232. – Zalaegerszegi nosztalgia

Mindannyian tudjuk, hogy milyen furcsa érzés találkozni a saját múltunkkal: szerelmekkel, régi grundokkal, kocsmákkal, iskolákkal, egykori tanárokkal, katonatársakkal. És laktanyákkal is persze…

Optika barátunkat a sors (pontosabban saját elhatározása) 23 év után ismét elvitte oda, ahol egykoron katonáskodott. Biztos vagyok abban, hogy beszámolója és fényképei nem csak azokat fogják érdekelni, akik Zalaegerszegen húztak csizmát.

Már többször esett szó a szerzőtársak, valamint az én írásaimban, illetve a hozzászólásokban a zalaegerszegi laktanyáról. 1986 augusztusától 1987 augusztusáig töltöttem ott a sorkatonai szolgálatot, ahová most, a nemrégiben elmúlt év novemberében, 23 év elteltével a családdal visszatértem. Pár napig az egykori laktanya 2. zászlóaljának épületében laktunk, amely manapság helyet ad a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara Zalaegerszegi Intézete (ezután egyszerűen főiskolaként fogom emlegetni) kollégiumának. Javaslom, hogy az üdülés alatt készített és néhány, internetről letöltött fénykép segítségével tegyünk egy virtuális sétát.
Először nézzük meg a laktanyát madártávlatból. A kép az egykori laktanya teljes 47 hektáros területét mutatja. Ebből egészen pici részt használ jelenleg a Magyar Honvédség (jobb alsó sarokban pirossal bekeretezve), a kékkel jelölt terület a főiskoláé. Az egykori telephelyen számos cég működik, a sportpályát pedig teljesen felverte a gaz.

Kezdjük a sétánkat a laktanya előtti parkban. Ezen a helyen 2009. szeptember 2-án egy emlékművet avattak, amely felidézi a katonai szolgálat teljesítése során elhunytak emlékét, de utal minden katona, polgári dolgozó tevékenységére is. A laktanyát 1949-ben adták át és 1986-ban 1996-ban zárták be.

A laktanyának két bejárata is volt, szinte egymás mellett. A baloldali kapu vezet az előbb említett, jelenleg is honvédségi területre, ahol a MH Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság Toborzó és Érdekvédelmi Irodája található. Ezen a helyen van a Honvédség nyugdíjas klubja is. Érdemes megnézni az egykori helyőrség fellelhető emléktárgyainak fényképeiből összeállított tárlatot, amely Szabó László nyugállományú alezredes úr tiszteletre méltó gyűjtőmunkájának eredménye.  A tárlaton valóságos déjà vu érzés fogott el. Ezek közül is kiemelnék egy makettet, amelyet annak idején az őrségoktatások során fel is használtak. Érdekes összehasonlítani a régi makettet a napjaink madártávlati képével. Néhány tárgyi emlék a kiállításról. Aki Zalaegerszegen jár, ne mulassza el megnézni a kiállítást, amely csak időszakosan van nyitva. Előtte egyeztetni kell Szabó László alezredes úrral, aki ugyancsak örömmel várja a zalaegerszegi laktanyával kapcsolatos fényképeket, emléktárgyakat. Az alezredes úr a következő email-címen érhető el: szabo[pont]laszlo[pont]zala[kukac]gmail[pont]com.

Lépjünk be a másik kapun és folytassuk a sétánkat. Rögtön a kapu után balra található az egykori parancsnoki épület. A séta során feltűnő, hogy bár a terület funkciója teljesen más, de a betonkerítés még mindig áll.
Az alakuló tér felé vezető út mellől néhány épületet lebontottak. Így már nem találtam a laktanyakönyvtárat (csapatmúzeum), valamint a gyengélkedőt (ezredfürdő). Viszont a Petőfi Sándor szobor először teljesen zavarba hozott, mert erre nem emlékeztem. Azóta tudtam meg, hogy a szobor kb. 1990 óta található ezen a helyen.

A sétát folytatva az alakulótéren találjuk magunkat, amelyet a főiskolások is ezen a néven emlegetnek, viszont már nem kaviccsal van beborítva, hanem füvesítették. A sportcélú hasznosításra utal egy-két kézilabda-kapu. A vigyázzmenetek betonja még most is megvan, viszont a tribün már nincs a helyén.

Ha a sétánkat folytatjuk, rövidesen elérünk az egykori Oktatási épülethez. Itt az őrségre való felkészítések során jártunk. És ha már az őrségnél tartok, következzen is a híres-hírhedt Piros Kilences, ami az őrszolgálat pihenőhelye és a fogda volt. Bár az épület nagyon rossz állapotúnak tűnik, a főiskola ma is használja, mégpedig irodaszer-raktárnak.

Rövidesen a gyíkvárhoz, azaz a felderítők szálláshelyére érkezünk, amire szinte nem is emlékeztem. Szerintem az egy év alatt még a közelükbe se mentem túl gyakran.

Egy kicsit távolabb található az 1. zászlóalj épülete. Az épületben a jelek szerint nem nagyon járt senki, amióta az utolsó katona elhagyta a laktanya területét. Számomra azért fontos ez az épület, mert itt töltöttem el majdnem egy évet. Az egyik képen bejelöltem egykori körleteim ablakait. Ezúttal nem volt lehetőség bemenni, de a hátsó bejáratnál a fényképezőgép segítségével be lehetett lesni. Emlékeim szerint a leválni készülő lambériához az anyagot egy közeli TSZ adta, miután egy hétvégén – természetesen szigorúan önkéntes alapon, a beígért hétvégi kimaradás helyett – gyümölcsfát ültettünk.

Az 1. zászlóalj mögött helyezkedik el még két legénységi szálláshely. Az egyik a 3. zászlóalj épülete, ahol az alapkiképzés zajlott. A képen látható, hogy az épületet felújították. Napjainkban oktatási épület.

A 2. zászlóalj (+ harckocsizók, konyhások) épülete is áll, ez is szebb, mint annak idején. Itt található a főiskola kollégiuma. Furcsa látni, hogy most is körülbelül 20 évesek laknak itt, akárcsak a laktanya fennállása alatt. Csakhogy jelenleg az itt lakók többsége lány. Ez a környék nem kevésbé mozgalmas és zajos mint annak idején, azzal a különbséggel, hogy ezúttal már nem menetdaltól hangos a környék, hanem sokkal inkább főiskolai buliktól (pl. Halloween-party).

Nagyon érdekes megfigyelni a konyha és a legénységi étkezde sorsát. A falaknak az a része, amelyiket a kollégium felől látni lehet, frissen vakolva néz ki. Viszont az épület többi részéről a History Channel egyik sorozata jutott eszembe, amelynek címe „Élet az ember után”, vagyis mi történne a Földdel és azzal, ami rajta található, ha egyszer eltűnnének az emberek.

Az étkezde mellett áll a CsMO, azaz a Csapat Művelődési Otthon. Ez is felemás képet mutat, hiszen részben felújították, ki is bővítették. A főiskola nagyelőadója ebben található. Az egykoron szorosan ide tartozó laktanya-tévének és stúdiónak helyt adó épület viszont teljesen lepukkant állapotban van. A telephely napjainkban le van választva, így ezúttal nem jutottam be oda, csupán egy képet sikerült készíteni a kerítésen keresztül.

A virtuális séta véget ért. Érdekes, időnként megborzongató érzés volt azon helyen eltölteni pár napot, ahol több mint egy évig katonáskodtam. Rájöttem, hogy a terület, az óriási park – az egyes rossz állapotban lévő épületek ellenére – sokkal szebb, mint ahogy emlékeztem rá. Remélem, eljutok még egyszer Zalaegerszegre és akkor igyekszem felderíteni a telephelyet, valamint az egyes számú gyakorlóteret.

Ápdét: Optika felrakta ide az összes képet, amit a laktanyában készített. Az érdeklődők csak kattintsanak!

72 hozzászólás

 1. Optika — 2011-01-08 14:54 

@vega2:

A “feldíszített” fára én is emlékszem. Követni akartuk mi is a példát, de a velünk együtt bevonult rajpk-k hathatós fellépésének következtében (jelezték a tervünket és komolyan megfenyegettek minket) a tervről letettünk.
Mindenesetre a fa nagyon tetszett.

Egyébként tényleg alig alig bírtak velünk a rajpk-k. Velünk együtt vonultak és nem igazán volt tekintélyük. Nem voltak éppen vidámak, hogy mi már a leszerelésre készülődünk. Aztán hallottuk, hogy a századpk mindenfélét ígért nekik, ha az utánunk vonult kopasz táposokat gatyába rázzák. Aztán volt iskolatársakkal (eggyel fiatalabb évfolyam) beszéltem jó pár hónap múlva, szerencsétleneknek tényleg szar volt a helyzetük egy időszakon keresztül. Aztán öreg téposként még fékezhetetlenebbek lettek. :)

 2. vega2 — 2011-01-08 22:44 

@Optika: Ja. “Szép” idők voltak.
Nos mi annak rendje és módja szerint együtt voltunk a kopaszkeltetőben a színészekkel. Mondjuk csak egyet láttam azóta filmben, a többi valahogy nem tudott kibontakozni. (Konyec c. film 00:45:45.Piros kockás ing.)Asszem Szűcs Gábornak hívják.
Azt meg hogy mi volt a Ti időtökben párszor hallottam az egyetemen Csucsutól, Nyúltól, Petyától + Ervintől. Egy szobában laktam velük a Benczúr “Hotelban”. :-)

 3. vega2 — 2011-01-08 23:02 

@Optika: Bocs elírtam a leszerelés dátumát. Én ’88-ban szereltem le. Van ilyen. Tehát nekem 1987 augusztusában deszkázták be az eget.

Más: Nincs kedved egy jó kis posztot írni arról, hogy a kopaszkeltetőben hogyan kellett bemenni az étkezdébe? (Elsó raj egy lépést jobbra lép! Sapkát! Szakozzzz! Sapkát! Szakozzzzzzz! Sapkát le! Elsó raj irány az étkezde! Ne tarts lépést, indulj!)

 4. Optika — 2011-01-08 23:36 

@vega2:

Akkor ezek szerint nemcsak Ti díszítettétek fel a fát, hanem az elődeitek is. :)

A kopaszkeltető időszakában tényleg nagy show volt a bevonulás az étkezdébe. De már nem írom meg. “Visszavonultam” a posztírástól. Volt egy kezdeményem “Egy átlagos nap a keltetőben” vagy valami ilyesmi cím és helyet kapott volna az étkezde is, de nem volt jó írni. Ezt úgy értem, hogy ha egy poszt írásakor gördülékenyen megy az írás, megállás nélkül megvan leírom szinte egyben, azt szeretem. Persze utána még dolgozgatok rajta. Ha nem megy az írás, akkor nem szeretem. Néha második, harmadik nekifutás után már megy.
A keltetős írásba belekezdtem, de sok kísérlet után feladtam.

Egy kis néznivaló:

kephost.hu/gallery.php?id=12B3_4D28D11D

A poszt illusztrálására használt képeket ebből a kínálatból válogattam ki.

 5. vega2 — 2011-01-09 00:00 

@Optika: Köszi a linket!
Szerintem nem jó, hogy visszavonultál a posztírástól. Szerettem olvasni, mert régen elfeledett emlékeket ébresztett fel bennem. Plizzz írjál még!

Nos: Én 87 augusztusától 88 augusztusáig 2x voltam eltávon. Kapásból 3 napot kellett kapnom. 1 nap haza, 1 nap eltáv itthon, 1 nap visszaút. A második eltáv 2. napján ki akartam menni horgászni amikor 10 óra körül jött a postás a távirattal, hogy Riadóóóóóó! :-))) (Kedves honvéd elvtárs a legközelebbi járattal térjen vissza a körletébe! Visszamentem, de a kapitalisták nem akarták elfoglalni a Magyar Hazát.)

Más: Kapcsolódva az étkezde témához: Amikor valami nőt vezényeltek az étkezde elé, akkor az öregek ordibáltak, hogy intim betét! Emléxel?

 6. Optika — 2011-01-09 00:20 

@vega2:

Nálunk az egy év alatt a 4-5 eltáv, illetve szabadság volt az átlag:
– egyszer ősszel valamikor mindenkit haza engedtek
– egyszer vagy karácsony vagy szilveszter
– egy szabadság valamikor márciusban
– egy hosszú eltáv, amikor péntek munkaszüneti nap volt (eltávra ezen kívül még a közelben lakókat elengedték egyszer kétszer, a távoli megyéből származókat nem engedték péntek délutántól vasárnap estig terjedő időszakra)
– egyszer a civil ruháért

A felsoroltakat majdnem minden társam megkapta a századunkban. Ezen felül nekem volt még három:
– egyszer jött a távirat, hogy anyukám kórházban van (leellenőrizték, tényleg igaz volt) -> hazamehettem péntek hajnaltól vasárnap estig
– kétszer nyelvvizsga miatt (írásbeli + szóbeli), esélyem nem volt, de nem is ez volt a lényeg. Nyelvvizsgázni mindenkit elengedtek.

Ezzel a 8 szabi, eltáv lehetőséggel nagyon előkelő helyen végeztem.

 7. vega2 — 2011-01-09 00:43 

@Optika: Akkor Neked szerencséd volt.
Így utólag csak azt tudom az én “előljáróimnak” kívánni, hogy énekeljen nekik a Fásy Zsüliett.

http://www.youtube.com/watch?v=VRI7HxElr-4&feature=related

( Borzasztó. Nagyon gáz! )

Mondjuk írhatnál egy posztot a Halmajorról (Külső őrség + Kuplung kutya.) Ahogy bemegyünk balra a sarkon voltam mindig az őrtoronyban. Volt egy hősugárzó + 2 szék. Egyik székre ültem, a másikra a lábamat tettem + a szék alá a hősugárzót. Nagyon jó volt, mert volt nálam egy rádió + Frank Herbert a Dűne című műve. Később, amikor vezényelt genyó lettem sokszor mászkáltam a Halmajorban. Át kellett pakolnunk a BMP rakétás lőszereket és mi hordtuk be a laktanyába az éles lőszereket. Nagyon nagy élmény volt, amikor az 50-es években gyártott kézigránátos ládákat kibontottuk, ugyanis a gyutasok helyét kipöckölték az 50-es években nyomtatott Népszabadsággal. “Kovács István sztahanovista 120%-ra teljesítette a tervet.

A szopás az volt, amikor mindent ki kellett pakolni és vissza.

 8. Optika — 2011-01-09 01:17 

@vega2:

Nem is tudom, hogy hányszor voltam őrségben a lőszerraktárnál. Szerintem Neked több élményed volt. :) Megírhatod.

Nekem semmi extra. Először kicsit féltem, aztán rájöttem, hogy zombik, emberevő szörnyek nincsenek és a különféle zajok kisebb állatoktól származnak. Aztán éjszaka jókat aludtam az őrszobától lehető legtávolabbi őrtoronyban. Napközben olvasgattam.
A téli őrségeknél tényleg úgy volt,ahogy írtad. De kihagytad a takarót. Jól bebugyoláltam magam, sátorszerűen és alá a hősugárzó. Volt, hogy már olvadt és a bűzre ébredtem.

 9. vega2 — 2011-01-09 16:46 

@Optika: Igazad van takarót is vittünk.
Éjszaka tényleg elég kellemesen lehetett szunyálni az őrtoronyban annak ellenére, hogy a tetőn általában égett a reflektor. Legalábbis nekem kellemesebb volt, mint az őrszobában a piros műbőrrel bevont ágyon.

 10. hungaryhonvéd — 2011-01-09 19:59 

Jó lenne elnosztalgiázgatni a régi szolgálati helyen, esetleg elidőzni újra bent. De inkább már nem!
Újra hasznosították azt is: börtön lett… =)

Helyőrségbejáró-emléktúrázós blogtaláka ötletét én is támogatom!

 11. Optika — 2011-01-09 23:05 

@vega2:

Még a műbőr rész hagyján, de a láb résznél a linóleummal bevont farészt utáltam.
Na meg télen brutális volt, hogy nem lehetett levenni a surranót, legalábbis télen ez baromi szar volt. Kint átfagyott a lábad, a surranó minden. És még az őrszobán sem melegedhetett át.
Max a toronyban! :)

 12. TGX — 2011-01-10 09:07 

Örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra.
’85-’86-ban volt szerencsém másfél évet e csodás műintézetben töltenem. Sok emlék felidéződött bennem, jó is, rossz is. Most először talán a legszomorúbbat írom le. Szemtanúja voltam ’85 tavaszán a két halálos áldozatot követelő balesetnek. Egyikük a keltetőben szobaparancsnokom volt valamilyen Sanyi Balmazújvárosból, ha eszembe jut a vezetékneve, azt is beírom, megérdemli hogy ne felejtsük el. A másik srác Cseh Sanyi volt Zeg. környékéről. Ő pont azért ide került, hogy Végh zls. “vigyázzon” rá, ne essen baja. Mindkettőjük temetésén ott voltam.

 13. TGX — 2011-01-10 09:28 

Na megint egy gondolat. Tavaly előtt nyáron egy körút során nejemmel ellátogattunk Zalába, és így módom volt benézni a laktanyába. Érdekes módon sok emlék felidéződött bennem ott hirtelen, de valahogy csak a rosszak. Körüljártuk a területet, néhány fénykép is készült, aztán egyszer csak erőt vett rajtam az érzés, hogy el innen, de minél hamarabb! Pedig annak idején nem fogtam fel tragikusan a sorkatonaságot.
Másik dolog: Gyüre Ferenc pol.h volt, utálta mindenki, hivatásos és sorállomány együtt. Nekem volt egy csúnya kavarásom, (én voltam a hülye) akkor viszont nagyon emberségesen bánt velem. Később ’87-ben már civilként találkoztam vele a Flotilla laktanyájában, hát ott sem nagyon rajongtak érte.

 14. Huszas71 — 2011-02-26 14:28 

Sziasztok!
De jó, hogy rátaláltam erre a posztra!
Fél évet sikerült leszolgálnom a HK Harckocsi)javító zászlóaljban Zegen.
Szabadszállásról kerültünk át kiképzésről, de már az út is felejthetetlenre sikerült. Egy platós, de ponyva nélküli!!! Avia teherautó hozott bennünket, alig pár száz kilométer…
Azért jó fej volt a GPK (gépkocsi parancsnok, mert ahol lehetett megállhattunk inni..Megérkezés után
a zászlóalj iroda előtt felsorakoztatták a “tizenkét friss húst”.
Ekkor kilépett az iroda ajtaján egy vékony, alacsony százados, aki a következő szózatot intézte hozzánk:
A nevem H. László, de a katonáim csak úgy hívnak: Geci Laci…(lassan kezdtük sejteni, mi is vár itt ránk…)Ő volt a zászlóalj PK helyettes, a főnök Storc F őrnagy úr. (remélem jól írtam Apu nevét)
Beszélt arról, hogy ez egy nagyon komoly alakulat, minden vétség, kihágás a legszigorúbban lesz megtorolva.
Így is lett…
Rovancsoltunk hajnali kettőkor az alakulótéren, szívtunk a legkisebb vétség miatt, stb, de a hab a tortán az volt, mikor a fogdán töltött napokat, egyszerűen ráhúzatta a szerencsétlen bakákkal…
Képzelhetitek mekkora kitolás volt az, mikor az augusztusi leszerelés helyett, sokan a kivágott (ötven-hatvan éves) fák tuskóit ásták ki a földből…harmincvalahány fokban a kedvencei.
Egy leszerelő öreg bakának pl. minden nap reggel jelentkeznie kellett a ZPK iroda előtt a sapkájában összegyűjtött csikkekkel, mert előtte rajtakapták, hogy eldobott egyet.
Emlékszem Vilma napkor (Végre Itt A Leszerelés, Megyek Anyám!) kimaradáson, terheléses májvizsgálatot hajtottunk végre a messzi Fenyő műintézetben körlettársaimmal. Hazafelé csúszkálva társaimmal a frissen leesett hóban, gyanútlanul elhaladt mellettünk néhány gépjármű.
Hamar kaptak egy kis hógolyó záport, ártatlan tréfának tűnt.
Kihívták a Yardot, akik hasonló fogadtatásban részesültek.
Nem sokat kellett várnunk, megérkezett a VÁP is, mivel nem fértünk volna be aVápos Uaz-ba a laktanya kapujáig kísértek bennünket lépésben.
Másnap zászlóalj kihallgatás a büntetés az volt, hogy megvolt a szentesti külső őrség létszáma…hehe.
Voltam én itt fenyítve is, a fogdajegyem valahol a mai napig megvan talán.
(Őrségben walkmant hallgattam és könyvet olvastam, az orifonom nem működött, így társaim nem tudtak értesíteni az ellenőrzésről.)
Fenyítettként csak kimaradást kaphattam, ezért tökélyre fejlesztettem a “dobizás” művészetét.
Szombat takarítási nap, amit a kopaszok végeztek, mi öregek, gumik szépen végigaludtunk a HK-k-ban, majd tíz perccel dél előtt ellenőriztük a kiadott munkák elvégeztét.
14-órától volt könyvem az alegységügyeleti naplóba beírtam a kimaradás napját, pontos idejét, majd a következő nap éjfélig “adtam magamnak” eltávot.
Itt vigyázni csak arra kellett, hogy ne olyan tiszt adjon hétvégén ÜTI szolgálatot, aki ismerte fenyített előéletem.
Szépen kisétáltam a kapun, másnap éjjel, meg gond nélkül vissza.
A belépő katonák könyvét nem nagyon ellenőrizték éjjel, ha mégis, akkor kerítés mászás.( ez összesen kétszer fordult elő, egyszer be volt kenve a kerítés gépzsírral :D)
Sok emlékem van még, igény esetén írok esetleg Szabadszállásról is.
Üdv: Huszas

 15. Elektrolakatos — 2011-02-28 15:19 

Nagyon jó írás!
Ha esetleg van rá igény, akkor a tavaly őszi Kőszeg-Keresztkút-Hétforrás kirándulásom anyagát, -melyet egy makettező oldalra publikáltam- átszerkesztem és elküldöm tiborunak. Készült jónéhány fotó is, ezeket szintén megosztanámm amennyiben tudtok stabil, jó tárat ajánlani.

 16. Big Blaster — 2011-03-05 21:07 

Sziasztok!

Én ’88-89-ben voltam katona Zeg-en. Táposként vonultam egy évre és az önjáró tüzér osztály állományában szolgáltam, a javító rajban. Végh zls.-re én is emlékszem. Alacsony ember volt és az egyik lábára sántított. Nagyon tudott üvölteni és közben cifrákat káromkodott. Kopaszként félelmetes “élmény” volt, de ha az ember kiismerte, akkor tudta, hogy igazából nem haragszik, csak ilyen a stílusa. Utána már inkább szórakoztató volt, mint félelmetes, tisztára olyan volt mint egy Rejtő Jenő figura. Volt egy gyakran ismételt szófordulata, amit gyakran elsütött. Pontosan nem emlékszem már rá, de a “Nyugatnémet vibrátoros műfasz” benne volt. :-)
Az alapkiképzőben Szabó hdgy. volt a parancsnokom. Igazi katona ember volt. Kemény volt, de emberséges. Emlékszem a menetekre a gyakorló térre. Kemény tempót diktált. A menetoszlop végén elég húzós volt haladni, de volt amikor elöl mentem, közvetlenül mögötte és baromi büszke voltam magamra, hogy tudtam tartani vele a lépést. Őt nagyon szerettem és tiszteltem. Ő már az új generációhoz tartozott, elég fiatal volt és fogékony az új dolgokra. Engem és egy ELTE-re előfelvett prog-matos katonatársamat megbízott, hogy készítsünk C64-re (a tüzérosztályon volt számtech. klub is!) lőelem képző programot. A progi elkészült, de nem tudom, hogy valaha használták-e, mert leszereltünk.
Sajnos nincs meg elérhetősége egyik volt katonatársamnak sem, pedig szívesen váltanék velük egy-két szót.
Üdv: B.B.

 17. Kelempájsz — 2011-03-07 07:21 

@lktro: A Kőszeg-Keresztkút-Hétforrás nagyon is érdekel, különösen, ha képek is vannak. Üdv: Kelempájsz

 18. optikamn8931 — 2012-10-21 23:20 

A főiskola neve hivatalosan azóta:
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Honlap: http://www.gkz.bgf.hu/

 19. canabis — 2013-02-11 15:16 

Én 1986 8 ho 21-énvonultam szabadszálásra majd 1987 márciusában átvezényeltek egerszegre és miletünk 2 hk zászloaj! ezért furi a 1986 bezárás! egerszegről mentünk a bazalt 87 gyakorlatra!

 20. colos — 2015-03-31 12:32 

Szervusztok ,
amint látom sajnos Optika baválltotta igéretét , mert régen irt már itt . Mivel magam ne tessék kérem röhögni , majd csak miatta léptem ide e honlapra be . Hiszen magam is igaz jó 20 évvel elötte és egy emelettel feljebb de ott töltöttem le 2 évet . Igaz igy az általa meg a többiek által nevezett emlegetett tiszt elvtásak akkor még csak ugy probálgattak a Lencse tibin kivül . Soha nem felejtem el akkor lett bevezetve az új szolgálati elöirás meg az alaki is . Kaptunk új egyenruhákat , na nem olyanokat . Igaz néha az is volt csak azt pokrocozásnak álcáztuk , tehát Lencse az alakuló téren az új szolgálati ruhábansport táskával a kezében azt is akkor vezették be azt a kétfülüt . Mivel a podiumon álló tisztelvtársak ök a Minisztériumból meg ugye Székesfehérváról jöttek , nem figyeltek oda hogy mi mit is csinálunk . A Lencse , ha hiszitek hanem a mikrofonba ugy , de ugy letolta öket az eg´sz ezred sorkatonái elött hogy álom volt hallgatni . Mindjárt kussoltak mind , olyan vigyáz menetet vágott le utána hogy az álom volt ! Már akkor nagy piás és vadász hirében állott a legény , bajusza nem volt , csak olyan hülye foncsorozott szemüvegje .Amikor én leszereltem akkor került ki azt hiszem a SZU-ba megint valamilyen föiskolára .Kiss József azthiszem ales volt akkoriban mint ezred pk.Nagy Bálint már a mi idönkben is olyan bolond volt , igaz velem nem de atöbbiekel igen .Mivel irnokoskodtam igy olyan kissé békés koegzisztencia volt közöttünk . Löwin Lajos jött hozzánk amikor már öreg voltam akkor a 2. vagy 3. szakasz pk-nak nagyon jó fejvolt . Aztán valamikor a 90-es években futottam össze vele egy áruházba , állitolag mostanában a vöröskeresztnél vagy a mentöknél dolgozik mint soför .A rossebb egye meg az ilyen világot , ja megnéztem a filmet is . Mondják a tiszt úrak , hogy ugye az ezred elnyerte az élenjáró kitüntetést . Az igaz , de az nem rajtuk , hanem a Mi izzadságunkon keresztül mulott .Ez nem felhánytorgatás hanem tény , aztán néha azt a párnap külö szabit sem adták ki rendesen mert nem volt meg a létszámunk . Nálunk az I. századnál pl. a század törzs az mind hivatásos tiszt vagy tiszthelyettes volt .Nagyrészüket csak névröl ismertem mert csak én voltam járatos a létszámokban . Volt egy Fötörzs azt még tudom Ö volt az ezred fényképésze , soha nem volt jellen csak a mitudom én milyen ünnepségeken vett részt a csicsás egyenruhájában . Na meg sok kint lakó sportóló , Néptáncos meg hasonló “kivételes” személyekkel volt tele a századunk . Látjátok van akinek a “gyilkos” nagyon rendes volt , de mi azt tudom szerettük mint a csigert ! Fogalmatok sincsen ha ÜTI volt hogy szivatta a társaságot , béka ügetésben az alakuló tér körül többször is . Ha valaki helyben járó volt akkor az tutti , hogy nála bekellett tartani az órával elöbbi kelést , fekvést és talált elég munkát nekik ! Az igaz , hogy a “bika” brutális volt , de ze még ött is felül multa és élvezte a hatalmát a lehetettlenségig . Na meg az elháritó tiszt egy kis f.. akkor jött visza Vietnámból valami ENSZ küldötség tagja vagy mivolt egy gyik hadnagy , de mindenki fosott töle . Velem is kiszurt , de ez más dolog , mert személyesen vágott alám . Na most abba is hagyom nem akarlak untattni bennetek .

 21. colos — 2015-04-01 20:37 

@lamiki56:
Szervusz Lamiki ,
magam 76-ban szereltem le és ugyszintén az I.szd. állományába tartoztam . Akkor még Nagy Bálint csak hadnagy és elsö szakasz pk. volt meg Ö a kopaszok kiképzö tisztje a Zászlóalj -nál . Ható Zoltán volt az szdpk. aztán azt hiszem , hogy utána a II.Zászlóaljnál lett vagy törzsfönök vagy pk. már nem tudom . Nem tudom meg volt e még a piros kis stokim akkor még ? Devecserben már mint Medgyeserdön készitették emlékül nekem az öregek az asztalos mühelyben és maradt a századtörzsnél , még 77-ben meg volt akkor voltam utoljára ott látogatóba .

 22. slqlaci0424 — 2015-04-17 22:04 

@Big Blaster:

Tisztelt BB!
Nem tudom, hogy milyen gyakran olvassa ezeket a bejegyzéseket, de én lennék az a Szabó hdgy aki az ütegparancsnoka volt. Örülök, hogy szép emlékek maradtak meg az ütegnél eltöltött időkről és rólam. A helyőrségtörténeti kiállítás bejelentkezés esetén látogatható. További információ a szabo.laszlo.zala@gmail.com Email címen kérhető.

Üdvözlettel Szabó László nyá alez

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.