A vegyvédelmi gyakorlatok mindenkiben mély nyomokat hagytak; gondoljunk csak vissza a hányásszagú gázálarcokra, a kánikulában (esetleg a kopogós fagyban) felrántott gumiszerkóra, a taknyunknyálunkegybefolyik helyzetekre, a harákoló köhögésekre és köpésekre… Nos, Zweitakt kolléga sem úszta meg, aminek (szigorúan a blog szempontjából) őszintén örülünk!
Igen, Vérnűsző Barom mai posztjában ismét egy alapigazság katonai körülmények között történő boncolgatásáról olvashatunk. Mert akárki akármit is mond, tanulni bizony jó. Még akkor is, ha nincs kézzelfogható, azonnali értelme.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Már majdnem megfeledkeztünk JoeP háziszerzőnkről, aki múlhatatlan érdemként az első posztot jegyezte itt, a milstoryn. Egyszer csak ismét előbukkan, s folytatja a tőle megszokott színvonalú, kicsit filozofáló, kicsit ironikus és nagyon is életszagú történetsorozatát.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Csütörtökön, vagyis alig 24 órával ezelőtt ott hagytuk abba, hogy Méreg főtörzs döbbenten szembesül azzal a (számára legalábbis) sajnálatos ténnyel, mely szerint hősünk (Droidfigyelő kolléga, aka K’vááááááács honvéd) orvosi felmentéssel rendelkezik a gázálarc vonatkozásában.
Bevallom, eredetileg hétfőre akartam időzíteni a második részt, de a merészségnek és a férfias helytállásnak is van határa: nem mertem bevállalni, mert megszimatoltam a levegőben a lincselés finom illatát.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A többrészes posztok szerelmesei (tudom, hogy sokan vagytok!) ismét dörzsölhetik a markukat, mert Droidfigyelő kartács egy háromezer szavas (21 ezer karakteres) írással lepett meg bennünket, amelyet kénytelen vagyok két részletben elétek tárni.
A sztorit olvasgatva-ízlelgetve azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal a reménnyel, hogy a jövőben mai szerzőnk további katonaélményeit is módunkban áll majd megismerni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Itt van JoeP második története is, amelyből kiderül, hogy szerzőnkben a mélyenszántó elmélkedésre és a frappáns megfogalmazásokra való hajlam igen mélyen gyökerezik, hiszen – nagyon bölcsen – azt írja: „a seregben az embert vagy szopatták vagy szopatott”.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Hála istennek, jönnek a sztorik rendesen, már vagy tizenöt figyel a gépemen, sorára várva.
Az első ebben a sorban JoeP olvasónké, aki hozzájárulását adta, hogy blogjából átemeljek két történetet. Ez a „nagyon első” sztori itt a blogon – és mint ilyen, külön köszönet JoeP-nek azért, mert megtörte a jeget!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
