Aki másnak vermet ás… az elfárad, vagy poros lesz – értelmezi újra mai posztjában BigJoe a klasszikus közmondást. Akit megkísértett már egy combos, ingerlően kereded, izgatóan piros színű poroltó, az tudja, hogy egy unatkozó ember nehezen tud ellenállni egy ilyen kísértésnek. Nem is beszélve egy még jobban (ráadásul társaságban) unatkozó katonáról…
Ez az eset sajnos pont velem történt. A laktanyát őriztük, őrszoba a kapu közelében, szemben a laktanyaparancsnokkal. Igen frekventált helyen volt. Az őrpók általában tizedes, a felvezető pedig őrvezér; vagyis lényegében a teljes őrség sorkatona volt.
„Május volt a király,
nekik a szívatás kijár.
Augusztus csendben,
mert most november szenved.”
Mivel augusztusi eresztés voltam, így nem volt sok bajom az őrszobán, a novemberiek megcsináltak mindent. Kétórás váltásokban voltunk, vagyis 2 óra bódézás, 2 készenlét, 2 pihenő és így tovább, egészen a 24. óráig.
Egy délelőtt történt: az egyik májusi srác kitalálta, hogy novembernek havazni fog a wc-ben. Ha valaki nem értené, ez azt jelentette, hogy a 8 kilós ABC porraloltóból kienged egy kis anyagot (kócolás gyanánt), és majd lesz-kapsz november! Már előre röhögtünk, hogy micsoda móka lesz.
Sajnos a porraloltó beütőcsapja el volt görbülve, az öreg katona meg fáradt volt, én meg segítőkész, egyszóval ráütöttem a szerkezet tetejére. Az meg (mit tehetett volna…) simán kitárazott a budiban, mivel a beütőcsap beszorult. El akartam kapni a csövet, mert az, mint egy megvadult kígyó tekergőzött és nyomta az ABC-port a képembe; konkrétan a számba, szemembe, orromba, stb. Probáltam a csőnél lévő szeleppel elzárni, de sajnos az sem volt jó; a palack pedig rendeltetésszerűen működött, amíg szél volt benne. Kicsit sivított is, de ez nem fontos.
Mindenki berohant a klozettba. Te állat, mit csináltál?! – volt a leggyakoribb kérdés. Úgy néztem ki, mint egy molnárlegény: fehér/ősz haj, beragadt orrlyuk, csipás szem, stb. Csak az őrpók állt dermedten, s csak annyit tudott reagálni, hogy kábán maga elé motyogta: Már megint ez a J.!
Kinyitottuk az őrszoba minden nyílászáróját, mert nem volt „zokszigén a legelőben”, és erősen fuldoklott az állomány. Az őrpéká (aki közben egy kicsit magához tért) azt mondta, hogy mindenki takarít, különben mind bukunk. Persze mindenki takarított, élen a két mókamesterrel. Szemeteslapáttal szedtük össze a port, amiből volt gazdagon szanaszét. A porraloltó kiszárította a vizet a wc-csészékből, piszoárokból, padlóösszefolyókból, később a mosdókagyló szifonjával is bajok voltak.
Az őrszobába beköszöntött a tél: a szekrényeken, a konyhai eszközökön, a Junosztyon (olyan kis képernyős, fekete-fehér szovjet tévé, biztosan sokan láttatok még ilyet), de még a fogdában és a – helytelenül/szabálytalanul – be nem zárt fegyverszobában is havazott. Az egyik srác kivitte a kukát üríteni, majd amikor visszatért, a következőt mondta:
– Tutira nagy bajban vagyunk, mert minden ablakon száll kifelé a matéria; csak a vak nem látja, hogy valami történt az őrszobán. Készüljetek fel arra, hogy mindenki bukni fog!
A fantáziálás elindult a fejekben, az őrpk. maga elé bámulva ült; szegénykém tényleg olyan volt, mint aki magába zuhant és melléesett. Ha kintről zajt hallottunk, már mindenki a sittre gondolt, hiszen elég egy kóbor ellenőrző felüljáró, vagy egy józan HT és komplett őrségváltás, majd a szügyészség következik. Szóval rendesen parázott a társaság. Közben persze ment a takarítás; érdekes módon senkit sem kellett biztatni. A helyzet komolyságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy minden öreg takarított!
Közben lement egy váltás, az őrszobában meg elkezdődött a tavasz: már nem volt „hó” sehol, a padló a felmosástól csillogott. Egyetlen dolgom volt még hátra: megszabadulni az üres palacktól, hogy ne legyen tárgyi bizonyíték ellenünk. Ez persze nem ment könnyen, de megoldható volt (aki volt őr, az tudja, hogy az őrszoba elhagyás közel olyan súlyú bűncselekmény, mint az őrhelyelhagyás). Az ebédünkért én egy porraloltóval a hónom alatt mentem. Arra gondoltam, hogy ha rákérdeznek, miért cipelem, a következőt mondom:
– Éberség bajtársak, éberség!
A palackkal elrohantam a gépkocsi-telephelyre (igen messze volt az őrszobától), a csókosokhoz. Rövid felderítés után az általam hozottat kicseréltem egy bontatlanra, majd spuri vissza az ezredkonyhára. Addig a srácok vártak rám, majd séta az őrszobára az új palackkal.
Bent a szobán mindenkitől elnézést kértem és ünnepélyesen megígértem, hogy többet nem kócolok. Mert hála az Istennek, nem buktunk meg.
A történetnek volt egy kis utóhatása Rőzse barátomra vonatkozólag.
Ő volt az őr a gk-telephely közelében. Egyik éjszaka, amikor kint volt szoliban és nem aludt – mert már nem bírt többet – szokatlan fényre lett figyelmes. Hogy–hogy nem, kigyulladt egy szemetes konténer. Ezt az őrnek jelentenie kellett, majd megkezdeni az oltást. Rohant a telepre oltókészülékért. Fel is kapta az elsőt, ami a keze ügyébe került, majd rohant a tűzhöz.
Szerintetek milyen palackot kapott fel? Persze, hogy az üreset…
Itt gyorsan és fennhangon megemlékezett rólam és felmenőimről, majd kicserélte egy működőképesre, amivel sikeresen eloltotta a tüzet.
30 hozzászólás
1. kelempajszmadar1 — 2012-05-18 09:02
Bámulatos! Ekkora f…szságot még nem ettem! De a Rőzse kollégának inkább örülnie kellett volna. A szmetyitűz megmentette a helyzetet: volt mire fogni, hogy kiürült a tűzoltókészülék!
Üdv: Kelempájsz
2. Bigjoe(HUN) — 2012-05-18 14:24
Nem az én ötletem volt a porral oltós manőver, én csak segíteni akartam.
És ha a hülyeség szorgalommal párosul…….
Rőzse koma a tűzoltásért valamilyen dicséretet kapott, de szabit nem adtak rá.
3. lebrac — 2012-05-18 17:08
Volt osztálytársam először felgyújtotta a kukát és csak azután porraloltózott kíváncsiságból. Fegyelmi helyett simán dicséretet kapott…
4. Bigjoe(HUN) — 2012-05-18 18:04
Egy távoli galaxisban………… hülye gyerek korunkban…………
lakótelep, Debrecenben: a csapat kifigyelte, hogy a haragos a lakásában legyen.
Oda osonás, lábtörlő fel emel, a lábtörlő helyére az egyik „értelmes” oda székelt, lábtörlő visszarak.
A lábtörlőre papírzsepi gombócot dob.
Majd gombóc meggyújt, becsenget, futás a sarok mögé.
Haragos kijön, lenéz, tűz észlel, tűz eltapos.
Ha nem egybefüggő gumi lábtörlője volt, akkor a matéria átnyomódott a lábtörlőn. A haragos bevitte az anyagot a lakásba a lábán.
Hülye kölykök hangosan röhögve elszaladtak.
5. kszabo — 2012-05-19 05:26
Két szemközti kilincset 20 cm belógással összekötni és mindkét helyre becsengetni:)
6. adani — 2012-05-30 12:12
Hasonlóról én is hallottam bár mi nem csináltuk. A másik jó dolog vandálok ellen, akik minden függőleges kiterjedésű dolgot szétrugnak, eltaposnak, a gyerekek által épített hóembert is, ellenük jó fegyver a tűzcsapra ráépített hóember, ill. a már Moldova által is megírt, de amúgy isi minden gyárban megtörtént eset, hogy van valaki ,aki mindenbe belerúg, ami az útjába kerül, pl. üres dobozok meg hasonlók. Egyik verzió a kartondobozba rejtett kő ill. kiálló csőcsonkra, betonelemre stb. ráhúzott kartondoboz, belerúg , bokatörés, anyázás. Vagy ugye az üres festékes doboz udvar közepére kihelyez belseje betonnal kiöntve.
Amit velem ill. én is megcsináltamtöbbedmagammal táborokban, koleszban stb. azok se voltak piskóták. Ajtókilincs fogkrémmel bekenése, az kispályás dolgo volt ,de bejött. Volt még az ,hogy egy lufit teletöltöttünk vízzel szája elgumizva résnyire nyitott ajtóra feltettük, majd mikor valaki bejött ugye nyílik az ajtó leesik a lufi pont a fején placcsan szét. A lányok a saját körletükben tovább is fejlesztették a módszert, raktak bele mézet ill. lisztet is. Koleszos szívatás volt, szobaajtó befelé nyílt, leszedtük az ajtót a zsanérról, majd becsuktuk, csak a zár nyelve tartotta. Valaki bejön, ajtó borul befelé, reklexből próbálja megtartani ,de nem sikerül, borul ő is vele.
Első éves kollégistaként csinálták meg velünk, hogy benyitottak, amdj behajítottak egy gömb lámpabúrát, kaptunk utána, el ne törjön, de nem tört, mert valami speckó volt, ha leejtetted pattant egy kicsit, de inkább csak elgurult a földön nem tört el. Mi ugyna nem ,de egy másik szobában kipróbálták a sajátjukkal, ők is lekapták a búrát földhöz csapták ,hogy úgyse törik el. De az nem olyan volt, tehát apróra. :)
Nálunk nem ,de volt ,ahol megcsinálták azt is ,hogy gumikötéllel a két szemközti befelé nyíló ajtó klincsét összekötötték a folyosón aztán volt küzdés a kijutásért.
Nagy hatása volt a szobaajtók elé a folyosón elhelyezett durrantyúknak is. Ugye ez olyan cucc, ami ha rálépnek akkor durran egy nagyot, ami jól visszhangzik a folyosón. :)
A poroltós mókát egy meg nem nevezett illető követte le szintén koleszban, szétfújt egy poroltót a folyosón, kilátásba helyeztek neki egy kicsapást, alternatív megoldás az volt ,hogy egyrészt feltakarít az egész koliban, másrészt újratölteti a poroltót. Akkoriban ez egy kisebb vagyon volt csóró kollégistának erre nem futja, de a kollégista nemcsak hülye, hanem leleményes is. Egy fél napig lófrált egy irodaházban, várva az alkalmas pillanatot, mikor a táskában magánál hordott poroltót feltűnés nélkül ki tudta cserélni a falon lévő telire.
7. buksitizedes — 2012-05-18 09:07
K..a jó az írás, az ” – Éberség bajtársak, éberség!” kiverte nálam a biztosítékot. Könnyesre röhögtem magam! :-)
8. Estván — 2012-05-18 22:36
Bigjoe aztán folytathattad volna azzal, hogy „Az a gyanús, ami nem gyanús!”.
Az esemény viszont azt bizonyította neked, hogy „az élet nem habostorta”. Szerencsére a nemzetközi helyzet nem fokozódott :)
Nálunk az őrök nem mertek ilyen attrakcióval próbálkozni, ugyanis az őrszoba meg az ÜTIszoba egy ojjektumban foglalt helyet, egyazon bejáraton lehetett mindkettőbe bejutni. Sőt abban az épületben volt az ún. helyőrségkomendáns (aka. Lajos bácsi) irodája is, csak utcai bejárattal, bár szerintem tuti volt átjárás hozzá bentről is.
OFF: holnap Ludovika fesztivál az Orczy kertben. Programok többek között:
– a végzős tisztjelöltek díszmenettel próbálkoznak :)
– fegyversimogató
– harckocsi- és BTR-mászókázás
– katonazene
– közelharc és díszelgő bemutatók
– hagyományőrzők
– készenléti rendőr és robbanóanyagkereső KUTYÁS bemutató
9. Bigjoe(HUN) — 2012-05-19 08:32
Ez az egész „havazásos” eset a véletlen műve volt, nem gondoltam, hogy elmegy mind a 8 kg anyag amikor ráütöttem a tetejére.
Ha előre tudom biztos(?), hogy nem piszkálom.
Még most is emlékszem arra, hogy a poroltó felé hajolok és elakartam kapni a kígyózó cső végét, de az nyomja az anyagot a képembe, A szemüveg megvédte a szememet a közvetlen találatoktól, de nagyon cifrán néztem ki.
Kicsit szürreális volt az egész.
Az orrom ha eldugul mindig eszembe jut, volt ettől már rosszabb is.
10. geza2 — 2012-05-18 09:23
Nagyon tetszik :-)
Különösen, mivel valamikor novemberiként itt töltöttem el pár hónapot…
11. Bigjoe(HUN) — 2012-05-18 14:21
Szevasz!
Mikor és hol voltál?
Üdv: Bigjoe
12. geza2 — 2012-05-18 17:22
Itt 1994-ben vagy 1995-ben voltam 3 hónapos oszlopramászkálós kiképzésen, majd Pécs.
Innen aztán indult az „Ismerd meg hazádat!” program: Kölked, Udvar, Majs, Bezedek, Ivándárda, Ilocska, Beremend, Kásád, Old, Alsószentmárton, Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Vejti, Piskó, Zaláta, Drávasztára … és így tovább egészen Barcsig.
Többször jól megnéztük a 136-os határkövet – az ország legdélibb pontját (azóta errefelé sétálni még nem ajánlott)…
Akkor az Őrsökön sorállomány csak max. Siklósról kihelyezett objektumőrként fordult elő, jellemzően hivatásos örmik kóboroltak Nivával…
13. Bigjoe(HUN) — 2012-05-18 17:58
Az oszlopmászósokat csíptem, mentek azzal a nagy „kanyarvassal” a lábukon, derekukon a „madzaggal”, felmentek a fára azért, hogy lejöhessenek.:)
92 magasságában lecserélték a sor HŐR-öket a határon hivatásosokra. Utána már csak ilyen apróságokra fogtak be minket.
14. szunditj — 2012-05-18 18:42
Duna 85-ön a Bakony közepén jártam úgy, hogy az ég tetejére kellett felrakni a TBK vezetékét, mert szabály szerint a törzsbuszok között csak a legmagasabb jármű teteje fölött lehetett vezetni. Így aztán felmásztunk rájuk, onnan a fákra és felkötöztük a zsinórokat (kettőt, egy nyílt és egy zárt telefonvonalat). Akkor még jó megoldásnak tűnt, de amikor le kellett bontani, kiderült hogy a törzsbuszok már elmentek. Mivel még kopasz voltam, nekem kellett felmászni értük (a legalsó ág is három méteren), de mivel gyakorlaton a szabály az szabály, a teljes felszereléssel (tártáska, rohamsisak, AMD). Kár hogy egyrészt tilos volt bevinni fényképezőgépet, másrészt még nem léteztek ilyen kicsi digitális bigyók mint manapság, mert remek képeket lehetett volna rólam csinálni. Felfelé még úgy-ahogy megkínlódtam, de lefelé úgy döntöttem, hogy inkább leugrok. Földet érésnél az a k..a AMD lendületből úgy oldalba vágott, hogy alig kaptam levegőt. A társam jól körberöhögött, aztán utána már csak rángattuk lefelé a drótokat, ha elszakad hát elszakad alapon.
15. nedecz — 2012-05-18 12:13
Hasonló „önszivató” élményem volt egy hosszúfolyosóval,egy tűzoltófecskendővel és sok kiló ultrával…
„Betáraztam” a csőbe az ultrát.A kígyó a folyosóra kihúz,felkészül az akcióra.( Az új vonulás „üdvözlése”.) Az alanyok még sehol…
Én megnéztem,mennyire nehéz kinyitni a csapot.Nem volt nehéz…Visszazárni volt az,hárman kellettünk hozzá…
Állat mennyiségű habot kellett rekordidő alatt felszednem,mert ez még a tiszti munkaidő vége előtt volt.
Megoldottam… :)
16. Bigjoe(HUN) — 2012-05-18 14:20
Egy korábbi írásnál:
https://milstory.blogrepublik.eu/2011/09/16/293_a_wc_hadmuvelet/
az öngól……. mondatom, erre az esetre vonatkozott.
A történetben az a szép, hogy a laktanyában megforduló összes HT orra előtt történt. És még sem buktunk le.
Így utólag belátom szerencsénk volt, mert volt az őrszoba mellett volt egy 25kg-s porral oltó is kézikocsin, ha az kerül be az őrszobába……..beköszönt a jégkorszak.
17. szunditj — 2012-05-18 18:20
Nálunk Dobkőn néhány hülye unalmában azzal szórakozott, hogy halonoltóval fújkálták a kutyákat. Namost egy bázison, ahol csak néhány ilyen készülék van, nagyon nehéz lett volna kimagyarázni hogy miért lett üres, amikor nem is volt tűz. Így aztán csendben visszatették a helyére, pont a körletben. Még szerencse, hogy amikor télen ezerrel mentek az olajkályhák, nem kellett használni. Amúgy van néhány hatékony megoldás, hogy olajkályha kéményét hogyan lehet hatékonyan és főleg kevés munkával kikormolni. Néha csak a szerencsén múlt, hogy nem gyújtottuk fel az erdőt magunk körül (és az épületet magunkra).
18. borni — 2012-05-18 20:40
Mi Szombathelyen a telephelyen BMP karbantartás közben fújkáltuk egymást CO2 oltóval!
Persze szigorúan csak a gyakorlóra volt szabad fújni!
Ahol eltaláltuk egymást ott a szövet hirtelen megfagyott és tört mint a sajtostallér! :)
19. wildcard — 2012-05-18 19:32
Végre megtaláltam a blog új helyét.
Érdekes, ha tűzoltó készülékről van szó, nem csak a piros szín ihleti meg az embert.
Tavaly a másodtisztem lőtt hatalmas öngólt, nem tudom miért akarta beindítani ellenőrzés címén a beépített CO2 rendszert. sikerült neki 36 db 45 kg-os palackot benyomni az egyik raktárba, kész szerencse, hogy nem a gépházba. Hát mit mondjak, nem járt érte vállveregetés. nekem sem. :)
20. Estván — 2012-05-18 22:49
Mááásodtiszteeed? Csak nem hajóskapitány vagy? A maradék három Nestin (po magyarszkij: AM) egyikének parancsnoka?
21. wildcard — 2012-05-19 11:27
Konkrétan tengerész parancsnok, de ne tessék terjeszteni. :D
Az én katonai karrierem kimerült három nap alapkiképzésben, meg 6 hét Honvéd kórházban és térdműtétben.
22. tiboru — 2012-05-20 17:40
Üdv itt is!
23. Bigjoe(HUN) — 2012-05-21 11:58
Üdv a fedélzeten!
Most raktam magamban össze (talán elég későn), 36x45kg CO2 egy raktárban!
Mekkora az a raktár?
És hol van, egy anyahajón?
Gondolom lehűlt a levegő.
Esetleg valami történet?
24. szunditj — 2012-05-21 16:12
Nem olyan rettenetesen sok az. Az ELMŰ néhány belvárosi alállomásában is van ilyen berendezés, azokban több mint hatvan palack van beépítve. Ott is előfordult olyan, hogy valaki a vészindító ajtó melletti gombjáról azt hitte hogy az csengőgomb és becsengetett – sikeresen ráfújatva az egész készletet a működő trafóra.
25. wildcard — 2012-05-30 22:13
Ez a 36 palack vagy a gépház elárasztására, vagy a háromból az egyik raktár elárasztására elég. Nem is nagy hajó, mai viszonylatban.
Mit mondjak, nem fagyos lett a hangulat, nem kis pénz a rendszer újratöltése.
Történet? három napig voltam katona, onnan nincs sztori. NATO gyakorlaton vettem részt a hajóval, de az meg kit érdekel. Én a haditengerészeken jókat röhögök. Kölcsönösen lenézzük egymást.
26. adani — 2012-06-04 10:10
Egy komolyabb szerverszobában is van ennyi, mert ugye számítógépet szigorúan tilos poroltóval oltani, mert ugye a por szétszóródik az egész teremben és minden ott lévő gépet tönkretesz, ugye amelyik éppen ég annak már mindegy. De én is tudok olyan esetről mikor valaki beindította a szerverszobában a CO2 oltó rendszert és elvileg van 30 mp késleltetés, ameddig leállítható akár bentről is (hiszen nem egészséges bent maradni mikor beindul), mégis sikerült. Volt ott is fagyos hangulat szerencsére a szerverek túlélték.
Tűzoltóktól hallottam, hogy volt mikor jobb híján nagy darázsfészket írtottak ki CO2 oltóval, -70 fok körül körüli hőfoka van, attól lefagyott a támadókedvük.
27. kszabo — 2012-05-19 05:45
Tűzoltó gyakorlat tavaszi perjefűre, roppantokos őrmester által. Vízház tűzoltócsonkra lehetett kapcsolni a nagy szivattyút. Tömlő rá, beindít, csak a cső nem volt összehegesztve, lassan kicsúszott a falból. Pánik, akkor hozzanak porral oltókat! Volt bőven, 32 ütöttünk be, de csupán ~ 10 darab adta rendesen az anyagot, azzal lett eloltva a tűz.
Tengerész barátom meséiben rendszeresen szerepelt a porral oltó, mint kocsmai oszlató eszköz. A kitört verekedés ezzel lehetett a leghatásosabban még a kikötői rendőrség megérkezése előtt feloszlatni. Sok-sok dollárt megtakarítva ezzel.
A hegesztő palackos kocsin volt az öreg kollégának egy porral oltó. Azokból még ki lehetett rázogatni a port. A jó borivó öregúr azzal javítgatta a gyomorállagát. Oly sikeresen, hogy amikor munkavédelmi ellenőrzésen megemelték, majdnem üres volt.
A szódabikarbóna bórax fedőnéven futott. A nevezéktani álca akkor okozott derültséget, amikor a készséges tanuló a : Bóraxot fiam utasításra az eredet anyagból hozott. Eü gond nem lett belőle szerencsére, sőt a kolléga meg volt elégedve a hatással is.
Üdv
28. wildcard — 2012-05-19 11:30
A porral oltónak megvan az a rossz tulajdonsága, hogy a por összeáll az alján. Ezért indítás előtt illik az alját odaütni valami szilárd dologhoz és „fejre” állítani.
Olajtűzre egyébként jobb a hab, sajnos sk. tapasztalatból tudom.
No de ez katonai blog, nem tűzoltós.
29. zweitakt — 2012-05-19 15:06
Az én időmben 2 poroltós történet volt:
1) a „Molnár” játszott a poroltó biztosítógyűrűjével a torornyban, majd önfeledten, szokás szerinr ráb@szta a lábát a tetejére….. na, ezért lett onnantól Molnár!
2) Vidéki járőrből vissza jött a tag, fehéren, mint a fal, és láncdohányzott. A járőrpk még egy felest is belediktált. Történt: Egy autó megpördült az M7-es fölötti egyik felüljárón, és lezuhant az autópályára. Egy autó meg belerohant, és kigyulladt. Pár autóval hátrább volt a tűzszerész járőrkocsi. Volt rajta vagy 4 db 6kg-os poroltó, mindegyikkel rohantak oltani, de egyik sem működött. Szemük láttára égett benn egy egész család, papa, mama, 2 gyerek…
JanóTibi surcitársam, aki most is, mint tűzszerész szolgál főtörzsként, igazolhatja, ezután két héten át mást sem csinált, mint ellenőrizte a laktanyai poroltókat.
30. Bigjoe(HUN) — 2014-01-30 15:20
A kirakó egy darabja elkerült (Egy 3.őrős szkv jóvoltából.): a novemberi srác Váradi vezetéknevű volt, a kocolás oka egy katonai bűncselekmény.
Amiért megrángatták a századot becsülettel.
RSS feed for comments on this post.
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.