Könyvajánló: Határőrök voltunk

Egy rövid könyvajánló erejéig megszakítjuk a katonatörténetek közlését, de nem kell megijedni: a blog alaptémájától azért nem távolodunk el.

Egy hajdani határőr-kolléga könyvét szeretném a figyelmetekbe ajánlani, amire nedecz barátunk és szerzőtársunk hívta fel a figyelmemet. És hogy a legautentikusabb szájból halljátok a szükséges tudnivalókat, átadom a szót a könyv szerzőjének, Hushegyi Róbert nyugállományú határőr alezredesnek.

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem reklámot kérek, hanem tájékoztatást, hogy akit érdekel, tudomást szerezzen róla, hogy létezik a könyvem. A reklámot megteszik azok, akik olvasták a könyvemet, az ő szájukból hiteles a kritika! Nagy örömömre a “civil” szférában majdnem nagyobb sikere van, mint az egyenruhások körében.

30 évig voltam szolgálatban, mindvégig a legfrekventáltabb területen, a Győri Határőr Igazgatóságon. Pályám csúcsán Közép-Európa legnagyobb határátkelőhelyének – Hegyeshalomnak – voltam parancsnoka. Jelenleg megalázott szolgálati járadékos vagyok, 57. életévemet töltöm. Életem volt a Határőrség és nagyon büszke vagyok rá, hogy ennek a nagy családnak voltam tagja. Szeretettel gondolok vissza minden sorállományú, közalkalmazott és hivatásos határőrségi szolgálóra, dolgozóra. Mint említettem, a legfrekventáltabb területeken dolgoztam és szinte vonzottam az eseményeket. A kemény, embert próbáló szolgálatra – köznapi nyelven – a kutya sem kíváncsi, ezért úgy döntöttem, hogy vidám történeket írok le az utókornak.

A könyvvel három célom volt:

1.) Maradandót alkotni, szórakoztató írással az utókor számára megörökíteni az egyébként elvesző történeteket.

2.) Anélkül, hogy fárasztanám, vagy untatnám az olvasót, bemutatni a határőrélet rejtelmeit. Ez – azt hiszem – sikerült, mert teljesen laikusok jeleznek vissza, hogy olyan dolgokat tudtak meg a határőr életről, amiről halvány fogalmuk sem volt!

3.) Beleloptam a könyvbe az unalmasnak egyáltalán nem nevezhető életutamat.

A könyvben csak én szerepelek név szerint, mindenki más becenéven, vagy keresztnéven. Szokták kérdezni, hogy mindez megtörtént? Én erre azt válaszolom: 95%-ban igen, az 5%-ot fenntartom arra, hogy ha esetleg valakit kompromittálna valamely esemény, ráfogom az 5% írói fantáziára.

Szponzor hiányában a könyv kiadását teljesen magam rendeztem, de ugyanolyan könyv, mint amelyet a könyvesboltban lehet kapni, nemzetközi azonosítószámmal ellátott, Országos Széchenyi Könyvtárban archivált könyv. Első kiadásban minimális nyomtatásban készült, terjesztője kizárólag én vagyok. A sztorik memoár-formában kapcsolódnak egymáshoz, de nem kronológiai sorrendben, ezért a végén is előfordul, hogy nem teljesen érthető a sztori az előzmények ismerete nélkül. Ezt csak azért írom, mert nem célszerű részletet kiragadni.

Mint említettem, nekem nem az üzlet a fontos, csupán az, hogy az érdeklődőkhöz eljuthasson a könyv és minél több olyan visszajelzést kapjak, amit már sokan írtak: “Köszönjük neked, hogy megírtad ezt a könyvet!“.

Könyvem ára 3800 Ft. A nagy postaköltség ellenére én csak további 200 Ft-ot számolok fel ilyen jogcímen. Postai utánvéttel nem érdemes, mert majdnem drágább a postaköltség, mint a könyv. Ellenben rózsaszínű csekken a nevemre és címemre megküldött 4000 Ft kézhezvételét követően postán ajánlva küldöm a könyvet a feltüntetett címre.

Másik változat: Az egyik kereskedelmi banknál vezetett bankszámlámra 4000 Ft befizetését vagy átutalását követően szintén postán ajánlva küldöm a könyvet. Mindkét esetben kérem megírni, hogy dedikáljam-e a könyvet, illetve kinek a nevére.

A levelezési címet, illetve a bankszámlaszámot a kollégától magánlevélben kérhetitek, mert nem akartam ide nyíltan kirakni. Az emailcím a poszt legvégén olvasható. Tiboru.

Röviden ennyi; nagyon szívesen válaszolok egyéb kérdésekre, szívesen levelezek bárkivel, aki bármilyen egyenruhában becsülettel, tisztességgel szolgálta, szolgálja a hazát, vagy civilként tisztességes tagja a demokratikus társadalomnak.

Határőr baráti tisztelettel:

Hushegyi Róbert
nyugállományú határőr alezredes
hushegyirobert[kukac]citromail[pont]hu

39 hozzászólás

 1. nedecz — 2012-06-12 09:22 

Csak ajánlani tudom a könyvet.
Annak is aki nem volt katona,annak is aki más fegyvernemnél szolgált és persze minden Határőrnek is.
Nagyon olvasmányos.Én alig tudom letenni…

 2. kelempajszmadar1 — 2012-06-12 10:14 

Csatlakozom Nedecz Bajtárshoz! Életteli, pergő ritmusú leírás egy korszakról, amelynek mindannyian a gyermekei voltunk. És egy nagy családról, amibe beleszülettünk -akár akartuk, akár nem.
Mindannyiunknak a felnőtté válás küszöbe volt. Megtanultuk, mi a kötelességteljesítés, mi a bajtársiasság, és büszkék vagyunk rá, hogy megálltuk a helyünket. Kaland volt a javából!
Mi, akik zöld sapkában szolgáltunk, már örökre határőrök maradunk: nekünk ezt dobta ki a gép.
Nem bánom.
Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás

 3. Bigjoe(HUN) — 2012-06-12 10:36 

Köszi Tiboru.

 4. tiboru — 2012-06-12 11:00 

Facebook-tagok, osszátok meg a linket az oldalaitokon, hadd zaklassák minél többen a megrendelők az alezredes bajtársat!
:-)

 5. nedecz — 2012-06-12 11:27 

Rajta vagyok! :)

 6. SzJoe — 2012-06-12 22:31 

Megtörtént.

 7. Bigjoe(HUN) — 2012-06-14 09:58 

szintén zenész

 8. szkv — 2012-06-12 12:03 

Akik már forgatták és olvasták a könyvet (ide tartozom én is) azok újra átélhetik azokat az élményeket amelyet mint HATÁRŐRÖK élhettek át.
De élményt jelent azok számára is akik más fegyver nemhez tartoznak.
Az író olyan oldalról mutatja be a HATÁRŐRSÉGET amelyet a “kívül” állok nem ismerhettek meg.
A következő sorok értelmezhetők, utalhatnak “nagyképűségre” is, de engem nem zavar, sőt büszke vagyok rá.
Egykoron tőlem kapta az első eligazítást a járőrszolgálat ellátására.
Egy hónapot töltöttünk együtt egy nyugati őrsön, de a barátságunk az egy életre szóló lett.

 9. nedecz — 2012-06-12 12:06 

Itt tartok éppen a könyvben. :)

 10. szkv — 2012-06-13 08:41 

“Szinte vonzottam az eseményeket”, igen valóban így volt és eszt meg is tudom “erősíteni”.
Az alábbi esemény még 1975 szeptember első napjaiban tőrtrént.
Az Ales és társai csapatgyakorlatra érkeztek az egyik nyugati őrsre, mint második éves főiskolások.
Megkapták az eligazítást a az őrsi élet “mihez tartásához”.
Parancs kihirdetéskor megkapták, hogy mi lesz a feladatuk,.
Ales az üldözőcsoportba lett beosztva és mindjárt az első alkalommal “vonzotta” az eseményt, vagy őt az esemény ?, mivel az Sz100-rol jött a jelzés. Riadó végrehajtása után, pár perc elteltével már az üldözőcsoport határsértő elfogását jelentette. Nem telt el 24 óra újabb riadó és elfogás. de mivel három a Magyar igazság és hogy az Alest vonzották az események, az már “csak” hetek kérdése volt és megjött a harmadik esemény is, egy “fegyver barátunk” Szergej Szergejevics személyében.
Mindhárom esemény le van írva a könyvben.
Egyébként nem volt jellemző az ilyen gyakori határsértő megjelenés. Hogy megint hivatkozzak arra hogy az Ales vonzotta az eseményeket, mert amikor a gyakorlati idejük letelt és vissza mentek a Főiskolára, a határsértők sem látogattak bennünket.

 11. Estván — 2012-06-13 20:26 

Na, meg fogom én is rendelni a kötetet.

Alezredes Úr! Ami a könyvből kimaradt (rövidsége, hosszúsága, vagy csak “bennfentesek által érthetősége” miatt), szerintem a csapat szívesen olvasná itt, jómagam legalábbis igen.

És akkor a blogot Tiboru tényleg lassan átkeresztelheti hőrstory-nak

üdvözlettel:
Estván ny.* őrv., egy határvadász testvérének unokája

* nem “nyugállományú”, hanem “nyúl” :)

 12. Bigjoe(HUN) — 2012-06-14 09:53 

ez szép volt, főleg a vége:)))))))))

 13. Estván — 2012-06-25 00:38 

Mondjuk a “ny. ny. őrv.” még helyesebb lenne bizonyos tekintetben. Bár egyszer mintha valami papíron tiz.-nek lettem volna írva, de már nem tudom, mi volt az. Be kéne menni a kiegre megkérdezni, hogy is van ez.
A leszereléskor kiadott flepnin mindenesetre őrv. van, én ehhez szoktam tartani magam :)

 14. szunditj — 2012-06-14 18:46 

Én próbáltam a poszt végén megadott e-mail címre írni, de a rendszer visszadobta a levelemet. Szeretném megvenni a könyvet, de innentől akkor most hogyan?
SEGÍTSÉG!!!!!!

 15. tiboru — 2012-06-14 23:47 

Írtam neki, hogy vegye fel veled a kapcsolatot. Azt az email-címet adtam meg neki, amivel ide regisztráltál.

 16. szunditj — 2012-06-15 18:36 

Köszönöm, sikerült. Hajrá!!!

 17. szunditj — 2012-06-14 18:57 

Unalmas szabadidőimet mostanában azzal töltöm, hogy az elejétől olvasom a blog történeteit, most 2011 áprilisánál tartok. Szerintem ezeket a történeteket –a hozzászólásokkal együtt- szintén ki lehetne/kéne adni könyv alakban. Valószínűleg mindenki aki itt van vagy volt, hozzájárulna a kiadáshoz. Biztos vagyok benne, hogy nagy sikere lenne.

 18. szkv — 2012-06-19 08:38 

HATÁRŐR katonatörténetek könyv alakba történő megjelentetése Goják Sándor a felsőcsatári vasfüggöny múzeum tulajdonosának, már “régi” gondolata, de sajnos támogató (Ponzor) hiányában nem valósult meg.

 19. Bigjoe(HUN) — 2012-06-18 16:33 

Nos, megjött. Mármint a könyv.
Csakhogy, én a lányaimat elvittem úszni, a postás meg beadta a páromnak a könyvet.
Mire haza értem a párom – aki soha nem volt egyenruhás- elkezdte olvasni, és most nem adja. (jaj, nem mondta, de a mai világban mondani kell, hogy a párom nő nemű és a feleségem, mert van olyan ahol ez nem így van:( )
Várhatok amíg végez a könyvvel.
Akik még nem rendelték meg azoknak annyit mondok, hogy összesen 100 azaz száz darabot nyomtattak belőle, az pedig nem sok.

 20. Bigjoe(HUN) — 2012-06-19 08:41 

Olvasom, nagyon jó.
A szánkózás nálunk tekézés volt, örökletes dolog lehet.

 21. buksitizedes — 2012-06-23 17:41 

A mai nap nekem is megjött a könyv … :-)

 22. Bigjoe(HUN) — 2012-06-23 19:47 

Ki ne add a kezedből!
Nálunk mivel én már végeztem vele, most a párom forgatja.

A könyv nagyon jó.
Megértettem belőle pl.: a csíkos hátú kismalac….”mondókát”.

 23. buksitizedes — 2012-06-23 21:16 

Vigyázok is rá! A kutyának megtanítottam, hogy senki nem nyúlhat hozzá…:-)))))))))))

 24. Bigjoe(HUN) — 2012-06-24 13:23 

Hoppá, Te meg is tudod tenni.
Csak táblázd ki:
Kutyával őrzött könyv!

 25. szandokan — 2012-06-25 15:12 

Kedves Kelempájsz és más harcostársak!

A sors úgy hozta, hogy el kell készítenem a Magyar Televízió részére, Nyomsávon címmel a nagy határőr filmet. Itt Kőszegen, Körmenden stb. sok egykori parancsnokot megtaláltam, de a legjobb katonák, a legjobb vidám vagy akár tragikus történetek veletek együtt elmentek innen. Örülnék, ha jelentkeznétek, segítenétek abban, hogy igaz képet adjunk a mai fiataloknak a határőr mindennapokról. Várom jelentkezéseteket itt:

anyomsavon@gmail.com

Barátsággal,
Szandokán tizedes

 26. Bigjoe(HUN) — 2012-06-25 17:01 

Hoppá!
Nem is könyv, egyből film.
Á, de király
egy ilyen film a Határőrőknek kijár

 27. szunditj — 2012-06-25 18:52 

Valamelyik régebbi történet kapcsán megemlítették, hogy az MTV forgatott egy filmet, vagy filmsorozatot a Határőrségről. De csak egyszer mutatták be, utána dobozba került. Az archívumban biztosan megvan, nem lehetne leporolni azt is?
Valahol olvastam, hogy a „Kisváros” c. sorozat elődje, az „Angyalbőrben” is úgy indult, hogy amikor a forgatókönyv-írók témát kerestek egy tervezett sorozathoz, kifogyva a lehetséges témákból elkezdték mesélni egymásnak katonaélményeiket (ahol néhány férfi beszélget, ott ez előbb-utóbb szóba kerül). Sajnos az egy (szerintem) nagyon bárgyú, túljátszott, erőltetett sorozat lett, én nem hiszem, hogy az igazi katonaélet bármikor produkálhatott olyan történeteket, amik abban a sorozatban megjelentek. De a valóságban rengeteg érdekes és humoros eset történt, elég csak elolvasni pl. ennek a blognak a történeteit és a hozzászólásokat. Ha kivonják belőle azokat, hogy ki, hol és mennyire részegedett le (bár ebben a kategóriában is van pár jó sztori és valóban szerves részét képezte a katonák életének), akkor is össze lehetne hozni egy jó filmet vagy sorozatot. Szerény véleményem szerint ez is megérne egy próbálkozást, de sajnos nem sok esélyt látok arra –inkább semmit-, hogy ez megvalósuljon.

 28. Bigjoe(HUN) — 2012-06-25 19:06 

Szerintem az volt a gond a 2 sorozattal, hogy a nagyok (pl: vezérkar, hm, bm, bkv, dkv, stb ) beleszóltak, hogy a mundért – de még inkább a tekintélyüket/feneküket védjék.
Ezért lett a két sorozat nagyon vacak.
De ha most a blogból néhány nyugati határt megjárt ember szájából a történeteket anélkül megfilmesítik, hogy cenzné és az ura (a cenzúra) beleszólna, akkor abból egy nézhető film lenne.

 29. szunditj — 2012-06-25 20:21 

Azért az „Angyalbőrben”-hez az akkori Honvédség jelentősen hozzájárulhatott, ezalatt nem a piszkos anyagiakat értem, hanem a különböző technikákat, laktanyákat, felszerelést. Még egy dunai átkelésen is forgathattak, bár gondolom csak a gyakorlat szünetében. Lehet hogy ezért cserébe cenzúrázhatták a sztorit, vagy ötleteket adhattak hozzá. De ma már messze nem az a Honvédség van ami akkor volt, a mai parancsnokok akkor még csak fiatalok voltak, nem érintettek, ma már talán minden további nélkül meg lehetne filmesíteni a ’70-es és ’80-as évekből az akkori hadseregre és tisztikarra negatívan mutató történeteket is, hiszen azokat a sztorik humora felülírná. Egy ilyen filmben/sorozatban nem az lenne a cél, hogy valakiket lejárasson, hanem hogy az akkori hadsereg működéséből eredő, valamint a rendszer határait folyamatosan próbára tevő sorkatonák életéből merített VALÓBAN MEGTÖRTÉNT érdekes, humoros történeteket bemutassa. Szerintem nem lenne lehetetlen, csak meg kéne próbálni. Véleményem szerint ebből soha nem lesz semmi. Pedig anno több ilyen is volt, pl. „Az ég katonái” című dok. film, az „Őrjárat az égen”, vagy a „Princ a katona”. Valószínűleg ezekben a történetbe csomagolva volt némi propaganda is.

 30. szkv — 2012-06-25 19:58 

1972-1974 között forgatta az MTV, ÉNEK A VÉGEKRŐL című film sorozatát. Végig követte a HATÁRŐR életet a bevonulástól a leszerelésig. Ha jók az emlékeim hat részből tevődött össze a sorozat.
Amikor első alkalommal mutatták be aszt még civilként láttam. Amikor második alkalommal ( Többé nem került bemutatásra) került a tv műsorára akkor már a HATÁRŐRSÉG vendég szeretetét élveztem.
Ugyanazon helyszíneket jártam végig, mint ami a filmsorozatban szerepelt, Szombathelytől Bucsuig.
2009-ben az első HATÁRŐR találkozón (Felsőcsatáron) jelen volt a Duna tv Stábja akik filmet készítettek, de sajnos pénz hiányában (Legalábbis erre hivatkoznak) nem fejezték be.
Remélem hogy szandokán tizedesnek nagyobb szerencséje lesz az anyagi támogatás oldaláról.

 31. Bigjoe(HUN) — 2012-06-26 06:33 

Kedves Határőrök!!! 2012. június 27-én délelőtt 10.00 órakor a Hadtörténeti Múzeumban a Határőrség állománya koszorúzást tart. Határőrség (volt) vezetése nevében mindenkit szeretettel várunk.

 32. buksitizedes — 2012-06-26 07:21 

Csak nem Te is bekerültél a tábornoki karba…?
:-) :-) :-) :-)

 33. Bigjoe(HUN) — 2012-06-26 13:27 

Ez szigorúan hadititok:)

 34. Estván — 2012-06-26 19:53 

Mettől meddig lesztek ott nagyjából? És főleg meddig leszel Bp.-n? Én abban az időpontban “szolgálatban” leszek, de a sors hozhatja úgy, hogy arra járjak.

 35. Estván — 2012-06-26 22:37 

Oké, most már tudok mindenről ;)

 36. dafko54 — 2012-06-27 22:18 

Szervusztok . Régen ” figyellek ” benneteket / 1976 – ‘ 78 augusztus , Narda , Bucsu – FEP sorállományú útlevélkezelő / és ezek a történetek erősítettek meg abban, hogy tavaly szeptemberben 33 év után közel harmincan összejöttünk Szombathelyen egy panzióban egy kiadós beszélgetésre – péntektől , vasárnapig . Ma elmentem a Szent László napi megemlékezésre a Hadtörténeti Múzeumba – valószínűleg én voltam az egyetlen sorállományú Határőr a résztvevők között. A koszorúzók : államtitkár helyettes , az ” utolsó ” Határőr altbgy. , BM Rendőrség , a múzeum képviselője , szakszervezet és még két szervezet .Képem is van , de nem tudom , hogy kell ide feltenni. Üdvözlettel .

 37. nedecz — 2012-06-28 14:47 

Bajtársi üdvözletem Neked is!
Ezt próbáld meg:

http://www.kepfeltoltes.hu/

 38. depapa — 2012-10-21 08:08 

A könyvről: Feleségem azt mondta, hogy nagyszerű. Alig bírta letenni. Ő már csak tudja. Villanytelepi határőr szeretője volt. Üdv.depapa.

 39. tiboru — 2013-12-07 09:02 

Szolgálati közlemény!

Hushegyi alezredes bajtárs, ellenőrizd a megadott postafiókod, mert van érdeklődő a könyvre és részletekre kíváncsi!

Üdvözlettel,

tiboru

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.