A repülősök és a buffosok közötti antagonisztikus ellentét, a haderőnemek értékrendje közötti különbözőség, továbbá Szögyi bajtárs közismert stílusa garancia arra, hogy még egy ilyen rövid történet is, mint a mai, alkalmas arra, hogy a dicsőséges Október novemberi évfordulóján megadja nekünk a mindennapi betevő derűt.
Ezt sajnos már csak én is csak hallottam, pedig ha nem vágnak ki a főiskoláról…
Negyedéves korukban a tisztnövendékek már csapatgyakorlaton is vannak, mivel Pisti meg Púpos KPM-ösztöndíjjal voltak a főiskolán, így ők a MALÉV-hez kerültek gyakorlatra. Az elszállásolásukat pedig az akkori Zalka Máté, azóta Bolyai, mégazóta már lebontott Főiskolán kapták meg, a Népligetnél. Ez ténylegesen csak elszállásolás volt, mivel állományilag ugyebár szolnokiak voltak, a kivezénylés meg (Liszt-)Ferihegyre történt.
Szóval egy kellemes délután döglés a Hotel Népliget egyik szobájában, amikor rájön a csengőre a harctéri frász, és beragad, pici lábak dobogása, ordítozás, a srácok katonai emlékeiből felidéződik: lehet, hogy odakint riadó van? Kifülelnek, tényleg annak tűnik; hát akkor jó, szaladgáljanak erre a buffosok, minket nagyon nem érdekel. De ha már úgyis felriasztották őket délutáni álmukból, akkor ébredés után nem ártana elmenni a kantinba egy kávéra, meg már csak úgy is. Oké, póló-rövidnaci kombó magárakap, slattyogás indul. Udvaron a riadókor megszokott szervezett káosz, mindenek felett az ottani főiskolaparancsnok meg a sleppje legelteti a szemét és szúrja ki a renitenskedőket, mikor a hangyabolyhoz hasonló nyüzsgés közepette feltűnik két civilbe öltözött ürge, aki totális lelki nyugalommal vág át keresztbe a káoszon. Tábornok megkapaszkodott valami ezredesbe maga mellett, aztán elszalajtja, hogy azonnal hozza ide neki ezt a két alakot. Pistiék nagy megtiszteltetésnek vették hogy egy ezredes invitálta meg őket némi beszélgetésre a főiskolaparancsnokkal: azért még ha nem is a sajátjuk, de egy tábornok az azért tábornok.
Sátáni üvöltés: „Hát maguk?! Mit csinálnak?! Jelentem, megyünk a kantinba!” kérdés-felelet után vezérőrnagy elvtársat olyan mértékben kezdte el kerülgetni a gutaütés, hogy még arról is elfeledkezett, hogy tovább fixírozza a stoppert a kezében, amivel addig mérte a riadó ütemes végrehajtását. Sőt, gyakorlatilag teljesen elterelődött a figyelme erről, mivel megpróbálta személyesen megfejteni a két szabadon kolbászoló, de azért (úgy látszik) mégis katonafajzat rejtélyét. A megoldást azért elég hamar megadták neki, ezzel sajnos nem nyert hangszórót, de azt azért megnyerte, hogy mire kiért a gyenguszról a doki, akkorra már nem kellett se infúziót, se injekciót adnia neki. Sőt addigra már elhangzott a na menjenek a jó francba innen! elbocsájtó szép üzenet is.
Pistiék totál lelki nyugalommal értek célba ott, ahova eredetileg is indultak. Mikor elmondta az egészet, az volt a legszebb élménye: Képzeld, még csak sorba se kellett állni a kantinban!
50 hozzászólás
1. Bashar — 2011-11-07 08:57
Ismét nagyon jó poszt! :))
Azt azért bátorkodom megkérdezni, hogy ez az „ön nyert/ nem nyert (piros) hangszórót” ez az átkosban volt valami jelszó – amit mi ifjabb titánok már nem értünk, vagy a szolnoki repfőiskolások között volt-e divatban. Csak mert ifjú csikó koromban rengeteget hallottam apámtól ezt a kifejezést, aki szintén lehúzott 2-3 évet a fősulin. :)
2. Öngerjesztő Erg — 2011-11-07 09:26
@Bashar:
Egri János Lehet egy kérdéssel több? című tévés vetélkedőjében volt a hangszóró a vígaszdíj. A fődíj egy színes TV volt. :)
3. Bigjoe(HUN) — 2011-11-07 11:09
Erről a parancsnok megszégyenítő esetről jut eszembe a Faterkám egyik élménye.
Mivel öreg katona volt (kb a 24. hónapot töltötte bent, leszerelés előtt cc 2héttel) amikor már nem bírtak vele.
(Az őrséget – így a vége felé- mindig két fegyverrel adta, az egyik a rendszeresített AK…, a másik egy légpuska volt. Ezt a fácánokhoz vitte, a fácánok meg a leveshez kellettek. De azt is megcsinálta, hogy valami madár tojásokat gyűjtött – szigorúan szoliban- amit az ÜTI-vel együtt ettek meg rántottaként.)
A többiek ilyen-olyan gyakorlatokra mentek, meg riadó, meg készültség, meg őrség,meg takarítás, stb.
AZ öreg nagyon unta magát.Elkapott egy verebet (olyan kicsi fiókát, amelyik még gyengén repül, és sokszor leszáll), madzagot kötött a lábára (a verebének) és mint a kutyát szokták sétáltatni, elindult vele körbe a laktanyában.
Bejárta vele az egész laktanyát, mindenkinek mutogatta a madarát.
Mindenki csak nézte, hogy mit csinál ez a két jómadár.
Az ÜTI is csak nézte mit csinál ez a jó ember, aztán a sokadik kör után együtt röhögték a hivatásosok az öregekkel.
4. Szárnyati Gézа — 2011-11-07 11:19
@Öngerjesztő Erg: Egri János nagy fej. Érdemes megnézni a videót: jegkorong.blog.hu/2008/10/18/egri_janost_nem_lehet_megallitani
5. stoppos76 — 2011-11-07 11:30
@Öngerjesztő Erg: Igen, nem csak katonákok használták, még én is ismerem, pedig annyira civil vagyok, mint a Vanek úr. :)
Viszont marha sok szó jött a katonaságtól. Pölö a tápos.
6. szögyi — 2011-11-07 11:32
@Öngerjesztő Erg: Hangszóróval kapcsolatban szégyen, nem szégyen, de utána kellett néznem. Nos, aki kiült a játékban az asztalhoz, és EGY KÉRDÉSRE SEM tudott válaszolni, annak mondta a játékvezető. Ehhez hozzátartozik, hogy az első kérdés mindig valami olyan bemelegítő volt, hogy mondjuk hány félidőből áll egy focimeccs…
7. Rókakígyó — 2011-11-07 12:00
A „Lehet egy kérdéssel több”-ben volt választási lehetőség a hangszóróval kapcsolatban. Azt hiszem, hogy fehér vagy piros színű volt. A színes tévé pedig color star.
8. sirdavegd — 2011-11-07 14:52
Stílusos, főleg a csattanó :D
9. Optika — 2011-11-07 20:18
Focista barátom nem úszta meg ily könnyen azt a harci helyzetet, ami értelmezése szerint rá nem vonatkozott. De erröl már írtam.
10. Optika — 2011-11-07 20:27
@Öngerjesztő Erg:
Hát igen. Sokunknak letünt gyerekkorát jelenti Egri János hangszórója vagy Rózsa Gyuri pohár vize és húszforintos kérdése. :)
Tiboru! Neked mi jelenti a fiatalságodat, ha már a tv-rôl beszélünk? Sok órás Ceausescu beszéd? Vagy láthattad a magyar tv-t?
Jut eszembe, a letünt rendszerben sokszor jártam Romániában. A magyar tv újság szinte kemény valutának számított. Kifele menet a barátaimhoz, ha volt 5 tv újságom, akkor a román határôr (vagy nem tudott magyarul, vagy titkolta) egy példányt elvett, utána leszarta mit visz az ember. Feltéve, ha uticélként azt mondta ‘Cluj Napoca’, a Kolozsvár miatt mérges volt eléggé. vagy legalábbis úgy tett.
11. lamiki56 — 2011-11-07 22:41
Zeg-en -emlékeim szerint- mindhárom időszakban volt egy-egy nagy riadó, ami az ébresző előtt fél órával. nulla öt nulla nulla órakor volt. Ezt már legkésőbb előző nap megtudtuk. Ekkor a kommendás szakasz írnok körlete a riadeó időpontja előtt negyedórával ébresztőt kért az aegü-től. A riadócsengő megszólalásakor mi már felöltözve, megmosdva, fogat mosva készen voltunk. A géppityuval, sisakban, málhazsákkal kellett mennünk a szolgálati helyünkre, nekem a pénzügyi irodába. A pü-i szolg. főnök már egy fél deci pálinkával várt az irodában. Mikor mindenki beért, a parancsnoki irodába kellett mennem reggeliért a hivatásos és polg.alk. dolgozóknak. Műanyag teáskancsóval és tálcával, sisak helyett gyakorló sapkában mentem a reggeliért, amikor mindenki talpig fegyveresen sisakban rohangált, mint a mérgezett egér.
12. tiboru — 2011-11-07 23:16
@Optika:
A hetvenes évek első felében még tűrhető volt a román tévéműsor, utána már a napi 4 (később 2) órás műsoridőből 1 óra híradó volt, 30 perc román népzene, majd ismét híradó és ismét népzene :-)
Ja, volt még rengeteg hazafias műsor, vasárnaponként meg román filmsorozat egy illegális kommunista kamaszról, aki gyakorlatilag megnyerte a második világháborút.
Ha jó volt az idő (nem esett, nem volt felhős és a légköri elektromosság is a megfelelő szinten volt), a magyar tévét is láttuk, alig élvezhető minőségben, de az is sikerélmény volt. Nálunk a szerb (bocsánat: a jugoszláv) tévé volt a nyerő, azt egy darab, az ablakba kirakott dróttal is lehetett fogni, és bizony péntek esténként igazi szexfilmek is mentek, meg scifik és krimik!
Szerencsére a szerbek feliratozták a filmeket, ezért nemcsak hogy értettük az angolt (a suliban mindenki ezért figyelt angolórán), de még szerbül is megtanult az, aki akart.
13. Szkv — 2011-11-08 06:11
Kiképzésünk alatt többféle riadóban volt részünk. (laktanya védelmi, harcászati, vegyvédelmi, határőrizeti.)
Laktanya védelmi riadó esetén az időjárás nem volt kegyes hozzánk mert minden alkalommal esett az eső. Mi szakaszunknak az északi oldal védelme volt a feladata. (Kőszegi vasút felől)
Riadó esetén futás ki a fő kapun ahol ilyenkor nem kérték a kimaradási engedélyt. (Az lett volna érdekes mert senkinek nem volt és irány vissza a körletekbe. Amíg a szükséges engedélyek beszerzése meg történik, akkor már a laktanya védelmi riadóra nem lett volna szükség.)
14. szögyi — 2011-11-08 11:21
@Optika: Jajj, a rózsagyuri. Arra még én is emlékszem, amikor egy Columbo után jelent meg a képernyőn, és előtte a krimiben a „kulcsszó” a rózsabimbó volt.. Azzal is kezdte, hogy kéri a telefonálókat, ne így hívják, mert a kollégáktól már megkapta az adagját.
Meg azt ő is megerősítette, hogy a századik adás tiszteletére a kollégák kicserélték a vizespoharát. Vodkára. Vidám adás lett belőle…
15. Kelempájsz — 2011-11-08 12:10
@szögyi: Arra a rózsabimbós sztorira én is jól emlékszem. A kutyák erre a vezényszóra támadtak és széttépték a manust. Mivel kutyakiképző voltam a hörségnél, mint szakmabeli néztem a filmet. Üdv: Kelempájsz tizedes
16. estván — 2011-11-09 01:00
Ha már nyeremény: B. Tóth Laci Calypso zoknijára emlékeztek? :)
17. Lt Colonel — 2011-11-09 15:11
Riadóból volt részem mind a gyakorló na
meg éles helyzetekben is.Legtöbször határőrizeti feladatok ellátása során.
Kerület riadó 1969 juliusa.Szombathely
hez közeli Dozmat településéről jelentet-tek ismeretlen személyek mozgását a határ irányába.Na ebből aztán
lett nagy felhajtás.A vélt mozgási irányukba eső Nardai és Felsőcsatári őrsök teljes riadó teljes határzárást
hajtottak végre.A bejelentés a kora esti
órákba történt.Másnap reggel mekezdődött
akorai órákban a záró csoportok lerakása.
Zárásba bevont erők: Szombathelyi Karhatalmi zászlóalj,és a városi munkásőr zászlóalj.Nagy terület zárásáró volt szó.Mégpedig Szombathely
Oladi város rész ide értve a Sé-i kereszt-től Nárai ut irányába.Minket
Kőszegről riadó ébresztéssel és eszeveszett szágildással vittek kutatni.
09.00 -ra kelett elfoglalni a megindulás
terepszakasz.Ez Felsőcsatár Narda falvak
hoz közel volt kijelölve.Lánc alakzatba
elinditottak benünket Szombathely irá-nyába.Ez kb 10-12 km-es erdők szántóföldekkel tarkitott vegyes terp
volt.Minden bokrot és megbuvásra alkalmas tereptárgyat átkelett vizsgálni. töbszöri megállásal,kiigazodási terpszakaszokon.
14 órára érkeztünk a zárás vonalához.
Természetesen sem a kutató csoport sem a
záró csoportok ismeretlen személyekkel
nem találkozott.Az örsökön sem jelzett
az elektromos jelzőrendszer határsértők mozgását.Rövid kötelék rendezés után
gépjármüre, vissza Kőszegre.Több száz ember mozgását,gépjármüvekkel rengeteg
energia, emberi fáradság egy hülye bejentés miatt.
Következő nagy riadós esemny 1969 augusztus közepe.Bejelentés Cák faluból
hogy egy kb 10-14 fős roma familia jelent meg és a határ irányába mentek.
Bejelentés 12 óra .Ép ebédeltünk a Pe-tőfi kaktanyába.Riadó a kaját perceken
belül bekapni.Járőr felszerelés lőszerrel, irány a gépkocsi.A Szabo-hegy-nél leszállás.Raj erejü FKCS-ék
megalakitása után, minden rajnak megha-
tározták a kutatás irányát.Mi célunk
Velem irányába volt meghatározva. Jó
szép napos időben indultunk.Kb. egy 2 óra mulva jött egy felhő ami bebo-
ritotta a környéket.Valósággal a felhőben volltunk és elkezdett esni az eső.Valósággal folyt a viz az égből.Percek alatt hülyére áztunk,de haladnunk kelett tovább.Ez már akkor hülyülésbe ment át.Nagyobb tócsák vizét egymásra fröcsköltük ugy néztün ki mint egy vaddisznó csorda dagonyázás után.Kiérve a meg határozott időben a célhoz jöttek értünk kb 19 órakor be a laktanyába.
Bent mosakodás ,vacsora előrehozott takarodó 21 órára.20.45 jön az ügyeletes
riadó.Száraz ruhát vettünk magunra de a
csizma az tök átázva. Gépkocsira kivittek Hétforrási őrs szakaszára zárásnak reggel 06.00-ig.Tők sötétt erdőben azt sem tudtuk hogy holvagyunk.
Előttünk látszott egy város fénye mi azt
hittük hogy Kőszeg,de nem hajnalba vettük észre világoson hiogy az egy osztrák település volt.
Be vittek a laktanyába gyors reggeli és
alvás. Ebéd közben közölték hogy a keresetteket délelőtt az oldal zárás vonalán elfogták.
Következő nagy mozgás 1970 junius.Helyszin Zsirai őrs.Este 18.00 körüli időben jelzett a rendszer.Ahogy illik riadó csoport ki nyomsáv vizsga lábnyom cspás a határ irányába.A nyomsáv
és a müszaki zár között kukorica föld.
a kukorica kb derék magaságra nőve. A kutya nyomra helyezé,üldözés elfogás egy
fő határsértő.Az örsön a meg ijedt és
elmondata hogy van egy társa aki még kint van a kukorocásba.Teljes zárás.Nekünk riadó irány Zsira.Az őrs egész szakaszán zárás megerősitése.
Én az egyik Zsirai tizedes kollégámmal
akivel az előző kiépzésen rajparancsnokok voltun mentünk végig a müszaki zár mellet vizsgáva azt.Reggel
09.00. terepkutatás indul 9.30-ra meglett a másik határsértő is.Ebben az akcióban is kb 300. katona mozgatása történt.
Ennél az esetnél a risdó csoport parancsnoka és a csoport is hülyén intékedtek. Egy rámentek a határsértő nyomára, azt elfogva nem vizsgálták át
az elfogás környékét.Ha az előirásoknak
megfelelően járnak el nem kellet volna
az egész kerületnek mozgásba lendülni.
Enyit egyenlőre a riadókról.
Tisztelettel:Lt Colonel
18. Bigjoe(HUN) — 2011-11-09 17:30
@Lt Colonel:
Az ilyen és a hasonló történeteket meg kell írni egy dokumentumban és elküldeni Ímailben a „tiboru013@gmail.com címre és a blog gazda majd beszerkeszti.
más:
Nekem sajnos ilyen jellegű riadóban nem volt részem, a határvadászok gyakorolták rendszeresen a riadó eljárást.
Volt nekik határvédelmi, meg talán határrendészeti riadójuk.
Így külsőre annyi jött le nekem, hogy az egyik riadónál vitték a vaságyat,meg a szekrényüket is.
Általános esetben a riadójuk csak a kapuig tartott, onnan visszafordultak.
A barakk előtt:
– Gépjárműről! 10 perc múlva körlet szemle!
Amikor ezen túl voltak: Takaródó!
(minthogy éjjel/hajnal volt)
A takarodó után egy bő órával megint riadó, de ez most a „mindetviszünk” fajta volt. Csórik kipakoltak mindent az addigra odaérő IFÁ-ra, mire az utolsó is felkapaszkodott lefújták az egészet.
A fenti eseményeket közelről szemléltük, mert a szomszéd barakkban voltak a vadászok. Amikor mentek az IFA-k arra persze vigyáztak, hogy ne ébresszenek fel minket, másnap meg őrszoli.
Ősszegésében sajnáltam a vadászokat, sok hűhó semmiért.
Ellenben nagy mellényük volt, ők voltak az AKCIÓ század (a laktanya büszkesége), népiesen (adyligeti szlengben) EKSŐN század, de a 3. őrben csak Fótósnak hívtuk őket (a terepruha miatt).
19. Szkv — 2011-11-10 08:40
@Lt Colonel:
Szombathelyen a kerületnél tisztes tovább képzés 1976 Május közepe. Szabadtéri foglalkozás keretében elméleti „oktatás” zajlott. Megjelent a Hadműveletes írnoka hogy az őrsi tiszteseknek riadó van elrendelve. Lőszer osztás után betárazás és gépjárműre szállás és irány Kőszeg Guba hegy. Felálltunk kutatási vonalba és megkaptuk a feladatot.
Kőszeg–Olmód csatlakozástól indultunk a város irányába. Kutatás eredménytelen volt. Vissza Szombathelyre. De még az nap délután újra felszerelés, újra autóra, de már a kapunál lefújták a riadót, mivel a keresett személyt a Hétforrási őrs szakaszán elfogták és beismerte hogy ő volt az aki az Olmódi és Kőszegi szakaszon alá ásott a rendszernek.
Előzmények amely végett a kutatást elrendelték.
Olmódi őrsnek jelzett az Sz100-as, de mivel a csatlakozásnál az első szektorban történ ezért Kőszegnek is tevékenykedni kellett, oldalzárás illetve az üldöző csoportnak is kiellett vonulni. A határsértő látva aszt hogy számára az átjutás már reménytelen ezért visszafordult és a Kőszegi szakaszon visszatért a városba.
Mindkét jelzés okát vad által adott okozottnak jelentették, az illetékes ücs. pk-ok. Reggeli nyomos járőrök fedezték fel a jelzés tényleges okát.
Az esemény, fenyítések sorozatát indította el, amelyet itt nem kívánok részletezni.
Akik voltak Ücs pk-ok azok tudják hogy mivel járt egy ilyen felületes kivizsgálás.
20. Kelempájsz — 2011-11-10 09:42
A kamu riadókkal Dunát tudnék rekeszteni, annyi volt. A legkirívóbb esetet most elmondom. 1976 augusztus 9-én este, 18:00-tól 22:00-ig löketben voltam kinn. A járőrparancsnok Feri, egy szakaszvezető bajtársam volt, akivel együtt húztam csizmát, és igen jó barátok voltunk.
Miután lejártuk a birtokot, a Szénégető gerincen (az Írottkőnek Hörmannforrás felé néző oldalán) felmásztunk egy farakás tetejére és kifeküdtünk. Csodálatos, tiszta nyári éjszaka volt, a Hold ezüstösen beragyogta tájat. Messzire le lehetett látni innen, Hörmann környéke akkor még erdőirtás volt.
Ahogy ott heverésztünk a farakás tetején, Feri azt mondta, hogy ha majd leszerelünk, örökké emlegetni fogjuk, hogy 76 augusztus 9-ről 10-re virradó éjszakán együtt néztük a holdfényben fürdő éjszakai tájat.
Igaza lett, azt az éjszakát soha nem felejtettük el!
22:00-ra beértünk, lepakoltunk, zuhany, aztán ágyba bújtunk. Még dumálgattam a körletben a többiekkel, amikor RIADÓ!!!
A bakter (őrs-őrszem) azt mondta, hogy valaki kijött az erdőből, megállt a Vörös-kereszt felől érkező műúton, körbelámpázott, aztán visszament az erdőbe. A barom nem ténykedett rá, hanem beszólt az ügyeletesnek az ablakon.
Szombathelytől erősítést kértünk, de nem volt ember, mert valahol Narda környékén voltak kinn zárni, ahol szintén esemény volt.
Kinn rohadtam egész éjjel, aztán másnap egész nap, délután 16:00-ig. Akkor fújták le. Egész éjjel keresték a manust, de az erdőben csak pókhálót, meg sűrű, szederindás bozótot találtak, ahol már évek óta nem járhatott senki. Még napokig kutattunk, csatárláncban, szabadidőnk terhére. Őrsügyeletes voltam, de még így is beosztottak a kutatócsoportba, de nem találtunk senkit és semmit, még nyomot se. Viszont a járatlan erdőben, a tüskék miatt úgy néztünk ki, mintha egy gömbkaktusz tetején macskával szeretkeztünk volna (csizmaszár vagy kályhacső nélkül).
A parancsnokunk (Vaddisznó) tajtékzott, a hülye baktert hadbírósággal fenyegette, amire meg is volt az oka. Végül elültek a hullámok, de Ferinek igaza volt: arra az éjszakára emlékezni fogok, amíg az eszemet tudom.
Üdv: Kelempájsz tizedes, Hörmannforrás
21. Szkv — 2011-11-10 12:11
@Kelempájsz:
Amikor a farakás tetején álmodoztatok, onnét már csak az hiányzott hogy az egyik fáról Haynau elvtárs leszóljon, heverészünk, heverészünk és a határt meg kifogja őrizni.
Az akasztást elvégezte volna helyben, derékszíj felhasználásával.
22. Dmarci — 2011-11-10 19:02
@Kelempájsz: Mindig irigykedve olvasom a határőr történeteidet. A kőszegi táj gyönyörű, a határ meg számomra mindig olyan misztikus dolog volt, egy ember által húzott vonal, amelynek a másik oldalán ugyanaz a táj folytatódik, mégis egy egész más világ. Nekem még mindig hatalmas élmény a schengeni határokon átsuhanni egy másik országba, remélem a gyermekem már úgy nő fel, hogy számára ez teljesen természetes lesz.
Azt szeretném Tőled kérdezni (illetve a többiekkel, akik arrafelé szolgáltak), hogy a szolgálatod alatt találkoztatok-e az „ellennel” vagyis osztrák határőrökkel, és ha igen, milyen volt a találkozás? Valamint azt, hogy volt-e olyan, hogy a határőrök közül valaki áttévedt, vagy kalandvágyból átugrott a szomszédba?
üdv: Dmarci
23. Galván_Tivadar — 2011-11-10 22:33
Én egy multinál dolgozom. Most így hirtelen 8db olyan rendszer jut eszembe, amit használok és mindnek külön jelszava van. Meg még néhány, ami a felhasználónevemhez van kötve és azokhoz nem kell külön jelszó, felismernek, ha a belső hálózaton, a céges böngészőprogit használom.
Funkcióikat tekintve egyébként 2-3db is elég lenne… :)
24. Galván_Tivadar — 2011-11-10 22:34
@Galván_Tivadar: bocsánat, ez a predatoros poszthoz szántam :)
25. Szkv — 2011-11-11 06:15
@Dmarci:
Feltett kérdésedre pár sorban válaszolok.
Az Osztrák oldalon abban az időben külön határőrizet nem volt. Határrendészeti célból volt nekik egy csendőri testületük, akik hetente egyszer elsétáltak a határ közelében. Hivatalosan nem beszélhettünk velük, mivel az „ellenséges” táborhoz (Rothadó kapitalistákhoz) tartoztak. Náluk is működött az „ideológia” amelyben a Magyar HATÁRŐRÖK nem igazán jó színben voltak feltüntetve. (ellenséges beállítottság). Egyszer az egyik bajtársunkat megfenyítették azért mert oda köszönt az Osztrák csendőrnek és a pol.tiszt aki akkor járt arra ellenőrizni, meg hallotta. Az ellenséggel való lepaktálás miatt kapta a fenyítést. Itt jegyzem meg hogy most azért fenyítenének mert nem köszön az Osztráknak. Bár most már nem adatik meg a lehetőség mivel nincs a nyugati oldalon határőrizet. A sengeni határoknak előnyét, de inkább a hátrányát a határ közelében lakók tudnák a legjobban elmondani.
Egyetlen esetről hallottam hogy a HATÁRŐRÖK közül páran „kalandvágyból”
átmentek az Osztrákokhoz. Jutalmazásuk hat év börtön.
Az a HATÁRŐR aki a határ másik oldalára szándékozott az hazaárulást követett el, amelynek büntetése minimum hat év börtön.
kelempájsz bajtárstól nem messze szolgáltam, csak én előbb vonultam.
26. Kelempájsz — 2011-11-11 07:46
@Dmarci: Az osztrák oldalon nem őrizték a határt, mert megtettük mi. Ezért ők nem is feccöltek bele pénzt. Állítólag nem voltak őrseik, hanem az ottani falvakban levő fogadókben béreltek szobát, és az volt a hivatali helyiség (mert azért csempészés létezett mindig is).
Én csak egyszer láttam két civilt, akik a határvonalon mentek végig, németül beszéltek. A határjel-karbatartók voltak.
Az Írottkőre akkor még csak az osztrák oldalról lehetett felmenni. Néha láttunk is kiránduló csoportokat, legtöbbször korunkbeli fiatalokat. Beismerem, határrendsértést követtünk el: átbeszélést. Voltak köztünk, akik tudtak németül, úgyhogy megértettük egymást. Mindig kedvesek voltak, egyetlen kivételt láttam: egy 60 körüli, őszes hajú pali állt ott a torony erkélyén, nagyon durcásan, ellenséges ábrázattal méregetett bennünket, pedig nem is lőttünk rá.
De határsértést is követtünk el, egy téli délutánon, amikor egy lélek sem járt arrafelé. A külső műszaki záron (szögesdrót kerítésen) volt egy dróttal úgy-ahogy összefoltozott lyuk. Ezt megbontottuk, átdugtuk a kutyát, aztán mi is átmásztunk. Fel is mentünk a toronyba. Szkv Bajtárs biztosan elborzad ennek olvasatán.
Ma a Zöld sáv jelzés (Vasfüggöny túraút) megy végig a határon. Majdnem minden évben visszamegyek, legutóbb idén májusban jártam ott. Nem tévedtem el.
Üdv: Kelempájsz tizedes
27. nedecz — 2011-11-11 09:34
@Dmarci: Az én időmben-’92-’93-már volt osztrák határőrizet.(Hogy határőrök voltak-e vagy „csak” katonák,azt nem tudom.)
Több alkalommal volt szerencsénk hozzájuk,nekem személyesen kétszer.
Az első eset valamikor ’92 szilvesztere előtt volt pár nappal.(Irigylem Kelempájsz tizedes bajtárs memóriáját a dátumokra vonatozóan,nekem ez nem adatott meg…)
Objektumőr szoli,Hétforrás Őrs,este 9-10 óra körüli idő tök sötét,csend,béke.
Mindketten aludtunk,pedig ezt nem lehetett volna.(Egy ágy volt csak ez miatt,de ügyesen megoldottuk a gondot.Egyikünk a szivacson a földön,másik a sodronyon.)Egyszerre ébredtünk szinte valami zajra.Füleltünk,de csend volt.Megtárgyaltuk,hogy biztos valami vadállat mászkált,de akkor megint hallottuk.Mintha rázta volna a vaskaput valaki.Kimentünk,és a halovány lámpafényben a kapunál két alakot láttunk,akik németül beszéltek és integettek felénk.Odamentünk.Két osztrák kolléga,velünk egyidősek,vigyorogva átadtak nekünk egy üveg pezsgőt és angolul kívántak BUÉK-ot.(Ők már tankolhattak előtte…)Aztán elköszöntek és elindultak „haza”.
A másik eset tavasszal történt,áprilisban.EJ társ voltam,úton voltunk Kethely és Csempészút közt a külső műzáron.(Akkor már csak a neve volt az,a drót össze volt tekerve az út mellett évek óta,csak az oszlopok voltak meg itt-ott.)Fényes délután volt,talán 5 óra lehetett.Egyszer csak előttünk két alak gyalogolt át az úton keresztben,kintről befelé.Fegyver vállról le,ordítás,hogy állj,meg ugyanez németül.Meg is álltak,de ők is megfogták a fegyverüket és szintén halt-ot ordítottak.Pár pillanatig egymást lestük,aztán fegyver le és odamentünk egymáshoz.Mi nem tudtunk németül ők nem tudtak magyarul…Angolul és kézzel-lábbal „beszélgettünk”.Kérdezték,hogy miért mentünk át a határon MI.Mi magyaráztuk,hogy ők a hunyók,de nem akarták elhinni.Mutogattak egy térképet,amin számomra azonnal látszott két dolog.Az egyik az,hogy nem tudtak térképet olvasni,a másik meg,hogy sík kopasz mindkettő…Elkísértük őket a határkőhöz.Akkor hitték el,amit magyaráztunk…Átugrottak a túloldalra és nem győztek hálálkodni…
Volt eset,amit az őrsparancsnok tapasztalt.Éjjel löketben volt,a külső műzár felől jött le Kethely felé.(Nagyjából ott történt,ahol a mi esetünk.)A holdfényben az úton két lábat látott.Odament és amit látott azt nem hitte el:a sógor szolgálatban aludt úgy,hogy a derekától lefelé magyar oldalon volt.Rövid de nem túl kedves ébresztő után a srác a túloldalon folytatta a „szolgálatot”.
Napi szinten láttunk egy osztrák katonai helikoptert,ami dél körül repült végig a határvonal felett.Elvileg persze a túloldalon kellett volna repülnie,de a navigációval,vagy a vizuális beazonosítással baj lehetett néha…
Volt rá példa,hogy-szintén Kethelyben-éreztem a rotorszelet az arcomon,pedig a szolghely úgy 200 méterre volt a határtól…
28. nedecz — 2011-11-11 09:41
@Dmarci: Na persze mi sem voltunk szentek…Én is körbejártam Felsőszölnöknél a hármashatár-követ,kergettem a bajánsenyei őrs kiszabadult disznóit szlovén oldalon többedmagammal,egy zárásnál Kőszegen pedig a határkő osztrák oldalán ücsörögtem az Ólmódi útnál…
Ha valaki bebukott az ilyen dolgaival a túlsó oldalnál,abból nem volt soha baj.Valami kölcsönös betyárbecsület féle volt ez.
29. Kelempájsz — 2011-11-11 12:21
@nedecz: Múltkor, augusztusban jártam a bajánsenyei őrs határszakaszán. Kinn voltunk báró Hans von Spaxer barátommal egy kicsit gombászni. Tudjátok, ő az, aki Haynauval olyan szépen összebarátkozott.
A határkövek megvannak, szép fehérre meszelve, egy kanyargós patakmederben. Az egykori nyomsáv is jól járható, de helyenként kinőtt rajta a gaz. Nekem szokatlan volt, hogy nem volt elektromos jelzőrendszer. Milyen lehetett ott az élet? Biztosan sokkal kevesebb volt a riadó, talán végig is alhatták az éjszakát a pihenősök.
Az erdőben találtunk régi, benőtt lövészárkokat is. Állítólag az 50-es évek emlékei, még a „Tito láncos kutyája” körüli időkből. No, azt nem bánom, hogy abból kimaradtam.
Üdv: Kelempájsz
30. nedecz — 2011-11-11 13:29
@Kelempájsz: Találtam valamit a Számodra,bajtársam! :)
v18.lscache2.c.bigcache.googleapis.com/static.panoramio.com/photos/original/16201972.jpg
31. Lt Colonel — 2011-11-11 14:08
Tisztelt Bajtársak
A témához az albbiakat tudom leirni.A Nardai őrsön ujonc ként volt időm megfigyelni a sogorok határőrizeti tevékenységét.Hivatásos állományu csendőrők voltak.Laktanyájuk Csém faluba volt. Legtöbször egy fős járőrként jártak.A határt kb.800 méternél nem közelitették meg közelebb.
Egyik szoli alatt délelőtti órákban láttam hogy a kolléga távcsővel figyel
minket.Leszoltam a járőrvezetőnek hogy mi van.
Felkiabált ,hogy a géppisztoly irányába
tedd rá a mafi korlátjára. Na ezt észrevéve a kolléga gyorsan befejezte a
nézelődéstés gyorsan elhuzta a csikot
Csém irányába. Nagyon tartottak tőlünk
mert volt mikor este egy bokorba voltak
ketten tőlünk a kintlévő leszerelés előtt álló járőr át huzta rájuk a terep világitó rakétát. Volt belőle nagy vizsgálat, de addigra leszereltek az elkövetők.
Nardával kacsolatosan az öreg mindig
mondta név szerint hogy ki a Csémi csendőr parncsnok.1956-ban a forradalom
idején az egész őrs parancsnokostól,
legénységestől átment Auszriába és nem
is jöttek vissza.
A volt nardai őrs parancsnoka lett a hatvanas években a Csémi örs pk.
Tisztelettel: Lt Colonel
32. Dmarci — 2011-11-11 18:00
Köszönöm a sok érdekes választ, nagy élvezettel olvastam őket.
33. Lt Colonel — 2011-11-11 18:21
Tisztelt Bigjoe
Köszönöm a felvilágositásodat, majd megpróbálolm az általad javasolt cimre küldeni az irásaimat.Egyenlőre még nagyon kezdő vagyok.
Csodálkozom hogy az Ady-in enyire hüje
riadókat rendeltek el.Szerintem az ott
lévő főnőkség csak meséből ismerte a határőrséget.Nem tudom hogy miként álták
volna meg helyüket az osztrák határon.
Ha figyelmesen olvasod Kelmpájsz és Szkv
bajtársak irásait magad is össze tudod
rakni a dolgokat.
Tisztelettel: Lt Colonel
34. Lt Colonel — 2011-11-11 19:00
Kedves Kelempjsz és Szkv.Bajtársak
Ugy látom hogy leszerelésem után ugyan ugy folytatódott az élet a Szombathelyi
Határőr Kerület-nél mint az én időmbe.
A hörmani bakter az is egy igazi bátor
ember lehetett.Egyedül is lekellet volna
rendeznie ,ha egyáltalán látott valamit.
A félelem,a majré képes hülyét csinálni
a gyengébb jellemü emberekből.
Na jó nem mindenki edződött olyan helyen
mint én vagy ti. Az a bakter gyerek fé-
lelmében világgá futott volna ha a hires
Várpalotai Vájár tanuló intézet tanulója,majd a szénbányák vájára ként
kelett volna dolgoznia.
1969 április 6 -án a Nardai őrsön szabad
napos voltam.Ugy déllután 13.kor keres az
őrs ügyeletes, hivat az öreg. Bemegyek
jelentkezem az öregnél annak rendje-modja szerint.Látom hogy három volt Várpalotai főnököm is ott van az irodába.Az öreg: mondja nekem nagyon sok
katonám volt,de még ijen nem akinek a volt munkahelyéről utána jönnek hova magukkal a Szénbányászati Tröszt Kiválló Dolgozó kitüntetését. Természetesen énis nagyon meglepődtem.
A volt fönökeim nevettek rajtam,kérdezték hogy vagyok van e valami problémám bárkivel is, azt ők lerendezik.Mondtam hogy nincs semmi problémám és jól érzrm magamat az őrsön.
Még beszélgettün egy fél órát és én kértem engedélyt távozni.
Kint már vártak a benz lévő pár társam.
Azt hitték hogy valmi nagy letolást kaptam.
Meg mutattam hogy miért hivattak, szegények ugy néztek rám mint valami
földön kivülire.
Nem értették hogy lehet valaki annyira hülye hogy a fökd alá járt dolgozni sok éven át.
A bakterok -ról még fogok irni mert sok
éven át voltak beosztottaim akik éveken
át 1-vagy 2-baktarok voltak.
Maradok továbra is bajtársi tisztelettel
35. nedecz — 2011-11-11 22:36
@Kelempájsz: Szerettem Senyét.Nyugis békés és gyönyörű kis falu.
Ott kipihentem a siklósi kiképzés fáradalmait a sok objektum szoliban. :)
36. Szkv — 2011-11-12 18:54
Azoknak a HATÁRŐRÖKNEK akik a Nyugati határszakaszon szolgáltak és még meg volt az Sz100-as jelzőrendszer, volt részük riadóban (Jelzés) naponta több alkalommal is. A riadók száma kb 98%-ban vad mozgás, 1,5% műszaki ok miatt, 0,5% ember (Határsértő) által történt.
Mivel az Sz100-as nem tett külömbséget, a jelzés okáról, ezért minden estben kikellet vonulni és meg állapítani a jelzés okát és ez a napszaktól, időjárástól, függetlenül, valamint attól a ténytől hogy tetszik nem tetszik.
37. estván — 2011-11-13 19:41
@nedecz: a te idődben ugye már nem volt műszaki zár? Akkor miről lehetett „felismerni” a határt?
Akkoriban voltam ált. isk. felső tagozatos, és egyszer nyaralás alkalmával Brennbergbányán az erdőben bóklásztunk. Kijutottunk egy földútszerű sávra, aminek a mentén a mafi-k sorakoztak hegyen-völgyön. Heccből az út túlsó felén álltunk meg vizelni („áthugyozunk Ausztriába”). Határsértést követtünk el ezzel?
38. Lt Colonel — 2011-11-14 08:26
Csak egyet lehet érteni aSzkv. bajtárs
által leirtakkaal.Ez minden Őrsön igy
mükődőtt. A helyi terep viszonyok figye-
lembe vételével, na meg hogy hány szektora volt egy-egy őrsnek. Pl.Bozsok
fele müködési területe sik-ság,másik fele hegység. Az én időmbe a hegységben nem volt rendszer. Ezért Bozsokon ha a sik részen jelzés történt az egész őrs
állományának razzia riadó volt elrendelve.
Én a Nardai jelzések-hez szoktam kirohagálni. Tényleg szó szerint kell
érteni a rohangálást. Mert egy este , éjszaka töbször is jelzett a rendzser.
Kirohanás, na ez igy zajlott le.A RICS
be beosztotak ruhástól próbált aluani.
Gumicsizmát kelet felvenni,inkább bele
ugrani.A RICS pk.rohant az ügyeletre.
a gkv. a kijelőlt gépkocsihoz,a kutyás
a kutyájáért. A beostot RICS tag meg a
fegyver szobára 4 géppisztoly és 4 tártáskáért. Villám sebességel irány a kocsi és a medhatárott helyre ami a gépkocsiból kijött sebességel.Ez nálunk
kb.5-10 perc idő alatt kelett megtörténie. Ha már ennél több időt vett
igénybe a kivonulás akkor gyakorlás következett. A RICS kinti tevékenységéről későb irok.
Tisztelettel : Lt Colonel
39. nedecz — 2011-11-14 09:54
@estván: Határrend sértést,egészen pontosan.
A határvonal felismerhető a határnyiladékról,a határkövekről és a figyelmeztető táblákról.
Ha magyar állampolgár vagy,egészen a határkőig teljesen jogosan mész el.(Annak a magyar oldaláig egész pontosan.)Ha átmész,de nem kell az adott országba vízum és megfelelően tudod a dolgot magyarázni,az áttévedés.(Egy komplett suli osztály átment valahol Keresztkút körül egyszer…)
Volt példa terhes osztrák embercsempészekre is,ezért jó ok kellett…
40. Kelempájsz — 2011-11-14 10:20
@Lt Colonel: Nálunk 3 perc alatt kellett a legmélyebb alvásból fegyverben állni. Ha nem ment, akkor addig kellett gyakorolni, amíg végül sikerült. Nem számított, ha nyitva volt az ember slicce, ráért begombolni útközben, vagy kinn a zárási helyen.
@estván: az átpisálás még nem tiltott határátlépés, hanem csak határrendsértés. Nedecz Bajtárs pontosan elmondta.
@nedecz: Nagyon szépen köszönöm a képet! Szinte hihetetlen! Itt még hófehér a kapuoszlop, a sportpályának meg még híre-hamva sincs (azt már az én időmben kezdték építeni, ma sűrű erdő fedi). Csodálom, hogy beengedték a fényképezőgépet. Bajtársi üdv: Kelempájsz
41. Szkv — 2011-11-14 10:38
@estván:
Köszöntelek. Csak gratulálni tudok ahhoz hogy milyen szép helyen nyaraltál.
Sokat járok azon a tájon, de nem katonaként.
Az átpisálás (Áthugyozás) Ausztriába ténye nem biztos hogy fenn állt, mivel a Határ vonaltól (amelyet Határkövekkel jelölnek), számítva 5-5 méter sáv található, amelyet a „senki” földjének neveznek.
Ha a Határvonaltól számítva, 5 méternél nagyobb távolságra nem mentetek, akkor ez esetben nem pisáltatok át Ausztriába.
Ilyenkor a Határrendsértés elkövetése áll fenn, amely szabály sértésnek minősül és büntetendő cselekmény.
Attól függetlenül hogy jelenleg nincs HATÁRŐR a nyugati határon (Sengeni egyezmény),még a tiltott HATÁRSÉRTÉS fogalma, illetve ténye most is fenn áll, csak ma már más elbírálás alá kerül.
HATÁRVONAL AZON KÉPZELETBELI FÜGGŐLEGES SÍKOK ÖSSZESSÉGE, AMELY A FÖLD KÖZÉPPONTJÁTÓL, A FELSŐ LÉGKÖRIG TERJED.
MEGJELÖLÉSE: HATÁRKÖVEK, NYILADÉKOK, FOLYÓK KÖZÉP VONALA, TAVAKON HATÁR BÓLYÁK.
42. Szkv — 2011-11-14 13:07
@Lt Colonel:
Köszöntelek.
Nálunk a riadó meghatározott „norma” ideje három perc volt. Ha nem ment, vagy a „sumákolás” történt, akkor gyakoroltuk.
Ilyenkor a razzia riadó lett elrendelve. Alaphelyzetben „csak” a riadó csoportba beosztottak kellet kivonulni.
Riadócsoportba történő beosztás a szolgálat szervezés után történt, ami nem jelentett külön szolgálatot, csak készenlétet arra az esetre ha riadó (Jelzés) történt.
Riadócsoportba az ügyeletesek, szabadnaposok és a szakácsok kivételével mindenki beosztásra került és ez független volt attól hogy a kijelölés, szolgálat előtti vagy utáni illetve pihenő időalatti időszakban történt a riadó.
Megvolt határozva hogy amikor az Sz100-as valamelyik szektora jelzett, akkor kinek hol kell a zárási helyet elfoglalni. 17 h-kor parancs kihirdetés után mindenki megkapta hogy mikor és hol kell a zárásban, vagy az üldözőcsoportban részt venni.
Sajnos voltak olyan bajtársaink akik esős időben igyekeztek kimaradni a kivonulásból amelynek az lett a következménye hogy gyakorlás de az már razzia riadóval járt és azon a szabadnaposoknak is rész kellet venni.
Eszt neveztem akkor és most is hogy „álbajtársiasság”. Nézőpont kérdése is lehet.
43. Kelempájsz — 2011-11-14 13:34
@Szkv: Hörmannforrásnak 40 szektora és 9800 méter nyomsávja volt. Emiatt minden riadó razzia, aki élt és mozgott, az ugrott. Kivétel volt a belszolgálat, meg a szakács. Szakaszvezető Bajtárs, nálatok is volt vándormozi? Képzeld el, nálunk a vádormozis gyereket is benyomták a zárócsoportba, irgalmatlanul.
Hétforráson volt riadócsoport, az jobb volt, mert nem kellett mindenre mindenkinek ugrani. Ott több riadót megúsztam, mert csak akkor ugrottam, ha éppen be voltam osztva a készültségbe.
Üdv: Kelempájsz tizedes
44. Szkv — 2011-11-14 16:00
@Kelempájsz:
Létszámunk végett (Ki szivárogtatok egy hadi titkot 60 fő) nem kellett minden alkalommal razzia riadót végre hajtani.
Sajnos volt olyan ugrásunk is, amikor a kettes kapunál lévő járőr adta be a jelzést, mert a kint lévő járőr csoport valamelyik tagja számára nem volt szimpatikus, hogy meg futtassa.
Az Sz100-as és a Határ közötti kicsi távolság (500 m)miatt agy épületben külön csoport volt kihelyezve.
Kettő járőr éjfél előtt volt szolgálatban és kettő pihenőben bent az épületben, majd éjfélkor váltás.
Ha irányukban történt a jelzés, akkor az egyik járőrnek aránylag nagy távolságra el kellet futni. Ebből adódott az amiért egymást nem éppen bajtársi módon „szívatták”. De mivel oda vissza alapon történtek az ilyen események ezért nem derült ki, ami nagy szerencséjük, mert hadbiróság nélkül nem úszták volna meg.
Amikor már fény derült az eseményekre, akkor már nem lehetett őket felelősségre vonni őket, mert közben leszereltek. Az egész egy elszólás alkalmával derült ki és már nem csináltak belőle ügyet. A Pk nem adta tovább Haynau elvtársnak.
45. Lt Colonel — 2011-11-14 16:22
A Nardai viszonyok a rendszer jelzése
és arra való resgálás az alábbiak szerin
történtek.
Éjszaka csak a riadó csoport és a belszolgálat,és a bakter volt az őrsön.
Na meg ha volt véletlenül valaki szabad-
napon.
A többiek kint. Az éjszakai szolgálatokon kivül volt két járőrcsoprt
két faházba. Ott volt a pihenő idejük.
De ha jelzett a rendszer ők és a kintlévők alkották a zárást. Ruhástu,
csizmástól kelettvolna aludni. Az örsről
csak a riadó csoport jött ki kivzsgéni a jelzések okát. A jcs bevonulása után
ez 04.00 volt ujra hadra foghatónak te-
kintették és 06-vagy 14-től járőr szogálat ba lettek vezényelve. A két faház közvetlen a müszaki zártól kb 5-
métere volt telepitve. A jobb ,és a bal szektorok központjához igazitva ez 20 szektort jelentett. Na és még a jelző-
rendszer és a müszaki zár közti terü-
leten 3 soros H63. jelző készülékek voltak állandó telepitésel , végig az
őrs müködési szakaszá.
Na enyit egyenlőre.Lt Colonel
46. stoppos76 — 2011-11-14 16:38
@nedecz: Látod, ezért volt ott az a kerítés. Amint elbontották a sok hülye osztrák átmászkált, meg átaludt. Kívül kellett őket valahogy tartani. :)
47. nedecz — 2011-11-16 07:21
@Kelempájsz: Nem vagyok biztos benne,hogy beengedték a fényképezőgépet… :)))
Hmmm…Én még láttam ott 18 éve a sportpálya nyomait.De a friss képeket nézve,lassan lehet ott fát „aratni”…
Ha lenne pénzem,megvenném az őrsöt.Laknék ott.Hétforrás meg jó lenne szállodának.
48. nedecz — 2011-11-16 07:22
@stoppos76: Volt haszna a drótnak! :))
49. Szkv — 2011-11-16 20:26
@Lt Colonel:
Szevasz bajtárs.
1975 március 28-án nem mindennapi riadóban volt részünk. Történet ott kezdődött, hogy egy helybéli lakosnak engedélyt adtak a rendszeren belül az út menti árokpart kaszálására. Tapasztalt gazda lévén tudatában volt azzal hogy az előző évi száraz füvet le kell égetni.
Időjárás szinte minden szempontból ideálisnak tűnt, szélcsend száraz idő.
Derék jó ember az égetést elkezdte és hogy határrendsértés ne következzen be, ezért a határ felől gyújtotta meg a füvet. A tűz végezte a dolgát és amikor már az égetendő terület végére ért, az emberünk bevonult a helyi kocsmába.
Ekkor még sem ő, se mink nem sejtettük hogy milyen események fognak következni.
Az őrs ügyeletes izgatottan közölte, hogy sürgősen hívjam vissza az egyik járőrt, aki jelentette hogy tűz van a szolgálati szakaszán és átterjed Ausztriába. Ekkor került sor a nem mindennapi riadóra. Szabadnapos és szabadidős katonák (8 fő) egy őrvezető vezetésével, fegyver nélkül kiküldtem a helyszínre tűzet oltani.
Közben a járőr értesített arról hogy a tűz egyre nagyobb területen ég amelyet a kiküldött katonák már nem tudnak eloltani.
A hivatásosok az őrsellátó kivételével Szombathelyen voltak. Az őrsellátót értesítettük az eseményekről aki azonnal átvette az irányítást és vele a helyszínre kimentünk. Kint a helyszínen ért bennünket egy nagyon forró meglepetés. A tűzoltására kirendelt katonák a műszaki záron átmentek és Osztrák területen oltották a tűzet.
Mivel határrendsértés történt ezért a kihallgatás és jegyzőkönyv felvétel sorozat indult el.
Végül 1975 04 04-re meg hirdetett amnesztia rendelet mindenkit felmentett a felelősségre vonás alól, mivel nem szándékosan történt az Osztrákok elleni tűz „akció”.
50. Lt Colonel — 2011-11-17 14:52
kedves Szv.Bajtárs
Nehéz dolog a tüz elleni hadakozás ugy
ahogy leirtad.Tüzoltó eszközök,oltó készszülékek nélkül pláne.
Hasonló eset 1993.május vége.Karhatalmi
terep gyakorlatból tüzriadó.
A kiképzési tervnek megfelelően egy 6
órás gyakorlati foglalkozást vezetett három kollégám az iskola mögötti erdőben.
A foglalkozás tárgya: az akkori szabályok szerint.Előre blokirozott
körzetben század erővel vérehajtott
terpkutatás.Cél fegyveres bünőző csoportok elfogása, felszámolása,a zárás vonalán áttőrt fegyveres bünözők
elfogása. Különböző szolgálati csoport
alkalmazásával.
Természetes megfeleően felszerelkezve
vaklőszerrel és pirotechnikai eszközökkel. A gyakorlaton csak megfi-gyelő minőségben voltam jelen mivel az
én osztályom is részt vett rajta. Na
meg tök jó idő volt jó volt a tantermek
fogságábó kiszabadulni.
A gyakorlat során alkalmazott pirotechnikai eszközök előszőr csak
avar tüzet,majd az ajnövényzet égését
okozta.
Na gyakorlat állj.Tüzoltás lábbal taposás, zöld leveles ággakal. Nem sike-rült.Az iskolán az üti.tüzriadót ren-
delt el.Összes porral oltó készülé bevetése,ez sem segitett.
A közelbe lévő helikopter bázis gépei
légi gyakorlatoztak.Ők riasztották a
Veszprémi Tüzoltókat.
Amikor azok kiértek a gyakorlatot ve-
zénylő kolléga az Öreg Bakurász eljüdte
őket hogy megoldottuk a tüz oltását.
A tüzoltók elmentek,de a szél ujra fel-
szitotta a rosszul eloltótt tüzfészkeket.
Na ezt már az Üti megunta és vissza rendelte a tüzoltókat.Azoknak is nehezen
sikerült az oltás Kb 19.órára lett vége.
De éjszakára rajerejü tüzvizsgáló alegy-
ségeket kelett óránként kiküldeni.
Az egészben az volt a hülyeség a kollégák részéről hogy nem vizsgáltatták
meg az eldobott hang és füst gránátokat
az eldobás után.
Nagyon veszélye volt a tüz,vegyes erdő,
közel az iskola épületei,na meg a faház-
tep 20 üdüllőve.
Ez után a parancsnok több ijen gyakorla-
tot nem engedélyezett.
az
RSS feed for comments on this post. TrackBack URL
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.