Egy kis szünetet tartva a katonatörténetek közzétételében a szomszédos Konteóblog legfrissebb írására szeretném felhívni a figyelmeteket, hiszen az ottani mai főszereplő nyugodtan felléphetne itt, a Milstory értő  közönsége előtt is. Minden idők egyik legrejtélyesebb és – ha úgy vesszük – legsikeresebb bűnözőinek egyike, aki úgy csinált bohócot a világ talán legprofibb bűnüldöző szervezetéből, hogy azt tanítani kéne.

Azaz semmi feltételes mód, hiszen D.B. Cooper esete a mai napig tananyag az FBI bizonyos továbbképzésein, amikor a résztvevők arról hallgatnak előadásokat, hogy a legkomplexebb, emberi és múszaki erőforrásokkal leginkább megtámogatott hajtóvadászat is eredménytelen marad, ha nem párosul a bűnüldözők egyik legfontosabb szövetségesével: a szerencsével.

Kattintsatok tehát át és olvassátok, majd kommenteljétek a mindeddig egyetlen sikeres (és ugyanakkor vértelen) amerikai repülőgépeltérítésről szóló posztot. Számítok a szakértelmetekre és az odaáti aktivitásotokra, különösen azon kollégákéra, akik annó (akár a seregben, akár a civil életben) csatoltak már fel magukra ejtőernyőt és/vagy vettek részt nagy erőket megmozgató csapatmunkában!

Megragadom ugyanakkor az alkalmat és tájékoztatlak benneteket, hogy a várólistás történetek száma a lélektani 10 alá csökkent, s ezek közül hetet szögyi bajtárs jegyez… Kifulladtak volna a sztorik? Remélem, nem.