Úgy száz nappal ezelőtt, még a nyár legelején antikati kolléga ott hagyta abba az első sorkatonai 24 órája élményeiről szóló beszámolóját, hogy néminemű fagyoskodás után bevackoltak egy jó meleg vasúti kocsiba, majd olyan ártatlan és mély álomba szenderültek, amilyenbe csak egy egynapos katona tud. Most lássuk, hogyan folytatódtak az események az MN9120-ban.

Ébresztő elvtársak, megérkeztünk!

Állomásról ki, villamosra fel, aztán némi gyaloglás és már át is léptük az MN 9120 alakulatának a küszöbét. Ha megölnek se jut eszembe a laktanya neve, de biztosan majd segít valaki. Az őrmester leadott minket az ütiszobán, aztán elporzott. Felvittek az egyik újoncszázadhoz bennünket, ahol megismétlődött a lillafüredi műsor. Körletrend, engedélyt kérsz mindenre kopasz, egyebek. Dél körül befutott a teljes állomány, délután felszereltünk. Kazalnyi cuccot szórtak a plédünkbe, amivel elvonultunk a körletbe guberálni. Szekrényrend, stokihajtogatás, ágyvasalás… Hidegvacsora a körletben, utána kis házimunka. Megsétáltattuk az állatot a folyosón (nem, nem kutya volt).

Ezután tisztasági foglalkozás. Kivonultunk a fürdőhelyre, ahol ötcsillagos luxus fogadott. Lemezvályú, felette a csövön egy sor csap.  Legalább zuhanyzó is van, örültem meg, mert utoljára még otthon zuhanyoztam. Nosza, használjuk ki gyorsan az alkalmat! Nem vettem észre a kaján tekinteteket a hátam mögött, gyanútlanul kinyitottam a csapokat. Jött is némi jéggel elegyítve a víz, de melegedni az istennek se akart. Fejheted azt, kopasz, abból nemigen facsarsz melegvizet! Hol lehet akkor fürdeni? – kérdeztem rosszat sejtve. Majd szombaton elvisznek benneteket a tiszthelyettesképző fürdőjébe zuhanyozni. Marha jó vicc, – gondoltam – , szombatig rámrohad a retek. Amúgy macskamódra csak elintéztem valahogy a dolgot, aztán irány az ágy. Nem úgy van az, kopasz! Felveszed a pizsamát, aztán stokizol, és vársz. Az ágy szélére le lehet ülni. Pontosan 10 órakor irtózatos szamárordítás a folyosón: Újoncszázad! Takarodóóóóó!

Hajnali 6-kor ismét felordított a szamár: Jaóó reggelt elvtársak! Ébresztő föl! Ötpercmúlva a zépület előtt rövidatletába, kisgatyába reggelitornáho sorakozaóóúúú!

Ennek a vakegérnek biztosan a Foxi Maxi volt a kedvenc sorozata – futott át az agyamon –, az cifrázta így. A kiképző szkv. undorodva nézett végig rajtunk. Szó ami szó, tényleg nem kelthettünk valami daliás benyomást. Egy rakás nyurga, libabőrös kamasz, kialvatlan csipás szemekkel, mint akit most tereltek ki a vagonból a vágóhídon. Na majd én megmutatom nektek, hol lakik az úristen! –  sugározta a tekintete. Végül is nem volt olyan szörnyű, csak a fél tüdőmet köptem ki a negyedóra futás után. Mosakodás, körletrend, sorakozó, aztán irány az étkezde.

Első lecke: Ez nem a Gundel, és azt sem kell elfelejteni hogy az idő pénz!

Alig haraptunk a kenyérbe, már hangzott is a vezényszó: Egészségükre, elvtársak! Fel, kivonulást kezdd meg! Há nemán öcsém! A kakaót még meg se kóstoltuk, a macisajton még rajta a fólia!

Így jártatok, kopaszok! – oktatott a szobapk – Szólhattam volna, de ezt legalább nem felejtitek el!

Rendes srác volt amúgy, sok hasznosat tanított már az első napon. A kajálda nem sétatér, több száz ember eszik, szűk a menetrend. Mindig azt tömd a fejedbe legelőször, ami a legkevésbé forró, ne vacakolj a késsel-villával, kanállal lapátold befelé gyorsan, ami van. Megrágni ráérsz később is. A forró levest hagyd a végére, esetleg önts bele egy kis vizet (sokat úgyse ront rajta), attól lehűl. Ha tudsz eltenni, egy-két szelet kenyér mindig jól jön. A zsebpiszok mellé már csak egy csipet só kell, azzal kihúzod vacsoráig.

Mire visszaértünk a körletbe, az összes ágy szét volt borítva. Begyakoroltuk, hogyan kell szakszerűen sarkosra és egyenesre pofozni. Megmutatta, hogyan fűzzük be a surranót úgy, hogy egy mozdulattal össze lehessen rántani.

Ne vacakolj a bekötéssel, gyűrd a fűzőt a nadrág szára  mellé, majd a bokapánt megtartja! Az éjszakai riadót úgyis addig gyakoroltatják veletek, amíg nem megy szintidőre. Amúgy a tökömet se érdekelné, hogy hányszor rugdosnak ki benneteket az ágyból, de én se tudok aludni! Úgyhogy igyekezzetek, mert pár nap múlva már nagyon morcos leszek!

Megtanultuk, hogyan kell az inget és a zubbonyt a megfelelő helyen megcsippentve egyetlen mozdulattal felhúzni, a nadrágszíjat csattal befelé feltekerni és ébresztőkor pár mozdulattal berántani a nadrágba.

Figyelj, hogy az érdes része essen a hüvelykujjadhoz, mert különben fordíthatod meg!

Hála az okításnak, pár nap alatt sikerült szintidőre megcsinálni az éjszakai műsorszámot.

Elérkezett a nagy nap, felvettük a FEGYVERT! Büszkén néztem az ütött-kopott DT 6567 rendszámú AMD 65 M tipusu géppisztolyra. Ez volt az a pillanat, amikor kezdtem magam katonának érezni. Tudom, sokan mondjátok hogy gépkarabély, de a katonakönyvbe egyértelműen gpi. néven írták be. Jó kis ágyú volt egyébként, ameddig nem kellett mellé még a 150 lőszert is cipelni. Nem volt ugyan  olyan jó mint ez, de nem volt agyonvágva, lehetett vele még akár célbatalálni is.