03-04 18:54 

@gatsy: Tőrt döftél belém és megforgattad a sebben! Azoknak SÖRÉLESZTŐ a becsületes neve (Saccharomyces cerevisea carlsbergensis). A ma elterjedt töménysör gyártási technológiáknál a fickó sörök, de még az ászokolt szűretlen sörök alkohol tartalma is magasabb a szűrt és palackozott sörökénél. Ugyanis gazdaságossági okokból erősebbre főzik és a szűrés után higítják (oxigénmentesített, szén-dioxiddal dúsított vízzel) a célkoncentrációra.

 25. Szalacsi_Dezső — 2010-03-04 19:09 

@tiboru: Namost, ahol én dolgozom, ott sok iroda van, telefonnal szgépekkel, meg telefonközpont.
Egyszer direkt kipróbálási célzattal otthonról vittem be egy telefonkészüléket, kihúztam a cégeset és bedugtam helyette.
Minden működött tovább, lehetett telefonálni meg minden. Egyszercsak megjelent, pár nap múlva, a “gondnok” és a következő kamu szöveget adta elő.
“Valami baj van a telefonnal.” Én meg ártatlan “önvédelmi bociszemekkel” néztem rá. Bosszúsan kirángatta a zsinórt a saját készülékből és visszadugta a kincstáriba (mert az ott figyelt mellette).
Mindez 2009-ben.
No comment.

 26. nedecz — 2010-03-04 19:54 

@Szalacsi_Dezső: Hát igen…

 27. vén betyár — 2010-03-04 22:18 

@tiboru: Lehet, hogy UL, de én könyvben is olvastam /attól még lehet UL, vagy a könyv alapozta meg/ ezt a buszsofőrös esetet, csak én a volt péceli Polgárivédelmi Oktatási Központ Kör utcai épületére vonatkoztattam, mint ahogyan a könyvben szereplő “kémközpontot” a Belgrád rkp-i /Havas u. sarkán lévő/ épülettel azonosítotam.A könyv a rendszerváltás után jelent meg, vmi Kém voltam, vagy Ügynök voltam, vagy mi a fene voltam cimmel jelent meg, holnap ezt is megpróbálom beazonosítani.
Azzal meg természetesen én is egyetértek, sőt igénylem is, hogy boldogult gyermek-és ifjúkoromhoz hasonlóan ma se lehessen csak úgy össze-visza beszélni, írkálni,gondolkozni.Azért mindennek van határa!Azért van mindennek határa, hogy mi megkerüljük – írta P. Howward.

 28. tiboru — 2010-03-04 23:30 

@vén betyár:

Igen, az Akadémia utcai megállóról is rebesgették a kémes sztorit – fene se tudja, melyik volt az igaz…

 29. Szalacsi_Dezső — 2010-03-05 08:49 

@tiboru: Meg a Baba utcai “balettintézetről” is ez a hír járta. Ott meg az egyensúly helyreállító telep van. (a mentősök szerint)

 30. gatsy — 2010-03-05 13:15 

@Michael Collins: oké, sörélesztő, de baktérium-e :)
Mindenesetre alaphangon nem nagyon tudnak erősebbet. Én is vágom, hogy alapból erősebbet főznek, mint a boltban árusított 4-5%. Részben így jobban megéri, másrészt nagymennyiségben a 12-15%-os sört nem vennék nagytömegek (eléggé réteg piac a jelen kínálat).

 31. gatsy — 2010-03-05 13:24 

@Michael Collins: ui.: hogy a tőrt kihúzzam és a helyét beforrasszam igyál egyet az egészségemre: en.wikipedia.org/wiki/Delirium_Tremens_(beer)

 32. Michael Collins — 2010-03-07 20:15 

@gatsy: Az élesztő NEM baktérium! Ezt elég jól tudom, mert RÓLUK írtam a diploma munkámat.
Kösz a Delirum-ot!
Az én kedvencem egyébként a Guinness.

 33. gatsy — 2010-03-08 13:18 

@Michael Collins: akkor mi az élesztő? mert gombának sem gomba… :) Simán csak élesztő?

 34. dpeti — 2010-03-13 13:03 

a baba utcai járásjavító már rég megszűnt nagyon romantikus hely volt.
a budakeszi úton a júlia utca utáni kis bekötőút na oda nem szabad behajtani nekem egyszer véletlenül sikerült de hamar elzavartak.

 35. Elektrolakatos — 2010-12-05 00:35 

@Szárnyati Gézа: A nagyobbik kérlek, iránymérő kiképzésem színhelye a valahai MN2983 Ságvári Endre Laktanya területe, jelenleg valami értelmezhetetlen MH elnevezéssel bír.

 36. KóserKároly — 2011-04-01 23:21 

@lktro: A nagyobbik paca a Katonai Felderítő Hivatal egyik objektuma lehet, ha átnézed a Budakeszi út 99-101. találatokat a google-ben (KFH étterem, KFH sport centrum, stb.).

A kisebbik paca alatt rejtőző komplexum “kiléte” sem titkos. Ott az Információs Hivatal székel (Budakeszi út 85-87. a hivatalos székhelyük).

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.