512. – Konyhabugik 1.0

Posted on 2014-11-11 by tiboru

Amennyire az eddigi több, mint félezer, itt megjelent katonasztoriból kitűnik, az őrség mellett a konyhai szolgálat volt az a tevékenység, amiről egy átlagos katonaember bármikor tud tartani egy többórás előadássorozatot. Enni mindenki eszik, s laktanyán belül (jobb híján) erre a tevékenységre főként a legénységi étkezdében kerül sor. De ne feledjük a katonamondást se: nem mindegy, hogy az étkezdei pult melyik oldalán állsz… BigJoe is összeszedte a konyhai emlékeit, ezek első részét olvashatjátok most.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

466. – Őrök, nyulak, (bal)fácánok

Posted on 2014-01-24 by tiboru

Úgy látszik, a téli szünet jót tett az új jelentkezők bátorságának: Zolcsi67 is úgy döntött, hogy kilép a read only üzemmódból és posztíróként is bemutatkozik a tisztelt kollégáknak (s ezáltal ő lett a kereken 100. szerzőnk, hurrá, hurrá, hurrá!).

Legelső posztja két olyan témát is boncolgat, amelyek már szóba kerültek ezeken az oldalakon: az egyik a katona és a természet (ezen belül az állatok) kapcsolata, a másik pedig az ugyancsak többek által szóba hozott gasztrovonulat.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

465. – Katonai gasztronyelvészet

Posted on 2014-01-21 by tiboru

A közismert, gondolom főként a szakácsnők és a fiús anyák által előszeretettel terjesztett mondás szerint a férfiak szívéhez a gyomrukon keresztül vezet az út. Nos, ha ez így van, akkor a katonákra (mint a férfitársadalom mindenkori, egyik legjellemzőbb és legkarakteresebb alcsoportjára) hatványozottan igaz ennek érvényessége. Miklós, (akit zsurnalisztaként is ismerhetünk) aki ezt a nosztalgianyelvészeti posztot ma asztalunkra, akarom mondani képernyőnkre teszi, régi olvasónk, de csak most lépett be a szerzők kasztjába. Innen is üdvözöljük és biztatjuk további visszaemlékezős megnyilvánulásokra!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

456. – Páncélozott menü

Posted on 2013-11-15 by tiboru

Szinte biztosra veszem, hogy a katonatörténetekben elég nagy százalékban szerepel a kaja (az étel, az ennivaló, stb.), hisz Napóleon óta tudjuk (biztosan) hogy a katona leginkább a gyomrával menetel. Az is elő szokott fordulni a történetekben, hogy XY bevonult honvédnak/határőrnek/folyamőrnek és mire eljött a leszerelés ideje, felszedett 5-10 kilót. Mondjuk a 10 kiló plusz azért nem rossz, de tényleg hallottam már ilyet (ha ezt leosztom kettővel, akkor is 5) – vezeti fel proletair barátunk a mai, leginkább a gasztromilitary (vagy a militarygasztró) műfajához sorolható posztját.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

451. – Elégedetlenkedők

Posted on 2013-10-29 by tiboru

Pilotax mai története egy örök problémát elevenít fel, egy olyan konfliktusforrást, ami a mindenkori hadseregek sajátja, Észak-Finnországtól Dél-Argentínáig: a seregen belüli fegyvernemi különbségtételt, illetve az elit-alakulatok kérdését. A bloggazda nagy empátiával olvasta a most következő sorokat, hiszen ugyancsak ejtőernyősként sorkatonáskodott, s a posztban említett feszültségeket testközelből ismeri, noha egy hadsereggel odébb, s tíz évvel később szolgált.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

412. – Búvársztorik

Posted on 2013-03-26 by tiboru

Elöljáróban el kell mondanom, hogy mivel a búvár egészen jól elvan a víz alatt, ezért a Rendőrség egyes víz alatti kutatásokhoz a katonai búvárok segítségét szokta kérni.

A mai két sztorink is ilyen esetekhez kapcsolódik – így indítja mai búváros történeteit BigJoe kolléga, akinek édesapjáról már tudjuk, hogy ennél a szakcsapatnál töltötte katonaideje jó részét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →