Akkor hozzászólok. A cink.hu-n már olvastam, tényleg kellemesen fanyar stílusú összefoglaló. Két apróság: ezek szerint az a tél ott is hideg volt, de mivel a nagy SzU-ról van szó, hát kétszer annyira, mint a Bakonyban… Sőt, a táborozás is kétszer annyi ideig tartott. De legalább a dobkályha (vajon hányas mintájú??) fűtése nem tartott kétszer addig. Tábori dobkályha … ezek szerint a folklór egyes tárgyi emlékei ugyanazok.
A szabadságolás hiánya: elég borzasztó, bár ha az ember előre tudja, talán egy fokkal könnyebb. De ez, azt hiszem, régi hagyomány, amit az oroszok megtartottak. Akit katonának vittek, az új életet kezdett, mert haza jó eséllyel többé nem mehetett, főleg, ha háború volt. Talán ez is magyarázza az oroszok elképesztő viselkedését a civilekkel, a frontfeleség intézményét stb.. Különben meglepő, de ebben az amerikai hadsereg is nagyrészt így járt el: csak úgy, alanyi jogon járó szabadság háborúban ott sem nagyon volt. Érdekes viszont, hogy a németeknél igen, még háborúban is, már amennyire lehetett.

Valóban érdekes és jól megírt sztori! De az én időmben (mintegy 15 évvel a történetben leírtak előtt) még volt testi fenyítés a szovjet hadseregben. Egy ilyen egész heti távolmaradásért haleledelt csináltak volna a delikvensből. Ezt mi csak legendának tartottuk, de egyszer politikai foglalkozáson megkérdeztük a pol tiszttől, hogy igaz-e, és ő azt válaszolta, hogy igaz.
Azt mi is láttuk, hogy ruszkik reggeli tornája azzal kezdődött, hogy Szombathelytől Söptéig meg vissza futottak, aki lemaradt, az egy tiszt fegyvertusával ütötte.
Aztán megtapasztaltaltuk azt is, hogy két-három naponként szökdöstek az orosz katonák. Nem aprózták, fegyverrel lógtak meg. Még újonc voltam, amikor Kecskemétről ketten leléptek egy GAZ-kocsival és 250 db éles kézigránáttal, de ezek néhány óra után meglettek. Volt egy másik is, annál szurony volt. Egyik bajtársam kapta el, de erről már beszéltem. Minden héten három-négy távmondatot kaptunk, hogy Szergej vagy Grisa, meg mittudomén miféle tatár-türkmén-kazah stb. nevek, megszöktek az alakulatuktól. Meglepően gyakori eset volt, ezeket csekély számú kivételtől eltekintve maguk a ruszkik kapták el. Egyéb (pl. magyar) körözöttek az esetek tizedrészét sem tették ki.
Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás

@Rókakígyó: Albert megerősítette, hogy NEM volt testi fenyítés:)

Szkv Bajtárs azt mesélte, hogy a vasúton télen megkínált egy orosz katonát teával, aki elfogadta. Ezt meglátta valami ruszki elöljáró, és elkezdte ütni-verni-rúgni a szerencséten katonát, de erről Szkv Bajtárs mesél majd részletesebben.
Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás

Szervusztok. ’76 szeptembere. Győrszentiváni lőtér . A szovjet páncélosok bal oldali lőtéren ( ? ) tevékenykedtek. Várakoztunk , hogy sorra kerüljünk a lövészeten. „Grísáék” oktatási négyszöget alakítottak . Vezényszavak. Egy ember vigyázzmenetben elindult a vezénylő tiszt felé . A századparancsnokunk / alias : „Gereblyés” – vajon miért ez volt a gúnyneve ? / a bajusza alatt mosolyogva mondta nekünk : most nagyon jól figyeljenek ! Az akkori szovjet katona megállt az előljárója előtt , az meg egy hatalmas pofont lekevert neki . Az meg tisztelgett és visszament az alakzatba . Utána oszolj . Semi különös nem történt , mert utána mindenki beszélgetett felszabadultan a „megfenyített” ember szakaszában. Mi pedig laposakat pislogtunk – nem tudtuk hova sorolni a történteket. Ennyi. Üdvözlettel.

OFF:
Klempájsz, SZKV és további volt HŐR-ök számára jelentem, hogy 3 fős egységünk a Szeged-Fehérvár-Kapuvár-Sopron-(Burgerland)-Kőszeg-Felsőcsatár-(Burgerland)-Őriszentpéter-Keszthely-Paks-Szeged kerótúránk során útba ejtette a Vasfüggöny Múzeumot. Országúti felszerelésünk miatt nem tudtunk ellátogatni a Hétforráshoz, de egy kőszegi csónakázó tó parti sátrazás után végigzümmögtünk a cáki országúton Kőszegszerdahely-Bozsok-Bucsu-Narda-Felsőcsatár-Vaskeresztes-Pornóapáti-Bildein útvonalon.

@sirdavegd:
Szabad megkérdeznem hogy Bucsunak melyik részét jártátok meg ?.
Az Sz 100-as megkerülte a falut, helyenként még látható a manőver út nyomvonala. A bucsui faluvég (bozsoki oldal) és a határátkelőre vezető út (nardai oldal) között, száraz időben még személygépkocsival is járható. 2013 októberben Kelempájsszal végig jártuk a vasfüggöny túra útvonal bucsui szakaszát. Gömbös erdőnél közvetlen a határvonalon lehet túrázni, ez a szakasz csak gyalogmenetben ajánlott. Ha falun keresztül kerekeztetek, akkor az egykori őrs előtt is elhaladtatok. Sajnos az épület állaga már kezd romlani. Kár hogy nem lehettem köztetek a Bozsok-Bucsu-Narda-Felsőcsatár szakaszon.
Mivel Vas (Vazs) megyei vagyok, mint Kabos László, gyakran elkirándulok az egykori szolgálati helyemre, nem csak nosztalgiázásból hanem az ott megismert barátokat megszokom látogatni.

Tisztelettel SZKV BUCSU.