287. – Első nap a 3. Őrszázadban

BigJoe elmeséli, milyen volt az első napja a hírhedt Harmadik Őrszázadban, s még arra is sort kerít, hogy kedves (már-már népies) katonai játékok szabályainak leírásával hozzájárul a magyar folklórkutatás felvirágoztatásához.

 

A kiképzőn egy parancskihirdetés keretében elmondták, hogy kit hova küldenek szolgálni:

– Voltak, akiket külső objektumba raktak (Ócsa, Csévharaszt, stb.);

– Voltak, akiket az 5. őrszázadba;

– És volt végül a Fortress…

Én a biztató nevű Fortressbe kerültem, ez volt a 3.őrszázad. A kiképző tisztesei már itt temetni kezdtek minket, mondván: ott verik a katonákat. Röpködtek a sztorik: sittes század, soha nem mentek haza, volt, aki meghalt… Be kell vallanom, hogy a szakasz előélete alapján nem véletlenül kerültünk ide :)

Át„sétáltunk” a 3. őr barakkjaihoz, ahol már nagyon várták az új húst. Már a felütés is jó volt: na kopaszok, szerencsétek, hogy itt a százados, mert különben…

A kilós köszöntött minket a századában; elmondta, hogy itt mindenki őrszolgálatot fog adni, amin rendesen meglepődtünk: nofene, szóval nem népzenét fogunk hallgatni. Viszont minden 6. szolgálat után automatik írja a könyvet egy 2+1 napos eltávozásról. Igazából 24/48 adtuk a szolit, ha minden a helyén volt. A szolgálat után jár 4 óra pihenő, és aki jó gyerek lesz, az kimaradásra is mehet. Bizony, és ha a kimaradásról normálisan kerülsz elő, akkor máskor is mehetsz, vagyis ha jók lesztek, jó dolgotok lesz; jó tett helyébe… Pont, mint a mesében.

Ezt követően bemutatta a század többi hivatásosát, a szakaszpékákat, majd közölte, hogy a parancskihirdetésig körleteket elfoglalni, és oszolj.

Itt összetalálkoztam egy barátommal a leszerelők közül, aki nyomban beajánlott a konyhafőnöknek, a következő meleg szavakkal:

– Ide figyelj, Dagi! Vigyázz a gyerekre, mert ha bántjátok, visszajövök és szétverem a fejed…

Szóval lett egy pártfogóm….. aki mindig azt mondta: Ne bántsátok az Optit, rendes gyerek!

Este beöntés, búvárkodás, kócolás, habparti, sakkozás, tekézés. Pont, mint a wellness hotelokban. Csak itt a megnevezések mást jelentenek. A beöntést már ismeritek más posztokból, talán a búvárkodást nem.

Ugye mi kell egy búvárnak?

1.) Víz; a századfürdőben minden lefolyó eldugít, minden csap kinyit. Eredmény hamarosan 5-10 centi víz, ami Niagaraként folyik ki a barakkból.

2.) Levegőpalack: erre a célra 2 darab PET-palack volt rendszeresítve, amit az „önkéntes” hátára kellett szíjazni.
 
A többi pedig már csupa öröm: lehetett a vízbe merülni és úszkálni benne, amíg az öreg úgy kívánta. Aztán majd megszárad a zsávolyod, kopasz…

Ja, nem mondtam, de nekünk se tiszta csere, se tartalék zsávolyunk nem volt; egy garnitúra gyakorlót kaptunk, azt használtunk éjjel-nappal. Ha a „búvár” merülés után másnap szoliba ment és véletlenül tél volt, akkor bizony igen kellemetlen helyzetbe került….

Én vettem a bátorságot, hogy megkérdezzem az szpk-t, hogy tisztacsere..?

– Mosd ki!

– Jó, rendben, de akkor miben megyek szoliba (külső őrségbe, a városba)?

– Megszárad reggelig! – volt a válasz.

Hát, tévedett…

Kócolás: igen sok ultra + igen sok víz. Nem veszélyes

Habparti: mint előző, csak felverve seprűvel, és a folyóson kínálva.

Sakkparti: a mettlachi azonos színű elemeinek egyesével történő súrolása közel 1-2 cm2 -es ronggyal. Ez igen sokáig tartott.

Talán a tekézést sem ismerik az urak, ezért vázolnám:

Végy egy kellően hosszú folyosót, kócold be gazdagon. Ne sajnáld a vizet, nem te fizeted… hadd ázzon az a rengeteg kosz, ami 24 óra alatt rárakódott…

Ha ezek megvannak, keress két önkéntest, vagy jelöld ki ( inkább ez utóbbi játszott).

Az önkéntesek könyökére, térdére és a fejükre egy-egy majrékupakot kell erősíteni (az összesen 5 kupak), majd a folyosó végéről (tempósan nekifutva), egymás irányába csúsztatni. Amelyik állva (pardon: térdelve) marad, az indulhat a következő körben. Már ha addig meg nem szökik, vagy nem szenved komolyabb károsodást.

Ez alapvetően egy kellemetlen játék, hiszen nem voltunk deformációs zónákkal felszerelve, pláne nem működött az airbag, így az ütközést fejjel tompítottuk. És volt bizony, aki fekve maradt…

Nos, ezeket próbáltuk ki első este. Végül is csendes, unalmas nap volt…

60 hozzászólás

 1. Kelempájsz — 2011-09-02 07:00 

@Szkv: Fel is lehetett volna vinni a tanterembe, politikai foglalkozásra, mint szemléltető eszközt.

 2. Kúrtafarkú — 2011-09-02 12:24 

@Adani:

Köszönöm szépen! :)

 3. nomad — 2011-09-02 22:33 

Keményen őrzött laktanyánkat, a sok helyen virtuális kerítés miatt két súlyos támadás is érte. A meglehetősen titkos részen egy 60 fős NDK-ás turista csoportot talált a váltás, akik épp az autómosónál frissítették magukat. A másik beillet volna az Indul a bakterházba is. A kőkemény váltás épp eligazításon álldogált az ÜTI előtt, amikor a hátunk mögötti rohampályán iszonyú zajjal dübörgött végig a a helyi tehéncsorda, nyomában a káromkodó csordással. Ilyen gyorsan még nem volt kinyitva laktanya kapu, hogy megszabaduljunk tőlük.

 4. Szkv — 2011-09-03 10:48 

@nomad:
Biztos hogy tehenek voltak ?. Lehet hogy a gaz kapitalisták csordának és pásztornak álcázva felmérték, hogy hogyan lehet hatékonyan és észrevétlen meg jelenni a laktanya területén.

 5. nomad — 2011-09-03 16:33 

@Szkv: Így utólag, lehetséges :) Ami igaz, annyira titkos volt a bázisunk, hogy egyszer az oroszoknak egy fél órát kellett magyaráznunk, hogy itt már nem ők állomásoznak. Váltig állították, hogy ezt mondták nekik a városi benzinkúton, a közeli buszmegállóban pedig azt, hogy csak azért áll magyar őrkatona a kapuban, hogy azt higgyék elmentek az oroszok. Szerencsére volt velük egy civil tolmács, akinek végül is elhitték a valóságot.

 6. szögyi — 2011-09-03 18:20 

@nomad: Ha neked ilyenek voltak a szolgálatod alatt, akkor tessék csak lapátolni befelé tiborunak!

 7. Szkv — 2011-09-03 19:37 

@nomad:
Ez tényleg egy szupertitkos hely lehetett, ahol még egy kerítés sem hívta fel a figyelmet arra hogy egy katonai terület lehet.
A kerítés hiányának lehetett olyan előnye hogy azon katonáknak akik “illegálisan” mentek kimaradásra, azoknak nem kellet kerítést mászni.

 8. Szkv — 2011-09-03 19:53 

Egy “bogaras (méhész) barátom mesélte hogy mikor katona volt, és őr felvezetőként vitte a váltást és az egyik helyen nem találták az őrt. Kezdetben csak normál hangon szólítgatták az őrt. nem jelentkezett. Hangos kiáltásoknak meg lett az eredménye, az őr egy feldőlt őrbódé alól nyögve jelezte hogy hol található. arra a kérdésre hogy került a bódé alá, röviden csak annyit mondott hogy a kutyával együtt elaludtak a bódéban és a viharos szél olyan gyorsan felborította a bódét, hogy nem volt idejük kimenekülni. Szerencsére személyi sérülés nem történt. Az egész eseménynek az volt a poénja, hogy a katona feküdt a földön és a kutya meg felette.

 9. Adani — 2011-09-04 14:36 

Nem tudom ,h legenda-e vagy igaz történet, de olvastam már olyat is ,h vadászok tévedtek be egy katonai objektum területére, vagy ot se volt kerítés vagy hiányos volt nem tudni, de valahogy bekerültek, a toronyban lévő őr meg, ahogy kell állj, ki vagy felszólítással megállította őket ill. közölte, h ez katonai terület menjenek el. De mivel nem voltak szomjasak a részegek szokásos nagy mellényével visszaszóltak végül már figyelmeztető lövést is küldött az őr, de még erre se kaptak észbe, hanem visszakiabáltak ,h azt hiszed csak neked van puskád, nekünk is van, azzal lövöldöztek ők is a sörétessel. Erre már felriadt a másik őr és hát azt látta,h fegyverrel fenyegeti ka bajtársát ill. támadás esete forog fent így ahogy az elő van írva figyelmeztető lövést adott le, de ugye részegek nagy mellénye stb. végül pedig megszórta a társaságot a géppityuval. Nemhogy fenyítést nem kapott hanem meg is dicsérték utána, sőt akkor kapott volna fenyítést ha nem lő,. mert ilyen esetben kötelező.

 10. Kelempájsz — 2011-09-12 07:48 

Az “Ősök” posztjánál említettem, hogy a papám, miután kidobták a tisztiiskoláról, őrszázadba került. Elmesélte, hogy Pápán, a reptér környékén valahol éjjel kint volt szolgálatban, amikor jött arra egy faszi. Faterkám szabályosan felszólította, de az ürge nem állt meg. Ismét felszólítás, a tag erre se reagált. Papi odalépett, nekinyomta az ipse hasának a puskacsövet, mire az rettenetesen megrémült. Kiderült, hogy egy süketnéma ember volt. Valami rendezvényről ment haza éjjel, így történt az eset. Azt mondta a papám, hogy később is találkozott vele néha, és rettentően haragudott rá a fazon. Pedig örülhetett volna, mert akár le is puffanthatták volna.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.