Sorhajóhadnagy – szinte már pedagógusi vénáról adva bizonyosságot – egy posztba sűríti a hazafias nevelés, a kultúrszomj, a puha diktatúra és a fegyvernemi vetélkedés tanulságait. Valami miatt biztos vagyok abban, hogy miután elolvastátok, számos hasonló történet emlékei fognak úgy feltolulni bennetek, mint italozás után a gyomorsav. Ne habozzatok: osszátok meg velünk ezeket!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A katonasztorik jelentős részét a sorállomány szemszögéből van alkalmunk megcsócsálni. Ezekben a történetekben a kiképzők általában a vérmedve, Drakula gróf és egy különösen rosszindulatú zombi legfontosabb jellemvonásait olvasztják magukba.
Proletair most bebizonyítja, hogy a kiképzők (na jó: egyes kiképzők) is emberből vannak, és – ahogy mondani szokás – a kérges, szőrös külső olykor érző lelket takar. Alaposan.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A magyar nyelv és népi kultúránk számtalan, roppant találó közmondással bizonyítja, hogy őseink megfigyelőképessége semmivel sem maradt le az erős nemzetközi versenyben. Ezek jó része nem csak a civil életben, hanem a hadsereg mindennapjaiban is megállja a helyét. Sorhajóhadnagy kolléga ma a „szegény ember vízzel főz” igazságtartalmát tárja elénk, ráadásul a sztori végére is tartogat meglepetést.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
