030. – Dezső, a Gyula meg az Ottó

Kedves kis életképek következnek a nyolcvanas évek Néphadseregének zalaegerszegi hétköznapjaiból, Dezsőnek köszönhetően. A történetekben van élő egér, tévétorna, nők utáni vágyakozás, valamint testépítő, ahogy illik.

Én, a Gyula meg az Ottó

Szépemlékű legénykoromban (1985-ben)  még az volt a szokás, hogy ha az ember fia bevonult katonának, akkor az ország túlsó végébe vitték; megkönnyítve ezzel a családok anyagi terheit, hiszen olyan messze szolgált a gyerek, hogy elindulni sem volt érdemes, mert aznap úgysem lehetett odaérni.

Ezen szép hagyomány alapján kerültem én Miskolcról Zalaegerszegre. Szép város, bár én nem sokat láttam belőle. Azt hiszem, azon kevesek közé tartozom, akik ma is könnyes szemmel emlékeznek a dicsőséges 133 napra.

Na nem az 1919-ben ennyi időt megért Tanácsköztársaságra gondolok. Pontosan ennyi napig a lábamat sem tettem ki a laktanyából. Pedig még büntetésben sem voltam. Azonban volt egy körülmény, amivel az ember akkoriban belophatta magát a parancsnokság szívébe. Ha előfelvételis volt. Én pedig magaménak tudhattam ezt az igen megtisztelő címet, a nem kevésbé tekintélyt parancsoló alhonvéd segédhelyettes-jelölt rendfokozat mellett.

Nos, az ilyen hosszú időt el kellett valamivel ütni (pláne, ha egymás elütésén már túl voltunk).

A szabadidős lehetőségek kimeríthetetlen tárháza állt rendelkezésünkre. Fábry Sándort idézve: „az ember ül, fekszik, kultúráltan szórakozik”.

Volt a században két igen érdekes figura. (Pontosabban több is, de róluk talán egy más alkalommal.)

Az egyikük Hornyák Gyula névre hallgatott (mondhatni földim, hiszen ő is borsodi gyerek volt). Mi csak Nagy Fehér Állatt-nak neveztük, így két t-vel, mert ez kijárt a méreteinek. A név ellen neki sem volt kifogása, hiszen mínusz 84-es IQ-jával ezen megnevezésben azt látta kifejezésre jutni, hogy nem tartozik a kreol kisebbséghez (mely szintén jelentős számban képviseltette magát az alegységben).

Gyula a női nem nagy hódolója volt, értük bármire képes lett volna. Többször keresztben átúszta a Tiszát, csak hogy egy lány figyelmét magára vonja. Sajnos külső adottságainál már csak belső értékei voltak silányabbak. Így aztán nem igazán rendelkezett gyakorlati tapasztalatokkal a heteroszexuális interperszonális relációkban. Javasoltuk is neki, hogy egyszer talán hosszában kéne átúszni a folyót. De ő ehelyett fogadásból (1 liter pálinkáért) leharapta egy élő egér fejét. Többen kidobták a kisrókát a művelet közben, de Gyula csak azon méltatlankodott, hogy az a kurva egér beleharapott a nyelvébe.

Történetem másik szereplője Kovácsházi Ottó, alias Enosz. Egyszerű fiú volt ő is, mindenféle mélyebb lelki probléma nélkül. Ami összekötötte Gyulával, a nők iránti kiolthatatlan vágy. Enosz „badibilder” volt. Egyhelyben bármikor lenyomott 500 fekvőtámaszt, télen meztelenül hempergett a hóban, és arra az aljasságra is képes volt, hogy 1000 felülés után (melyet szintén meztelenül abszolvált) a véresre horzsolt farát mutogassa a századszinten, mint valami győzelmi trófeát.

Napirend szerinti kötelező program volt a TV Híradó megtekintése (nem titkolt agit-prop. célzattal).

Akkoriban (1985-ben) a Híradót megelőzte az 5 perces TV-torna. Ezen kis népegészségnevelési rovatnak korabeli sztárjai voltak a Fejes ikrek. Később (a 90-es évek elején) leginkább a Telemázli című mélyintellektuális kvízműsorban villogtattják nem épp szégyellni való bájaikat. És gondoljunk csak bele, akkor még 15 évvel fiatalabbak voltak (kevésbé lestrapált, de már golyóérett korban). Más sem kell a katonának.

Na szóval ülünk a TV előtt (én, a Gyula meg az Ottó) és nézzük a Fejes ikreket az esti tornában. És teljesen oda vagyunk. Meg vissza. Ottó sír és közli, hogy felvágja az ereit, ha nem lehet az övé legalább az egyik nő. Közben persze két kezével eltakarja szemeit és csak az ujjai között, szégyenlősen mer a lányokra nézni. Mintha azok látnák őt, és nem egyszerűen mosolyognának, hanem gúnyosan rajta röhögnének.

Gyula a Nagy Fehér Állatt (továbbra is két t-vel) – feje kb. 5 centire a képernyőtől – liheg, hörög, folyik a nyála. A század tombol, mert a nagydarab állat eltakarja a teljes képernyőt.
Gyula nem mozdul, elcsukló hangon nyögi: „Hidat! Drága művésznő, ha szabadna kérnem! Hidat! Ha lehetne …”

Az öt perc hamar elment. A századszinten többen ettől hamarabb. Már a Híradó előtti órát látjuk, amikor megszólal Enosz (Ottó): „18 éves koromba’ vótam először bálba’. Akkó’ még érintetlen vótam. … Kezem által is!

21 hozzászólás

 1. dmwd — 2009-06-24 09:05 

1988-89, Rétság, harckocsi dandár. Nálunk is népszerű program volt az esti tévézés, nem is vették szigorúan a 10 órás takarodót, ha még nem volt vége a filmnek. Az 1 db tv-t kb 150 katona nézte minden este, ilyen nézettségről ma csak álmodnak a ker. tv-k. Valamilyen romantikus filmet adtak éppen, (kb Ghost, de már nem emlékszem) a két főszereplő igen kevés ruhában egymás karjába omlik, ekkor egy nagyrabecsült szakaszvezető az első sorból felugrik és a feje fölött a kezeivel elégé félre érthetetlen módon mutatja, hogy szerinte hogyan kéne folyatódnia a sztorinak, és közben üvölti:
B@sszatok, b@asszatok…

 2. Ibigoo — 2009-06-24 09:14 

“Így aztán nem igazán rendelkezett gyakorlati tapasztalatokkal a heteroszexuális interperszonális relációkban. ”

röviden tömören: lol

 3. ZöPö_ — 2009-06-24 10:20 

Re: alhonvéd segédhelyettes-jelölt

Valami ilyesmi voltam én is, bár az én sarzsim úgy kezdődött, hogy _kiképzetlen_ alhonvéd sattarattara… :-)))

 4. kiruapu — 2009-06-24 10:27 

Jut eszembe a tv nézésről:84-85-ben.Egésznapos elfoglaltságot találtak ki nekünk.Egy év alatt távozott az élők sorából 3 SZU vezető:Brezsnyev,Csernyenkó,Andropov.Végig ültük az egész napot a temetés miatt!!!

 5. mgabli — 2009-06-24 10:38 

Eleg szegenyes volt akkor a musorvalsztek. Mi ezidotajt a szlovak kettesen neztuk estenkent a TV tornat. A hid tobbszor megvolt egy este. A fejes ikrek nyomukba nem ertek.

 6. Selkath - Nightwish rulez! — 2009-06-24 11:37 

@dmwd: Ezen besírtam, mekkora már! :-)))

 7. Zig Zag — 2009-06-24 12:52 

egyszerű gépek lehettek az említett harcosok, mint egy faék.

 8. mgabli — 2009-06-24 14:20 

Inkabb fiatal. Es elzarva mindenfele jotol.

 9. ZöPö_ — 2009-06-24 19:06 

@kiruapu: Bocsika, csak a történeti hűség kedvéért: Brezsnyev halála után jött Andropov, egy év múlva ő is meghalt. Aztán jött Csernyenkó, ő is egy évet bírt életben maradni (tehát a Brezsnyev halála utáni második évben vagyunk).

Bájdövéj, ekkor jött Gorbacsov, aki állítólag épp ezt kérdezte, amikor közölték vele, hogy őt választották az SZKP főtitkárává:
– Miért, már _ennyire_ beteg vagyok?

 10. xstranger — 2009-06-25 02:48 

m-p.tvn.hu/mancs_011_00_1229.pdf

 11. tiboru — 2009-06-25 08:50 

@xstranger:

Akkor Dezső dekonspirálódott :-)

Amúgy mi ez a Mancs? Először (a link alapján) azt hittem, a Magyar Narancs, de nagyon nem…

 12. Szalacsi_Dezső — 2009-06-25 13:04 

Valóban ott jelentettem meg először.Ez a mancsos újság fent volt a neten is?
Akkor tényleg lebuktam. De azért még írhatok a jövőben is?
A Mancs újság egy zempléni időszaki lap lett volna, de nem volt rá kereslet. egyébként az első számot Mancs dedikálta nekem a mancsával.

 13. xstranger — 2009-06-25 14:43 

Bocs, nem szandekos volt, a google dobta ki a “Fejes ikrek” keresoszora, en nem emlekeztem rajuk gondoltam megnezem kire gerjedtetek.

Csak azert linkeltem be mert a “hidas” kep ugyanaz csak kitakaras nelkul. Most mar mindegy.

 14. Szalacsi_Dezső — 2009-06-25 15:30 

@xstranger: Hát ez már így veszett, de ne terjeszd! :-)

 15. matkó — 2009-06-28 01:04 

@kiruapu: Így “színesednek” az emlékek… Amúgy meg: Brezsnyev: 1982. november 10., Andropov: 1984. február 9., Csernyenko: 1985. március 10. — De az utóbbi kettőt valóban a laktanyában ünnepelhetted volna 1984-85-ben, ha nem február meg augusztus második felében, annak is a vége felé vannak a bevonulások. De akkor voltak. Így te 1984 februárjának/augusztusának végén vonultál, hacsak nem voltál határőr, és egy temetést néztél a laktanyában, a többit meg otthon önszorgalomból:-))

 16. 68nyara — 2009-07-02 15:55 

http://www.youtube.com/watch?v=FCmyvkGwiwY

Fejes ikrek…ezek után mindenki képzelje el milyen volt egy tv torna megtekintése a fél éve bezéva élő sorállománynak….

 17. vv-s pék — 2009-07-12 11:53 

Szevasztok Fiatalok!Ha van valaki aki 1988-89-ben éppen vv-s volt rétságon,vagy szakács az írjon ha tud.Én a pék vagyok/így emlékszik rám a sok haver/.
Sajnos sok társunk nevét már elfelejtettem,de még egy párat felsorolok.Hátha valaki magára ismer.
Szabó Zsolt,Barna Csaba,Kőrösi Attila,
Tóth Márió,Harsányi István,Szőllősi István/kukker/,Homonnai Péter,Stverteczky András,Gründig Zoltán,
Vincze József…
e-mailem:mirekribt80@gmail.com

 18. Gombóc_Artúr — 2009-07-13 02:00 

Rétság :)

Baszott egy hely volt, egy évet táposként nyomtam ott. Kedves emlék, amikor ezredírnok voltam hétvégén, és a szolgálatot megelőző ezredkihallgatásról távozóban két másik tápos kollégával 5 alkalommal is képtelenek voltunk a balra át+lépés indul kombót szinkronban végrehajtani :))
A törzsfőnök feladta, és “ANTIKATONÁK”-nak minősítve minket, elzavart.

 19. eMM2 — 2009-10-08 16:31 

Én Brezsnev halálakor még felsős voltam az általánosban.És emléxem tanítási szünet is lett emiatt, úgyhogy nagy volt az öröm!

 20. giru — 2010-05-05 12:19 

@dmwd: 1988 89 én is ott voltam

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.