489. – Csak ülök és mesélek

Pilotax így kezdi a mai posztot: aki ebben a történetben poénra vagy csattanóra vár, az ne olvassa tovább, mert nem akarok senkinek csalódást okozni. Egyszerűen csak emlékeket idézek fel.

Ehhez a bloggazda csak annyit tesz hozzá, hogy poénok és csattanók nélkül is élvezetes, kicsit nosztalgikus hangulatú írás következik, s az emlékek felidézése végül is blogunk egyik fő célkitűzése. Olvassátok nyugodtan, nem fogjátok megbánni!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….