534. – Debrecen 5.0

sittesAntikati kolléga folytatja debreceni emlékeit, ma például az úgynevezett kommendánsfogdával.

Megérkezés után rövid eligazítás. Leváltjuk az õröket, majd az ügyeletvezetõ zászlós ismerteti a szolgálati rendet. Két õr van: egy a bejáratnál belül, egy a sorállomány fogdáinak folyosóján. A sorállományú folyosó tök üres. A másik szárnyon a tiszthelyettesek fogdája van. Itt zajlik az élet, 20-30 ember a lehetõ legtarkább viseletben lézeng a nyitott rács mögött. Zöld katonanadrág, szürke rendõr-, tűzoltó-, valamint munkásõrnadrágok (?) és különféle melegítõk. A munkásõrség tudtommal önkéntes. Õket is lecsukják? A felsõk is változatosak: zöld és szürke ingek, gyakorlófelsõk, civil pulóverek és ingek tarka összevisszasága… Szól a TV, megy a kártya, a sakk, a csocsó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

504. – Debrecenben 2.0

deb2Végre fürdés! Törölközővel sorakozó, átvonulás a tiszthelyettesképzőbe. Villámgyors vetkőzés, aztán irány a zuhany! Állj! Hova rohan az elvtárs? Előbb eligazítás! Második lecke: ez nem egy civil csürhe, a fürdő meg nem a Gellért vagy Hajdúszoboszlón a nagymedence! – antikati kolléga ezekkel a szavakkal folytatja a múltkor megkezdett debreceni katonaemlékeinek felelevenítését.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

497. – Debrecenben 1.0

debrecen1Úgy száz nappal ezelőtt, még a nyár legelején antikati kolléga ott hagyta abba az első sorkatonai 24 órája élményeiről szóló beszámolóját, hogy néminemű fagyoskodás után bevackoltak egy jó meleg vasúti kocsiba, majd olyan ártatlan és mély álomba szenderültek, amilyenbe csak egy egynapos katona tud. Most lássuk, hogyan folytatódtak az események az MN9120-ban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

420. – Előhang és bevonulás

Örömmel tapasztalom, hogy a jócskán késve beköszöntött tavasz megbizsergette a mindeddig read only üzemmódban működő kollégákat, s egyre többen jelentkeznek saját katonatörténeteikkel. Ebbe a csoportba tartozik mai szerzőnk, Stocky is, aki egy dupla írással mutatkozik be szakértő közösségünknek. Látni fogjátok, hogy módszeres, precíz ember, aki kronológiai sorrendben vetette virtuális papírra emlékeit, tehát egy előhanggal és a bevonulással kezdi memoárjait.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

094. – 1942-es történet

A katonatörténetek nem csak országhatárokat nem ismernek, de az időkoordinátára is érzéketlenek. Mai szerzőnk, Bozótnéger bajtárs a nagyapja egyik régi (ha jól számolom, 67 éves) sztorijával lepett meg bennünket. Külön öröm, hogy J. bácsi még közöttünk van. Mindannyiunk nevében kívánunk az itt, a nyitóképen látható idős harcosnak további sok-sok, egészségben lehúzandó évet, magunknak meg azt, hogy minél több történetét olvashassuk itt, a milstoryn.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….