348. – Hermes

Buksitizedes a múltkor megígérte, hogy végigvezet bennünket a kilencvenes évek eleji kutyás sorhatárőr-életút különböző szakmai állomásain.

Mai posztjában az alapkiképzést és az őrvezetői előléptetést követő momentum, Hermes bemutatása következik (ami nem azonos az istenek hírnökével).

Én Hermesre kerültem.

Másnap reggel egy százados jött értünk (ő volt akkor az őrsparancsnok), aki, amikor meglátott, nagyon megörült nekem, hogy végre egy „emberes” tisztest is küldenek (~2 méter magas vagyok).

Hamar kiértünk Brennbergbányára (aminek része Hermes, ahol az őrs van); ami azonnal szembeötlött, amikor beértünk a faluba, az a kocsmatemplom. Az egyetlen hely ebben az országban (szerintem), ahol a kocsma és a templom egyben van (mint a továbbiakban látni fogjátok, még fontos színhelye lesz a későbbi járőrszolgálatoknak). Alul van a kocsma, fent pedig a templom. A falut elhagyva egy jó három kilométeres kacskaringós műúton haladva jutottunk fel az őrshöz, ami egy meseszép erdőben van. Néhány téglaépítésű kétemeletes ház van Hermesen, amit még akkor építettek bányászlakásnak, amikor még aktív bányászat volt Brennbergbányán (az 50-es évek elejéig). Az őrs akkori épülete 1986 és 1988 között épült, így elég „dizájnos” kivitelű volt. Ma már sajnos az enyészeté kezd lenni. Leraktam a cuccom, majd (az ottani kutyás tisztessel összehaverkodva) lementünk a kutyákhoz, hogy megszemléljem az „állományt”. Kb. 10 kutya volt az őrsön. Megmutatta Kingát (avatási neve: Gebóra), azt az ötéves németjuhász szukát, „akit” majd viszek magammal Dunakeszire. Elég agresszív volt, de mint utóbb rájöttem, a kimenőruha tette, mert amikor egy óra múlva gyakorlóba öltözve mentem vissza, már barátságosan fogadott.

Ebéd után „kötelékrendezés”, azaz parancskihirdetés volt a klubszobában, majd a nap többi része ismerkedéssel telt el.

Másnap hajnalban (még sötét volt) az ügyész keltett, hogy „ki vagy értesítve!”, azaz megyek szolgálatba. Egy négytagú járőr ment ki az „élesre”, vagyis az államhatárra 05-13-ba, azaz reggel öttől délután egyig, nyolc „kampóba”. Egy járőrparancsnok volt és három járőrtárs. Én az egyik járőrtárssal az akkor még meglévő MAFI-ba másztam fel, amikor kiértünk a szolihelyre. A járőrtárs egy májusi vonulású srác volt, aki előző nap került át az akkor megszűnt kópházi őrsről. Nem volt egy szószátyár gyerek, hiába próbáltam beszélgetni vele, tehát nyugodtan lehetett éberen figyelni :-). Gyönyörű késő őszi nap volt, november közepén. Az erdő fái az ilyenkor jellemző ezer színben pompáztak, miután felkelt a nap.

Az ebéd utáni „köteléken” a százados felolvasta a nevemet, hogy másnap (szombaton) eltávra megyek. Nagyon megörültem, mert már rég nem voltam otthon. Eltávszoli: 20 – 04. Fincsi. Csak arra emlékszem, hogy harmadmagammal mentem ki a Fehér úti tóhoz, a régi jelzőrendszer vonalán. Nagyon nehéz volt a szoli, mert előtte nem aludtam és az álmosság majdnem legyűrt, de azért letelt az idő.

Bizonyára néhányotoknak feltűnt, hogy nem kettesével jártunk ki, de a magyarázat nagyon kézenfekvő volt: a leszerelésváltáskor sok járőrparancsnok leszerelt és az utánpótlás még nem volt felkészítve. Később már nem volt ilyen.

Mikor eltávról visszaértem, már csak egy napom volt hátra, hogy elinduljak Dunakeszire. A kutyás tisztestársammal együtt vezényeltek ki egy hajnali portyára, 02-06-ba a Mázsaház nevű szolgálati helyre, ami Brennbergbánya központjában volt, műúton le-, és ugyanott vissza. Könnyű, kellemes séta. Magunkkal vittük a Vitár nevű szolgálati kutyát. A srác a saját sztorijaival is tovább árnyalta a rám váró dolgokat. Most már kezdtem besz**ni, de nem volt mit tenni, menni kellett, hisz’ én akartam!

Indulás a következő hajnalon, valamikor irgalmatlan korán. Veszett hideg volt és mi (kemény határőrök) ponyvás IFA-val vágtunk neki a cca. 250 kilométernek. Egy zászlós vitt minket, aki a „kutyaügyi előadó” volt a kerületnél, egy igen rendes ember. Kapuváron megálltunk és egy út menti büfénél mindenkibe belediktált egy fél deci pálinkát. Így már kicsit könnyebben telt az út.

44 hozzászólás

 1. Bigjoe(HUN) — 2012-05-02 09:06 

Ismertem egy hőr zászlóst, aki emígy mutatkozott be:
Ittes zászlós aki néha ittas! És tényleg.
A ponyvás IFA kellemetlen dolog télen, főleg ha a ponyva cafatokban lóg rajta.
A kopasz mindig a szakadás/lyuk alatt ül, mert így az öreg meg nem hűl.
Vagy valami hasonló…
A Kinga gondolom nem véletlenül haragudott a kimenőre?
Nem tán a tisztek miatt?

 2. buksitizedes — 2012-05-02 11:54 

Hát, nem igazán komálta a hivatásosokat és a civileket sem. Amikor Dunakeszin meglátogatott az akkori barátnőm, kihoztam a boxból Kingát, hogy megmutassam neki; hát elég sűrű pórázrántásokkal bírtam az engedelmességre.

 3. szkv — 2012-05-02 11:31 

Biksitizedes: Nagyon szép helyen voltál HATÁRŐR.
A templommal egybe épített vendéglő (Kocsma) számomra is ismert hely. Kirándulás alkalmával, elsőnek a felső, majd az alsó szintet szoktuk meglátogatni. (Az alsóban hosszabb ideig voltunk)
A kékfrankos “marasztalt” bennünket és mi eleget tettünk a szíves invitálásnak.

 4. szogyi — 2012-05-02 14:35 

Ez a kocsmatemplom oltári….. Majdnem ugyanilyennel találkoztam Siklós-Máriagyűdön, amikor valami Mária-nap környékén keveredtem oda. Mondta a vendéglátónk, hogy menjünk csak el a búcsúba, ahogy topogtunk a templom felé, egyre kevesebb kedvem lett hozzá, mert nem vagyok egy templombajáró lélek. Aztán ahogy közeledtünk, látom ám, hogy a templom előtt a tömeg kettéválik, a férfiak borítanak le a templom melletti kocsmába, a zasszonyok meg sorjáznak be a templomba… Tetszett….
És akkor Brennbergbányán a főtér másik oldalán meg egybe volt építve a tanácsháza, meg a pártház? Mert egy tisztességes falusi főtérnek ez a négy tartozéka volt akkoriban;)

 5. buksitizedes — 2012-05-02 19:12 

De nagyon stílusos az elosztás: lent /a pokolban/ a kocsma, fent /a mennyben/ a templom. Óriási :-)

 6. buksitizedes — 2012-05-02 19:14 

Ja, és még egy kis adalék Brennbergbányáról:

http://www.youtube.com/watch?v=_0H6VT8osIA

 7. Rókakígyó — 2012-05-03 07:23 

Érdekes film, de a lényeget nem említi, illetve csak az elején a tábla formájában: Brennbergbányára tilos volt közönséges halandónak belépni. Zárt falu volt, az úton volt egy őrbódé ill a buszon mindig utazott egy ügynök.

Ilyenről máshol nem hallottam.

Most van ott egy bányászmúzeum, meg lehet tekinteni a Szálasi bunkert és a templom+kocsma kombó elég egyedi kialakítás, talán még egy helyen láttam ilyet, de már nem tudom hol.

Viszont a határsávban rengeteg gomba nő.

 8. Estván — 2012-05-03 18:37 

A film a lényeget nem említi, és még így is be volt tiltva!

Elvileg határ menti falvakba közlekedő volán járatok sofőrei is jelentették, ha “gyanús” idegen utazott a buszon :)

Gomba: biztos a járőrszolgálatban dolgukat végző határőrök meg őrkutyák jól betrágyázták a talajt az évtizedek során :)

 9. buksitizedes — 2012-05-03 19:50 

Hát attól nem sok gomba nőtt, amennyit mi trágyáztuk… :-), viszont a sok eső az jót tett neki. Érdekes, hogy a gombászás kimaradt az életemből, bár a gombát nagyon szeretem.

 10. Estván — 2012-05-02 21:01 

Tizedes úr! Brennbergbányán töltöttem pár napot 91 vagy 92 nyarán. A kocsmatemplom látványától először a szánk tátva maradt. Általános iskolás fejjel a kocsmát “rendeltetésszerűen” nem használhattuk, csak jégkrémért meg Bükön készült érdekes üdítőkért járkáltunk be. Egyébként a templom közvetlen közelében a gyorstechnológiás “deszkabarakk” épületben aludtunk, talán műv. ház volt. Amire még emlékszem, a rengeteg és hatalmas méretű bögöly. Titeket is csíptek? Illetve a helyiek tanácsolták, hogy csapvizet ne nagyon igyunk, hozzá nem szokottak foshatnak tőle (a brennbergi víztől függetlenül amúgy is kialakulóban volt a csoportunkban valami vírusos fosós-hányós járvány…)

Régebben már valami határőr sztori kapcsán előjött, hogy akkor valószínűleg határsértést is elkövettem pár társammal, de nem voltatok elég éberek, nem ténykedtetek ránk :)

 11. buksitizedes — 2012-05-02 22:12 

A brennbergi vizet nem ismertem, mert fent az őrsnek külön vízellátó rendszere volt. Ha pedig Brennbergben voltam, akkor nem vizet ittam…:)
Böglyök nem kínoztak minket.

 12. Bigjoe(HUN) — 2012-05-03 11:18 

“tiszta vizet igyanak az állatok…”
IHM

 13. buksitizedes — 2012-05-03 11:34 

A víz nagyon erős ital: hajókat cipel a hátán… :-)

 14. Bigjoe(HUN) — 2012-05-03 12:16 

…de láttál már olyat, hogy a pálinkán úszik a hajó?
Na ugye, hogy a víz az erős!

Ti nem terepben (talán Rába..) nyomtátok a szolit?

 15. buksitizedes — 2012-05-03 12:47 

Nekünk már nem volt, csak a 65M.

 16. sysrq — 2012-05-02 22:44 

Dunakeszin volt szerencsém sofőrnek lenni, megvárom miket írsz, nekem másik szemszögből van meg a sztori, nem irigyeltem a kutyásokat.

 17. buksitizedes — 2012-05-03 07:17 

Csak nem akkor voltál Te is ott, amikor én…?

 18. kelempajszmadar1 — 2012-05-03 07:42 

Üdv a Bajtársaknak!
SYSRQ: engem érdekel az a sztori, másik szemszögből. Miért nem irigyelted a kutyásokat?
Üdvözlettel:
Kelempájsz

 19. buksitizedes — 2012-05-03 09:12 

sysrq: írd meg nyugodtan, mert a “kéziratom már nyomdában van”, azaz Tiboru mester gépén. :)

 20. sysrq — 2012-05-03 20:15 

92 nyara, 4-5 hétig voltam ott. Februári vonulás, Nyírbátor, utáltam, én már tudtam a jövőmet csak sajnos mikor megkérdezte a kiképzőtiszt hogy milyen katona vagyok megmondtam neki hogy olyan civil. Üvöltözött is rendesen, onnantól vihettem a kiképzésre a géppuskát vagy futkoshattam a piros zászlóval a menet elejéről a végére minden kereszteződésnél. Rágta a bajszát hogy kombinálja a kettőt de szerencsére volt még pár Pesti srác aki kifogta a szelet a vitorlámból. Szépen toltuk az agyvérzés felé.
Azután kis pihentető Ady-liget, vártam a sorsom.
Engem is meglepetésként ért, hogy pakoljak, megyek Dunakeszire.
Kiraktak a körletépületnél, második emelet, ott vannak a sofőrök, kapok egy ágyat és jelentkezzek valamelyik fejesnél aki bent van, és már porzott is el az autó.
Csattogok fel a lépcsőn, jön valaki szembe már majdnem köszönök, vigyázzállásba vágja magát -XY örveztető kérek en… meredten nézi közben a plafont, mivel a lépcsőn lejjebb álltam nem látta egyből hogy nincs csillagom, mikor végzett a mantrával rám nézett a válaszért és látta hogy felesleges volt. De legalább tudtam miért üvöltözik velem az a sok rossz konyak. Nehezebben haladtam a lépcsőn, folyóson mintha derékig iszapban kellet volna gázolnom. Liget nem ilyen volt, gondolkodtam is hogy hazamegyek. Mint kiderült akkor volt a turnusváltás, és ezzel kedveskedtek az újoncoknak a hely szelleméhez méltón. Jellemző módon, amíg nem voltak szolgáik addig az étkezőben asztaltól asztalig ültek, és a friss húsok egy kiadós mosogatással indították a konyhát.
Persze mikor kiderült hogy én leszek a harmadik sofőr változott a hangnem, nagyon is, 0-24-es könyv kevesebb volt ott mint szűzlány.
A Janzát kedveltem, meg általában a hivatásosokat, a konyhásokkal meg pláne jóban voltam. Majd írok még, ha van érdeklődő.

 21. buksitizedes — 2012-05-03 21:47 

Írjál…. :-)
Érdekel a dolog!

 22. Estván — 2012-05-04 00:00 

Persze hogy írjál! Itt mindenkit érdekel minden ;)

 23. kelempajszmadar1 — 2012-05-04 07:29 

Naná, hogy van érdeklődő! Jómagam Dunakeszin: 1975 szeptember 3-1976 január 25. Janza dr. akkor a kutyakórházat vezette, hallottam, ohgy később ő lett az iskolapk. Írjál!
Üdv: Kelempájsz tizedes

 24. Bigjoe(HUN) — 2012-05-04 14:12 

A Gladiátor képző nagyon érdekel, már a neve is magyarázatot érdemel.
Miért hívták így? Keménykedtek?
Ott talán nem is surranót kaptak, hanem TUKÓ-t?
Az Ady-n melyik szd-ban voltál? Szállító?
Érdekel a dolog, írjál Tiborunak mailt.
Lassan olyan túl súlyban leszünk itt exHŐR-ök, hogy a Milstory-n lehet egy aloldalt nyitni: Hőrstoy címmel.

 25. sysrq — 2012-05-04 20:41 

A fedő sztori valami olyasmi volt, hogy ne csak minden második hétvégén legyenek otthon a sofőrök, hanem három hétvégenként keljen bent maradni, mert dolog nem sok akadt. Dr. Janza Frigyes akkor talán még csak tábornok volt, és szeretett vezetni, csak néha vissza kellet hozni a kocsit a laktanyába, ha bulizni mentek a Rózsadomb valamelyik rezidenciájába. De jó dumája volt és nem bánt senkivel lekezelően, amennyire emlékszem.
Pont pénteken érkeztem, és a betanításom címszóval a másik kettő kormányvarázslót sem engedték haza, a konyhán polgári lakosság főzte a főzhetetlent, és kora reggel értük menni későn végzőket hazavinni volt az egyik komoly feladatunk. Négyen be a Nivába, védett személy Újpesten kiszáll mi a legrövidebb úton vissza Dunakeszire, tehát 30 perc múlva már a Mátyás Téren érdeklődtek a lehúzott ablakra rajokban támadó kurváknál három főre milyen mennyiségi kedvezményt adnának szopásra. Itt már éreztem nem lesz ez rossz hely. Az egyik agyon művelt fogatlan pillangó sajnos felfedezte a rendszám BR-es mivoltát és közölte a többivel, de mivel másra kellet a pénz a hátsó hídhoz meg hiába csaptuk volna hozzá bármely karosszériaelem, nem lett üzlet. Ilyenek ezek a körmötlen ujjadat nyújtod nekik és a bőrödet is lenyúznák a pénzedért. Visszafelé véletlenül útba esett az újpesti villamosremíz melletti kismocskos, ahol a szomalié elénk tárta a választékot, fehér száraz, félszáraz, vörös. Fröccsként nehogy sok legyen töményen.
(Valaki nem emlékszik kik voltak a sofőrök, szégyen, de nem tudom már a nevüket, egyikük, mint Alain Delon, fekete kifinomult, a másik Belmondo, előbb üt, én meg Depardieu-re hajaztam csak ő szebb volt én meg már akkor dagadtabb.)
Szépen kifinomultan leittunk egy picit a pohárból Alain Delonal ízlelgetve melyiket részesítsük előnybe, megjön Belmondó a budiról, egymás után felhajtja a három pohár tartalmát, -Jó lesz, mindháromból két litert a maradékért meg söröket. Első este, enyhítette a nappali sok „kérékengedély” mantrát. Bent a kantinba meg akadt jó pár szomjas ember, meg néhány tapló is akik csak úgy itták a nedűt.
Az üt-i már az irodájának ajtajában várt minket, előtte kellet elmenni a parkolóhoz a kocsival, -Jöjjenek csak ide! Hol voltak? – Jelentem az új sofőrnek mutattuk meg hol laknak a szakácsok. –Persze, na hozzanak be két sört ha lerakták az autót.
A Gladiátorképzőről majd holnap, meg leírom majd hogyan loptam be magam a hivatásos kutyás rendőrállomány szívébe magam, meg a hogy sikerült majdnem elvágnom a karrieremet a legutálatosabb szakaszvezető miatt.
Más nem ír?

 26. kszabo — 2012-05-03 07:52 

A brennbergi, templom a nőknek – kocsma bányászoknak, a családon belüli hitéleti megosztás szép példája:) Az 1944 januári állapotot konzerválta a vasfüggönyös határőrizet. Nincs rajta mit szépíteni. A pesti szemetek által kigondolt őrzési remekmű 1988-ig szabadkezű genyózást adott a hivatásos és a sorállomány minden tagjának a helyi lakosság és az illetékességi körzetükben tanuló, elvileg teljes jogú magyar állampolgárok esetében.

 27. buksitizedes — 2012-05-03 09:10 

Genyózás nem volt, a leghatározotabban állíthatom. Kifejtenéd bővebben mit értesz ez alatt? Szerették a határőröket (néhány példa lesz majd a sztorim folytatásában…). Sőt, egy helybelivel akkoriban beszélgettem és nekik annyi pozitívuma volt a vasfüggönynek, hogy nem kellett kulcsra zárni a lakás ajtót ha elmentek otthonról.

 28. kelempajszmadar1 — 2012-05-03 10:00 

Ausztriából se hozták át nekünk az elhasznált akkumulátorokat, autógumikat, hűtőgéproncsokat, mint manapság.
A tárgyalóteremből se lehetett csak úgy meglógni és eltűnni. Különösen súlyos bűntény esetén a határt megerősített szolgálattal őriztük. Ma sem ártana.
Akkoriban egész európában (nem lévén még a schengeni egyezménynek híre-hamva sem) minden ország fegyverrel őrizte a határait: a francia-svájci, az osztrák-német, és felsorolhatnám az összeset. Csempészet mindig is volt, a fegyver eldördült ott is a határon, nem is kevesebbszer, mint itt. 2001-ben az Írottkőn az osztrákok őrködtek -géppisztollyal. Beszéltem is velük: engedélyt kellett kérni, hogy felmehessünk a kilátóba, amelynek a bejárata már Ausztriában van. Felengedtek.
A helyiekkel mi is jóban voltunk, barátkoztunk velük. Parkosítottuk a falut, részt vettünk tűzoltásban (kétszer is), a fiatalok nyári táborát is őriztük. Több bajtársam is odanősült (mert ugye annyira utáltak bennünket).
Megnézném, kszabo mit tett volna, ha a behívóparancs odaszólította volna. Kár, hogy kimaradt belőle! De már beszéltünk az ilyen szalonforradalmárokról.
Üdv: Kelempájsz

 29. buksitizedes — 2012-05-03 11:04 

Rá se ránts, Bajtársam!

 30. kelempajszmadar1 — 2012-05-04 07:48 

A helyi lakossággal szemben folytatott genyázáshoz még egy megjegyzés:
Egyik, a Milstoryn már többször említett határőr tiszt sógora (feleségének testvére) néhány évvel a leszerelésem után levelezős hallgató volt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. Matekból halasztott vizsgája volt, szeptemberben kellett lenyomnia. Ahol tudtunk, segítettünk neki a tankörtársakkal: nyomtuk neki a példákat, gőzerővel, persze vigyáztunk, lehetőleg ne szúrja ki a tanár.
Bizony, még ilyen aljasság is kitelt a vértől és vodkától részeg bolsevik pribékektől.
Üdv: Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás

 31. ikvapatak — 2012-05-03 19:33 

kszabo bajtárs! A (volt) határőrökről kérlek illő tisztelettel…

 32. pacika — 2012-05-03 20:55 

Nálunk mindig azt mondták milyen jó a kutyásoknak mert a bemutató után kaptak egy 2+1 es eltávot csak azt sokan elfelejtették hogy a 24 órás fegyveres szoli után nagy felüdülés még 2-3 órát a kutyával rohangálni meg kutyakiképzésen részt venni .De nagyon jó volt nekünk ,sosem felejtem el a kisgyerekek szemében a csillogást ahogy a bemutatót nézték .

 33. jani222 — 2012-05-03 22:08 

off
miskolci gépészszként dal

Brennbergbányányán tűz van kiütve, hollári, hollári hóóó …
De tényleg volt egy ilyen nótánk.

Buksitizedes az kiderült, hogy a kombinált épületben ki is volt a kocsmáros?

Én ZIL tgk. utaztam a platón ponyva nélkül, és mivel be keztem fagyni hajnalban, a menetszélben a törülközőmet bugyoláltam a gyakorlóm alá a fenyítést eshetőgését tudomásulvéve.

 34. buksitizedes — 2012-05-03 22:20 

Hát, úgy látszik a sors ilyen utat szánt nekem: a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán végeztem , bár ezt a dalt nem ismertem, mert levelezős voltam.
Nem a plébános volt a kocsmáros. :-)

 35. jani222 — 2012-05-03 22:29 

Én a dunaújvárosi főiskolán végeztem anyagmozgatás szakon. MNEKFFK
Ez már délvidék. :-)

A kocsmáros ezek szerint nem bukott meg. :-)))

 36. buksitizedes — 2012-05-04 08:35 

Nyílt titok volt, hogy a járőrök bejárnak a kocsmába. Sőt: olyanról is hallottam, hogy éjjel kiment az őrsparancsnok lökni és a járőrt kocsmába találta. Fizetett nekik egy italt és hazament… :-)

 37. kelempajszmadar1 — 2012-05-04 07:36 

“Brennperkpányán tüsz ütöttki, hollári, hollári hó!
Három sfáp tyerek huszta spricni, hollári, hollári hó!
Huszta, te tolta, te nem szolt spricni, hollári, hollári hó,
Mert spricnibe folt ety krósze krumpli, hollári, hollári, hó!!!”

 38. jani222 — 2012-05-04 11:08 

Némááá leírta külföldiül.
(a jelenlegi nickedből úgy érzékelem, hogy neked sem volt felhőtlen a regisztráció)

Elkértem a Fiam gépész daloskönyvét (a franc se emléxik fejből már), mely szerint a dolog így indul:
A Szóló:

Brennbergbányi tűzoltók vigyázz!
Perkovácz, seggel az Schmauser felé!
Spricnit felcsinálni!
Három önkéntes tűzoltó föl!
Állj! Sok, sok fele vissza!
Nóta indulj! Ein, zwei, drei…

Itt jön a nóta, majd újból a szóló:

Achtung! Achtung! Közérdekű közlemény!
Aki az spricniben bumedlit tárol,
Köteles azt a tűznek kitörése előtt fél órával
Eltávolítani! Nóta indulj! Ein, zwei…

Úgy tűnik itt is nótázni kell, mint a seregben. De utáltan, hogy jókedvűnek látszodjam. És még nem is ittunk, de nótázni azt kell, de izibe.

 39. jani222 — 2012-05-03 22:22 

Elnézézést kérek, a klaviatúrára ráömlött a kakaó

eshetőgését = eshetőségét
v. valami hasonló :-)

 40. buksitizedes — 2012-05-03 22:29 

fel se tűnt…:)

 41. jani222 — 2012-05-04 11:10 

Valamit elcsesztem:
Kelempjászhoz:
Némááá leírta külföldiül.
(a jelenlegi nickedből úgy érzékelem, hogy neked sem volt felhőtlen a regisztráció)

Elkértem a Fiam gépész daloskönyvét (a franc se emléxik fejből már), mely szerint a dolog így indul:
A Szóló:

Brennbergbányai tűzoltók vigyázz!
Perkovácz, seggel az Schmauser felé!
Spricnit felcsinálni!
Három önkéntes tűzoltó föl!
Állj! Sok, sok fele vissza!
Nóta indulj! Ein, zwei, drei…

Itt jön a nóta, majd újból a szóló:

Achtung! Achtung! Közérdekű közlemény!
Aki az spricniben bumedlit tárol,
Köteles azt a tűznek kitörése előtt fél órával
Eltávolítani! Nóta indulj! Ein, zwei…

Úgy tűnik itt is nótázni kell, mint a seregben. De utáltan, hogy jókedvűnek látszodjam. És még nem is ittunk, de nótázni azt kell, de izibe.

 42. buksitizedes — 2012-05-04 14:32 

A nótázásról: 92 őszén nagy slágere volt Dr Albannak az It’s my life.
Amikor nótafa voltam kaptam a parancsot:
– Nótafa!
– Parancs!
– Nótát!
– Értettem! It’s my life három-négy… It’s mylife.
És a szakasz énekelte. De ugyanígy énekeltük a Vukot is: “Fürge róka három-négy”.
Tudjátok milyen jól lehetett menetben énekelni ezt?
De a legjobb az a Gábor Áron rézágyúja volt: amikor ott tartottunk, hogy “…nehéz a rézágyú..” , valaki mindíg közbevágta eltorzított hangon, hogy: “KEREKE”.

 43. Bigjoe(HUN) — 2012-05-04 15:14 

Én egy nótára emlékszem,de azt sem én énekeltem.
” mához 1 hétre már nem leszek itt……”
MI soha nem nótáztunk menetelésközben, a kiken. kimaradt a nóta, a 3.őrben meg a menetelés, inkább poroszkálás volt…..

 44. baba — 2014-05-15 13:30 

A legszebb hely ahol laktam! A biztonság nagy volt a katonák nagyon rendesek voltak! Nagyon szép volt a Hermesi őrs.Rendes srácok teljesítettek ott szolgálatot. Büszke vagyok rá, hogy ott lakhattam!

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.