324. – Spiller, Cserpák és a többiek


Ugye nálatok is elterjedtek voltak a bece-, ragadvány- és gúnynevek? Valami miatt a katonák a legritkább esetben szólítják egymást az igazi, családtól örökölt neveken. Ez a jelenség Kelempájsznak is feltűnt, aki mai írásában egy csinos csokorba gyűjtötte össze a támával kapcsolatos észrevételeit, s érdeklődve várjuk a kommentek közé az olvasók hasonszőrű emlékeit.


Minden közösségben előbb-utóbb kialakulnak a jellegzetes figurákra ragasztott becenevek. Ez a katonaságnál különösen érvényes; elég, ha csak saját magamra, Kelempájszra hivatkozom.

Ezek a ragadványnevek rendszerint a delikvens valami jellemző személyi tulajdonságához kötődnek, vagy az illetővel történt, kirívó eseményhez, illetve a rendes nevéből képzik a bajtársak. Így például nálunk volt egy kancsal srác, akit eleinte Küklopsz néven emlegettek, később Küki lett a becézett formája. A “Farkas” vezetéknevű katonák gyakran kapták a Lompos nevet. Nem volt ritka az sem, hogy egyik-másik bajtársunkat a kutyája nevén emlegették, így pl. volt egy Flotti nevű cimboránk is.

A gúnynevek néha kegyetlenül találók. Természetesen nem szoktuk sértegetni barátainkat, ezért a tapintatlan ragadványneveket leginkább valami közutálatnak örvendő fickóra szokták alkalmazni, rendfokozattól függetlenül.

De bármilyen is legyen egy gúnynév, a lényeg az, hogy nem célszerű megharagudni miatta, mert akkor aztán végképpen és lemoshatatlanul ráragad az illetőre. Előfordult, hogy valamelyik felüljárónk megtudta, milyen névvel kedveskednek neki a katonák a háta mögött, és lila fejjel tajtékzott, hogy aszongya: „Mi vagyok én maguknak??!!” De ez – természetesen – csak olaj volt a tűzre.

Most lássunk néhány kiemelkedő példát; remélem, olvasóim értékelni fogják a humort, és a náluk annó előfordult eseteket megosztják velünk. Tehát kezdem.

Drága barátom, akiről már tudjuk, hogy Haynauval milyen intim (na jó, legyen baráti) viszonyba keveredett, Körmenden kapott kiképzést. Ott volt egy rajparancsnokuk, akit valami ismeretlen okból Bökőnek neveztek, és az a hír járta róla, hogy egy éjjel részegen felszántotta az acsádi temetőt, amire aztán szörnyen büszke is volt. Acsád Kőszegtől keletre, Bükfürdő és Tömörd környékén van, az a Bökő nevű egyetemi tanár is odavalósi volt.

Bökő igen büszke volt a műveltségére, főleg irodalmi tájékozottságára. Szerette a költészetet –mondta az egysoros vonalban álló alakzatnak – és sok verset olvasott. Legkedvesebb költője pedig Spaxer volt, a nagy német költő.

Összenézett az alakzat: német költő? Spaxer? Heine, Schiller, Goethe igen, őket legalább hírből ismerte a raj többsége, de erről a Spaxerről még nem hallottak. Lám, ez a Bökő nem is annyira tuskó, mint amilyennek gondolták!

– Igen bizony! – mondta ekkor Bökő – és a legjobban szeretem Spaxertől a Rómeó és Júliát!

Bumm! Ez a kinyilatkozás formálisan sokkolta az alakzatot! Nagynehezen tértek csak magukhoz, aztán megállapították, hogy mégsem csalódtak, amikor Bökő őrvezető elvtárs műveltségének szintjére tippeltek.

Barátom elkövette azt a hibát, hogy elmesélte ezt az esetet, így aztán elnevezték – és nevezik mind a mai napig – őt Spaxernek.

És ha már Schiller, akkor jöjjön a következő történet, melynek főszereplője Láng Vince barátjáról, Spillerkémről kapta a nevét. Vince együtt gubizott Spillerrel a szeméttelepen – bizonyára sokan emlékeznek még az „Egy óra múlva itt vagyok” című filmre. A feledhetetlen Spillerkém alakítója Gyenge Árpád volt.

No de rátérek a lényegre. Volt egy Schiller nevezetű zászlósunk, aki gyakran tartotta nekünk a politikai foglalkozásokat. Ezek a foglalkozások nem voltak rosszak a maguk nemében, mert a tanteremben kellett ülni, ami – valljuk be! – sokkal kényelmesebb volt, mint a gyakorlótér. Igaz, Schiller zászlós nem volt az ékesszólás nagymestere; beszédét leginkább motyogásnak mondanám. Monotóniája sajátos hangulatot kölcsönzött a foglalkozásoknak: az ügyesebb katonák nyitott szemmel is tudtak aludni. Nekem ez nem sikerült, de akadtak pillanatok, amikre nem emlékszem, csak arra, hogy a mellettem ülő katona a könyökével oldalba bökött.

Na, ezt a Schiller zászlóst hamar elneveztük Spillernek. Remekül ült a gúnynév, ragadt is rá, mint a híg palacsintatészta. Rövid idő múltán már a századnál máshogy nem is említették.

Volt viszont egy bajtársam, aki furcsa módon nem tudta, honnan fúj a szél, és azt hitte szegény, hogy ennek a zászlósnak tényleg Spiller a neve. Talán nem látta a filmet? Ez már soha nem fog kiderülni.

Történt, hogy egy napon a századparancsnokunk megjelent közöttünk, és valamit beszélgetett a katonákkal. Éppen arra jártam, amikor a bajtársamtól kérdezett valamit, amire a felelet valahogy úgy hangzott, hogy:

– Jelentem, a Spiller zászlós elvtárs… – stb.

A hadnagy meglepődött (mi is), és rá is kérdezett, hogy milyen zászlós elvtárs? A válasz ugyanaz volt, hogy „hát a Spiller zászlós elvtárs!”.

Ekkor már mindenki harsányan röhögött. Hadnagyunknál is leesett a tantusz, ő is elnevette magát, aztán elmagyarázta naiv bajtársunknak, hogy nem Spiller, hanem Schiller elvtársról van szó.

Végezetül elmesélek még egy tanulságos esetet. Történt, hogy egy őrmester elvtársnak akkora orra volt, hogy ahhoz képest Cyrano de Bergerac híres arcélét csak fitos kis nózinak mondanánk. A nagyorrúakat nálunk sokféleképpen nevezték: Nyelesfejű, Tülök, Frinyák, meg ehhez hasonlók. A szóban forgó őrmestert katonái nemes egyszerűséggel csak Cserpák őrmesternek titulálták. Elég nagy tahó volt, ráadásul afféle üvöltő dervis hírében állt. Nem vívott ki magának nagy tiszteletet, a beosztottai tegezték is (igaz, erről ő nem tudott).

Történt egy szép napon, hogy egy újoncot valamiért kikapott a sorból. A szerencsétlen flótás nem ismerte még az irodalmi nyelvet, és valahogy a következőképpen indított:

– Cserpák őrmester elvtárs, jelentem, hogy … – blabla, stb.

No, képzelhetitek!

Az üvöltésre felröppentek a madarak is a közeli fákról. Cserpák úgy ordított, mint Rejtő Jenő A 14 karátos autó című regényében Verdier őrmester, amikor Vanek úr Kabócának nevezte. Valami olyasmit lehetett kivenni a szavaiból, hogy:

Mi a f*szt képzelnek maguk, mi vagyok én maguknak??!!

A szerencsétlen újonc hebegett-habogott, miközben megpróbált tisztelegni. Sehogy sem értette a dühroham okát, hogy mit is vétett. Közben a katonai fegyelem teljesen felbomlott. Az alakzat szétesett, a katonák percekig fetrengtek a röhögéstől, sem a fenyegetés, sem az ordítozás nem használt. Persze ez még inkább felvitte Cserpák őrmester vérnyomását, úgyhogy a fiúk egész délután verték a vigyázzmenetet. De aki benne volt, utólag mind azt mondta, hogy ez az isteni hecc megérte.

Ezek után természetes, hogy a fentebb említett Spaxer, Spiller, no meg Cserpák elvtársakról a víz se mossa le többé a gúnynevüket.

Mint ahogy rólam se a Kelempájszot, pedig nem is bosszankodtam miatta…

43 hozzászólás

 1. libero — 2012-02-07 09:53 

Érdekes ezeket olvasni. Az én szolgálatvezetőmnek Bimbó volt a beceneve.
Az értemi színvonala is annyi volt……
Üdv. Liberó

 2. kentaur67 — 2012-02-09 18:27 

Sziasztok,
Tiboru, gratulálok az új helyhez.

OFF
Most már csak azt mondja el valaki, hogy amennyiben nem engedett a worldpress nagybetűt a username-hez, hogy a halálban írom azt át később?

ON

A témához is hozzászólva, a zászlóaljparancsnokom Sárkány volt, nem igazán kellett becézni, elég találó név volt.
A törzsfőnök Csaba volt (vezetéknév), őt viszont egyikünknek sem jutott eszébe becézgetni, hihetetlen respektje volt, amit a beton keménysége mellett azzal ért el, hogy a végletekig igazságos volt.
Sajnos járt hozzájuk egy sorállományúból felkapaszkodott tróger politikai helyettes is, aki a Farkas vezetéknévből egyenesen adódóan kapta a Lobót (Lupus, vagy valami ilyesmi okán), bár esetében a Patkány vagy Kígyó százados név találóbb lett volna. Nem csak a sorállomány jelentős része, hanem a többi hivatásos is gyűlölte, én meg – ifjú és tudatlan őrparancsnokként akaratomon kívül – már az első ”szákis„ utam alkalmával külön beloptam magam a szívébe, mivel szolgálatmegtagadás miatt lezárattam az egyik fő spiclijét.

Aki viszont érdekes volt, az a drága jó emlékű (remélem, még él!) századparancsnokom, Bordás alhangya. Keménynek mutatta magát, de aranyszíve volt, és minden hivatásosok példaképe lehetett volna, mivel 11-12 óra környékére rendszerint tajtrészeg volt. A hosszú évek során elfogyasztott alkohol (és a válogatottan tróger borsodi sorállomány) meglehetősen megviselte idegrendszerét, így parancskihirdetés, jól megérdemelt lecseszés és egyéb felindultságban/alkoholos közegben elkövetett szónoklatai alatt véletlenszerűen rángatta a fejét az egyik oldalról, amit sokszor a felsőtestével is követett. Mivel mi már készen kaptuk a becenevet, így a keresztapa kilétéről nincs tudomásom, de egymás közt mi is csak Jacksonként emlegettük a táncoslábú/testű Michaellel párhuzamot vonva.

 3. Estván — 2012-02-12 22:56 

T. bajtárs! A felhasználónév valóban megváltozhatatlan, de az adatlap szerkesztésére kattintva ott megadhatsz becenevet és megjelenítendő nevet, azokban használható nagybetű is!
Ide kapcsolódó kérdés Tiboruhoz: avatar bebiggyesztési lehetőség lesz majd a későbbiekben?

Sárkány névvel nálunk egy zászlós volt. Ha megkérdezték, hogy kivel vagyok szolgálatban, csak elkezdtem dúdolni a Süsü főcímnótájának dallamát :)

 4. papa — 2012-07-05 16:46 

Kötelékrendezés 1967 legs. folyosó. Új hőr érkezett. Öreg /őrnagy/-Hogy hívják Magát? -Jelentem Primász hőr!- Primász? és hol van a vonó? /röhögés/ . Onnantól mindenki csak Tokosnak hívta.

 5. rokakigyo — 2012-02-07 11:30 

Végre sikerült a regisztráció…. de nincs nagy tömeg:)

 6. Bigjoe(HUN) — 2012-02-07 11:43 

Jó téma. A nevek jelentése általában elmondja, hogy az adott ember milyen. Vagy nem, ha rossz a név.
Érdekes, hogy a természeti népeknél és másoknál is (pl: az ami indiánoknál cserélődtek a nevek – bocs, ha nem így van, de K. May-on nevelkedtem, meg Bőrharisnyán, abban így volt)

Nálunk a Venyige vez.nevű HŐR társból Rőzse lett, a büdös/mosdatlan Liszkaiból Lüszi (ősember után), A gránát nem eldobó Paraiból -Paraj, a Németh veznevűből meg Fritz. A hullamosót Dögésznek, a szipóst Szipunak, a sírásót meg talán Kaparónak neveztük.
Az arcszeszt is megívó idült alkoholista Piti lett (a Pitralon után).
Az alakizásra alkalmatlanan, cc 2méteres, 150 kg-s, láb helyett síléccel megvert srácot Mamutnak hívtuk, az Ivánka vezetéknevűt meg Rettegett Ivánnak.

A kiken. egy kényszerítő intézkedésem után elnevezek “Tömeg oszlató baromnak vagy állatnak”.
A tisztesek Opti, majd a Bajszi névvel zaklattak.
Miután Rőzsével egy fordába jártunk, röviden és tömören csak a másik hülyének neveztek (az egyik az a Rőzse volt)
A jelenlegi Bigjoet már a civil élet hozta, persze is jobb mint a fentiek.

A HT-k nálunk is kaptak nicket, Angyalosiból Angel, Palcertből Robi, Pallából Pala (mint építőanyag), Jelinek: Jedi
Az egyes századokat is elneveztük – ezzel nem mondtam újat.
A határvadászok: “EKSSÖN”, hatásvadász, “fótosköcsögök” (elnézést ,de ez még a finomabb kifejezések egyike)
5.őr szd: “csoffadtak” (ezt nem tom mit jelent)
ellátó szd: csókosok, “csókos ge…”
kik századok: Jackson (ezt sem tudom miért volt..)
hír szd: híresek
A kutyafelvezetők/ kiképzők: bolhások
és a végére, mint ezt már többen tudjátok:
3. őr szd: sittesek

 7. vadlab — 2012-02-07 12:41 

Nekem a szemüvegem miatt az Uhu nevet adták a srácok, de volt egy Batmanunk is. Ill az egyik társam Palotai honvédfból lett Pala, de volt még Bigdadynk is. Ja és a karbantartószakaszból, karbis…

 8. Bigjoe(HUN) — 2012-02-13 19:53 

Az “UHU” az nagyon komoly, jót derültem…..

 9. tiboru — 2012-02-07 13:45 

Szerintem minden században volt legalább egy Optika/Optikus :-)

 10. Wendiii — 2012-02-07 16:17 

rokakigyo: Valóban nincs nagy tömeg, de majd lesz. :) Türelem. :)

Szégyenszemre nem emlékszem, csak egy becenévre, amit már korábban le is írtam. Ő egy nyugdíjazás előtt álló őrnagy volt, akit Wilson bácsinak neveztünk, mivel nagyszerű Walther Matthau volt az öreg. Remélem, még jó egészségnek örvend.
De a sorosok közül senkiére nem emlékszem.

 11. Estván — 2012-02-07 16:50 

No, sikerült nekem is összehoznom a regisztrációt, úgyhogy először is:
Bloggazda elftárs/bajtárs/úr! Estván őrvezető kérek engedélyt az új webfelületen való belépésre és tevékenykedésre!
Remélem azért idővel “komfortosabbá” teszed majd némi olajzöld, esetleg rába és boci háttérszínekkel ;)

@Kelempájsz: remek értekezés! Eddigi posztjaimban én is megemlítettem már néhány becenevet, keletkezésükkel együtt. Most eszembe jutott még a hagyományosan görögdinnye-termelő településről származó Dinnyés, illetve a baleseti helyszínelő gépkocsi sofőrjének beosztott Balhés honvéd :)

@Bigjoe: azt hiszem, valami régi magyar filmben volt a házmester Ivánka bácsi, akit a gyerekek Rettegett Ivánnak hívtak.
A kutyások “hívóneve” nálunk szimplán Vau volt :)

@vadlab: Batman nálunk is létezett, szds. majd őrgy. rendfokozatban, majd mesélek róla valamikor.

Egyébként sok hivatásosnak olyan (elnézést az érintettektől) hülye neve volt, hogy szükségtelennek éreztük esetükben a gúnynév/becenév alkalmazását :)
Megfigyelhető az is, hogy a diákok is hasonló találó neveket aggatnak tanáraikra. Az én középiskolámban tanított az ókori görög irodalom nagy rajongója, Odüsszeusz, az igen alacsony termetű, kémiát tanító Molekula, a haja nagyrészét idővel elvesztett Kopasz, a “kifelé kancsal” Kaméleon, de volt Zöldség, Kossuth és Takarítónéni is :)
Történt olyan, hogy a diákok által csak Tornazoliként emlegetett testnevelő becsengetés után nem jelent meg, hogy az egyik elsős (mai kifejezéssel kilencedikes) osztálynak megtartsa az órát. Mivel a testnevelő tanáriban nem találták, a hetes felrobogott a nagy tanáriba, bekopogott, és az ajtót nyitó pedagógustól megkérdezte, hogy benn van-e a Torna Zoltán tanár úr :)

 12. tiboru — 2012-02-07 16:56 

Nekem volt egy hivatásos cimborám, akinek a családneve “Kapitány” volt. Nagyon élvezte, amikor századosként Kapitány kapitánynak szólítottam (Őrnagy őrnagy mintájára) :-)

 13. Estván — 2012-02-07 17:12 

Nocsak, Kapitány nevezetűt én is ismertem, de akkor még csak hallgató volt. Életkora alapján simán lehet hogy most már kapitány :)
Viszont ha minden igaz, augusztus 20-ától lesz az MH-nál egy Kopasz hadnagy a sok kopasz hadnagy között ;)

 14. kszabo — 2012-02-07 17:55 

Cseléd őrnagy, VI. Lenin őrmester, Nyeszi százados, Gumi őrnagy sok helyen szolgálhatott annak idején. A gáz akkor volt amikor jöttek szállítók és ezen a néven keresték a címzettet. Az üti is sokszor félretette a protokollt, röhögve mégsem lehet katonáskodni.

 15. szlac — 2012-02-07 19:35 

Üdv mindenkinek!
Szemüvegesként a seregben a Dexter nevet kaptam a rajzfilm után. Nem haragudtam érte. A hivatásosok egy része plussz a szerződésesek csak így ismertek.
Szabadszálláson (4.z) a törzsellátó törm. asszony a Kancácska nevet kapta kitudja miért.

 16. kismy — 2012-02-07 23:03 

apám cuccai közt lelt papíron szerepel többek közt Csőrös, Turcsi, Cékla, Dani (aki egyébként Sándor :)), Kérlek Szépen (ez se rossz :)), Passz Piros (vajon miért? :)), Solohov, Nagypapi, Pingvin, és Hosszú Puska. apámat De Gaulle néven illették :))

 17. vadlab — 2012-02-08 10:22 

Szabadszálláson a 3. z 2. sz-ban volt Pásztor ftörm Gulyás ftörm és Juhász is. Ha jobban belegondolok, nem véletlen hogy ennyi állatterelő “szakmát” raktak egy helyre. :-)

 18. wervos — 2012-02-08 12:28 

Szemüveges lévén kaptam a Kobrát.
Sefteléseim miatt a Capone (Al Capone után)
Nevem után meg a Jimmyt (Zámbó)
:)

 19. rognork2 — 2012-02-08 17:43 

Én a szerény Egyetemista nevet viseltem. A kiképző fatörzs nagyon felnézett rám, amikor elmeséltem neki a neuromuszkuláris gátlók működését (vegyvédelmi kik). Volt egy kistársam, azt Golyónak hívtuk, olyan egyszerű volt szegényke.

 20. proletair — 2012-02-08 19:25 

Szolnokon a felderítőknél szolgált egy cigány srác, akinek olyan sötét volt a bőre, hogy a laktanya csak úgy hívta, hogy “Árnyék honvéd”.

A vezetésbiztosító század szolgálatvezetője Lütyő volt, nem véletlenül.

A törzsfőnök Vader nagyúr volt.

Az egyik zászlóaljparancsnok Kiskakas becenevet kapott, termete és viselkedése miatt.

Én Lecsó lettem:)

(Amúgy milyen kis pofás, tágas, kényelmes, és világos ez az új bloghely:))

 21. proletair — 2012-02-08 19:28 

Ja, igen! Az egyik őrmester csajnak Szemi (vagy Samee) volt a beceneve, egyenesen a Samsonite bőrönd után. Akkora volt a segge.

Egy másik sokkal mosolygósabb csajnak egyszerűen csak a Gumimaci név jutott.

Nem is hinné az ember, hogy hónaljalatti méretben és ilyen seggekre is készítettek terepszínű egyenruhát.

 22. Estván — 2012-02-08 19:59 

Készítettek persze, a Daróci úton mérték után :)

Ma eszembe jutott Higgins honvéd, aki a Magnum sorozat szereplője után kapta nickjét (oldalra fésült, enyhén kopaszodó haj, bajusz), bár ez nem volt egy általánosan elterjedt név, inkább a rendes nevén Földinek szólították. Egy másik században meg ott volt a helyettese: Alföldi :)
Alapkiképzésen volt egy srác, szabvány tengerészgyalogos kinézet: 180 fölötti magasság, széles váll, kovácsmester karok, szögletes áll, szőkésbarna, felnyírt haj. Persze már az első lövészeten kiválót lőtt (tényleg). Őt Washingtonnak nevezték el, nem emlékszem pontosan a vezetéknevére, de hasonlóan hangzott, és úgy kezdődött, hogy Vasi- :)

 23. szlac — 2012-02-08 20:31 

Csinga őrnagy természetesen a Csingacsguk lett, Eperjesi őrmi pedig Eper. Na ő hihetetlen figura volt, néha érdekesen tisztelgett. Egy rövid posztot megérne a sztori.
Volt egy srác aki kiköpött Jáksó László volt csak kövéren, így Jáksó lett.

 24. Estván — 2012-02-08 21:18 

Egyik munkatársam mesélte a faterja sztoriját: a faszi a körletben rohangálva, egy seprűvel “léggitározva” üvöltötte az I can’t get no satisfaction című Rolling Stones-nótát, a seprűnyéllel pedig beakadt a kályha kéménycsövébe, és kitépte azt a falból. Utána lehetett mindenről pucolni a kormot. Az illető onnan a Getnó fedőnevet viselte :)

Nagy Tibor ddtbk.-t csak Dandártibiként emlegettük, de az a gyanúm, hogy ezt a nicket már hozta magával hozzánk.

 25. vadlab — 2012-02-09 10:32 

Nagy Tibor Tatán is dandártibi volt :-)

 26. Estván — 2012-02-09 19:18 

Na akkor beigazolódott :) Amúgy ő volt a leszerelőzászlómat aláíró (!) két tábornok egyike ;)

 27. michaelk — 2012-02-17 17:03 

Bizonjy az volt! És még ezredesként kapta!

Az oka pedig az volt: mindig így mondta: “Az ÉN dandárom………

Egyebekben meg?

Történt egyszer, eljött tiszt-tiszthelyettes gyűlést tartani. Mi azt szoktuk meg, azon öltönyben kell megjelenni, így kivakarva magunkat a megjelölt időpontban meg ism jelentünk. Ő meg belépett GYAKORLÓBAN!

Elkezdett üvölteni, mit képzelünk?! Tessék átöltözni katonába, nem farsangban vagyunk! A gyűlés 15.00-kor kezdődik…….
(Addig tartott a munkaidő)

15.00-kor bejött, elkezde a mondókáját:
“Aztatat köllök maguknak elmondanom, a katona gyakorlóban katona……..” és mondta tovább amit gondolt. Majd beült az autójába, és hazament. Mi meg indulhattunk a helyi járatra. (a szolgálati 15.15-kor elment) az pedig elég ritkán járt. Mindenesetre a buszmegállóban található műintézmény heti rekordot ért el a bevételből…….

 28. Estván — 2012-02-17 22:59 

Nálunk is szeretett bociban flangálni, jobban mint köznapiban. Sőt: köznapiban bejött, munkában boci, aztán köznapiban hazament :)

Majd mesélek később róla is ;)

 29. Pista — 2012-02-10 15:48 

Lehet, hogy csak én nem figyeltem, de nekem még mindig rejtély Kelempájsz bajtárs becenevének eredete.
Megtudhatnánk, honnan ered?

 30. Estván — 2012-02-10 20:51 

Úgy emlékszem, hogy a Vazs megyei tájnyelvben a mókust hívják kelempájszmadárnak (vagy maduárnak), meg van valami nóta is róla.
Aztán hogy a tizedes elftárs miért kapta ezt a nevet, annak csak ő a megmondhatója :)

Nem tudom, illik-e ezen “viccelődni” (ha nem, nyugodtan moderálható), de az “érdekes” valódi névvel rendelkező hivatásosok közül eszembe jutott a tábori lelkész főtiszti triumvirátus:
-Szemeti (-thy?)
– Szennyei
– Szaradits

Cimborám telephelyügyeletben unatkozott, amikor megcsörrent a telefon:
– Itt a Róka beszél! (ti. Róka őrm.)
– Itt meg a Vadász… (tényleg így hívják)
– Na ne szórakozzon!!!
Laktanyájukban a legjobb a Vörös zászlós volt (rendszerváltás után…).

Katonatársammal esett meg a következő dolog. Valami apróságért egy ht. felelősségre akarta vonni, és megállította:
– Hogy hívják magát?
– Jelentem, Tamás.
– Milyen Tamás!? (morcos tekintet)
– Jelentem, Tamás Gábor.
– De milyen Tamás Gábor!!!? (vörösödő fej, dagadó erek)
– Jelentem, Tamás Gábor honvéd.
– (robbanás)

A beszédes nevekről pedig annyit, hogy amikor Vas (Vass?) hdgy. volt az ÜTIh, akkor azon a 24 órán át az egész laktanyában vasfegyelem volt ;)

 31. kelempajszmadar1 — 2012-03-02 12:20 

Üdv a Bajtársaknak! Ismét itt vagyok, miután ádáz harcot vívtam a regisztrációért, amit csak Tiboru segítségével sikerült végül megoldani (hála neki ezúton is). De most már semmi sem választhat el tőletek!
Szóval a kérdésre akartam válaszolni: hogy lettem Kelempájsz?
Amint Estván hozzászólásában olvasható, a mókust a Vazs megyeiek (is!) kelempájszmadárnak nevezik (ámbár nem mindenfelé). Nekem ez a szó nagyon tetszett. Ismeritek Szörényi Levente számát:
“Elszálltak a felhők, tiszta lett az éééég,
De az én kedvesem nem jött vissza még.
Bár lehetnék én egy könnyű kismadár,
Ki érzi, hogy jön a hideg tél, messze száll” stb.
Egy este a folyosón citáltam ezt a dalt, és a könnyű kismadár helyett azt üvöltöztem, hogy kelempájszmadár. Kijön a rím, ki lehet próbálni!
Akkoriban szolgált velem egy Kulhanek nevezetű bajtárs, aki azt mondta nekem, hogy: “olyan vagy, mint egy befejezetlen madár!” Ezen röhögtünk, én ismét előadtam a kelempájszos dalocskát, és így ragadt rám. Még a tisztek is így szólítottak, ha néha barátkozó kedvükben voltak.
Most már csak egy rejtély maradt: Kulhanek honnan szerezte a nevét? Ezt sajnos nem tudom. Semmi köze az éneklő kutyához. Őrvezető volt, amikor én megismertem. Egyszer kimarcsin volt Velemben, beült a Gombába a Csapos Pistához (így hívtuk a Gomba gazdáját). Kulhanek becsületére legyen mondva, hogy férfiasan tartotta magát, tényleg nem ivott egy cseppel sem többet, mint amennyi beléfért. Éjfélre kellett volna visszaérkeznie, de eltévedt az erdőben. Éjfél után öt perccel razziariadó, le kellett miatta zárni a határt. Reggel 4 óra felé lett meg. A sapkáját is elhagyta, azt az erdészek találták meg pár nappal később. Mivel tányérsapka volt, azt hitték, hogy a hadnagyunké, vissza is hozták neki, amire persze ő élénken tiltakozott.
Kulhaneket Haynau hadra vágta, de azok visszaküldték azzal, hogy ez nem esküszegés, parancsmegtagadás, hazaárulás, kémkedés, szolgálat alóli fondorlatos kibúvás, hanem egyszerű botrányos lerészegedés és késés. Így aztán Kulhaneket mégsem lőtték főbe, hanem három hétig pihentették Szombathelyen a bal 2-ben, egy hangulatos, ámbár kissé kopár pincehelyiségben, ahol az “Árki rendszerű tábori vaságy” helyett egy deszkapriccs volt a szobaberendezés, a biztonságáról pedig vasajtó és külön őrség gondoskodott. Nagyon rendesen bántak vele, nem verték bilincsbe és nem láncoltak a bokájára egy 50 kg-os vasgolyót. Hát igen, a szocialista hadseregben nem a kényszer, hanem a meggyőzés volt a nevelés eszköze!
Hát valahogy így ragadt rám a Kelempájsz titulus, hála Kulhaneknek. Névadóm sajnos eltűnt a történelem viharában, nem tudom, mi lehet vele.
Maradok továbbra is bajtársi üdvözlettel, korra, rendfokozatra és fegyvernemre való tekintet nélkül:
Kelempájsz

 32. tiboru — 2012-03-02 18:17 

Ez a “befejezetlen madár”-hasonlat nekem teccik :-)

 33. Estván — 2012-02-10 22:45 

Ja volt még a találós kérdés Fenyő Miki után szabadon:
– Ki ma az ÜTI, fiatalok? Talán mambó?
– Neeem!
– Talán szamba?
– Neeem!
– Talán Rumba(ch fhdgy.)?
– Igeeen!

 34. szogyi — 2012-02-12 11:38 

A szolnoki főiskolán Zöldszilváni őrnagy nevének eredete gondolom senki előtt nem rejtély;) A tömegpusztítóst hívtuk Töpfegyulának, vagy Toxigyuszinak. Teknőc őrnagy a páncéljáról kapta a nevét, csak ő éppen a hasán viselte…
Egymással sem voltunk túl kíméletesek, Varró Gabi az első perctől kezdve Zinger volt, de akadt két Dzsó is a szakaszunkban, míg Tibi barátomat mindenki Bitinek ismerte.

 35. Estván — 2012-02-12 22:41 

Aki Budapesten tanult tisztnek, annak Piaszagú ddtbk. neve lehet ismerős :D

 36. Bigjoe(HUN) — 2012-02-13 20:00 

Az öregeBIG mesélte, hogy a búvár főnöket (ez dirigált a merüléseknél) az érdekesen forgó/álló szeméről (kancsal vót a csávó) Clarence névvel illeték.
Nehéz volt a szemébe mondani bármit is:)

(akkoriban ment a sorozatban a Tv-ben a Daktari – ebben volt egy kancsal oroszlán-, ja és sorozatban ment a hétfői adásszünet)

 37. arpadatya — 2012-03-01 10:02 

Hogy ne főleg HÖR-ösök legyenek, az MN-nél is volt átnevezett tisztünk, mégpedig K.T. főhadnagy még a 80-as évek végén. Nevezett főhadnagy elvtárs eléggé dadogott, mindent “m” betű betoldásával mondott. A saját nevét is komKovács főmfőhadnagy névvel illette. Mi is így hívtuk, ha már magát is így nevezi.
Szilveszter este ő volt az ÜTI, bejött a körletbe, aztán megszólalt: Komkopaszok, BUMBÚÉK. A hatás leírhatatlan volt.
MN 3265 Felsőpakony, Honi légvédelmi rakéta tüzérosztály, VOLHOV rakétákkal.

 38. mozolly — 2012-04-15 15:05 

Hahaaa…en 91-92-ben szolgaltam ott es Komkovacs meg ott volt-akkor mar szazadoskent. :))

 39. szkv — 2012-03-04 09:26 

Kelemoájsz Bajtárs : Gratulálok.
Emlékszel még hogy a Szd Pk -nak mi volt a bece neve. Uhogy.
Úgyhogy szót rövidebben mondta. Lövészet előtt szokta mondani uhogy gyerek jól lőj.
Pol. tisztünk kereste az egyik kutyának a vezetőjét és a lovásztól kérdezte meg a kutya vezető nevét. Lovász röviden jelentette hogy Per nevezetű a keresett személy.
Pol. tiszt elgondolkodik hát az meg kicsoda és mikor került ide. Pár perc elteltével tisztázódott a kutyavezető személye és a lovásznak 100 szor lekellet írni a kutyavezető nevét.

 40. szkv — 2012-03-05 08:14 

Elnézést kérek mindenkitől, de főleg Kelempájsz Bajtárstól, mert elírtam a nevét. (Kelemoájsz). Nem szándékom az elkeresztelés.

Az őrsellátónkat “Biszkunak” neveztük.
Termete beszéd stílusa nagyon meg egyezett az eredi Biszku “elvtárssal”. Na de azért annyira nem voltunk bátrak hogy a szemébe merjük mondani a becenevét.

 41. kelempajszmadar1 — 2012-03-05 10:10 

Szakaszvezető elvtárs, Kelempájsz tizedes jelentkezem!
Jelentem, nem jelent semmit az az elütött betű. Viszont “Uhhogy” őrnagy elvtársat nem felejtettem el. Nekünk mindig azt mondta: “…mert megfenyítem, uhhogy… stb. stb.”
Emlékszem mindig nyamnyogott beszéd közben. 1975 nyarán volt egy pár napig tartó hűvös, esős időszak. A többi századnál kiosztották a mikádó külsőt, csak nálunk nem. Zubbonyban álltunk kinn az oktatási alakzatban, mert naptár szerint nyár volt. Igaz, hogy fújt a szél, szemerkélt az eső, de a szabály az szabály, nyár van és punktum, szóval csupa öröm az élet. Egyszercsak megjelent az öreg, GAZ-kocsival, mikádó külső volt rajta (nem a GAZ-kocsin). Látta, hogy didergünk, de azt mondta, hogy: “nyamnyam, kibírják az elvtársak, nyamnyam, nincsenek csokoládéból, nyamnyam…” Mondtam is magamban, hogy “krucifix, gyere te is ide zubbonyban, vazze, aztán majd te se leszel csokoládéból, öreg!” Végül valahogy nagynehezen kiosztották a mikádó külsőt nekünk is.
Üdv: Kelempájsz tizedes

 42. kelempajszmadar1 — 2012-03-05 10:17 

Ja, Bajtársak, egy vicc jutott eszembe a nevekről! Íme:
A kis indán kérdi az apjától:
-Apa, miért hívják a bátyámat Szökkenő Szarvasnak?
-Azért, mert amikor született, ősz volt és a szarvasok szaladgáltak az erdőben.
-És a nővéremet miért hívják Ezüst Holdnak?
-Azért, mert amikor született, gyönyörű, holdfényes éjszaka volt. De most már hagyjál békén, és ne gyötörj ezekkel a kérdésekkel, édes fiam, Lyukas Gumi…

 43. szkv — 2012-03-06 11:01 

Morbid felirat: GUMI DEFEKT MIATT JÖTTEM A VILÁGRA, ÉS TÁVOZTAM AZ ÉLŐK SORÁBÓL.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.