Atrox sztoriját olvasva az ember óhatatlanul elgondolkozik azon, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha a hadseregben mindenkit arra köteleznének, hogy – kifejezetten az alegység-ügyeletesek és a továbbszolgáló őrmesterek kedvéért – kizárólag olyan családneveket viseljenek, mint a Nagy, Kiss, Kovács vagy Zmrzlina.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….







Droidfigyelő őrszolgálati alaptanfolyama 
A mai poszttal ZöPö olvasónk is bebocsátást nyert a szerzők egyre tágabb körű klubjába. Nagyvonalúan hozzájárult ugyanis, hogy a
Nolik nickű olvasónk (akinek hőseiről szemfüles olvasóink rögtön látni fogják, hogy egy szomszédos, ámde régi formájában azóta megszűnt állam hajdani hadseregében szolgáltak) az emberiség örök kérdéseinek egyikét járja körül, igényes, mondhatni irodalmi stílusban. Mivel (talán tévesen) feltételezzük, hogy katonasztorikat kiskorúak nem olvasnak, a 18-as karika kihelyezésének gondolatát (rövid hezitálás után) elvetettük.
Ugye senki nem lepődik meg, ha azt mondom, hogy ha proletair, akkor ejtőernyős sztori?
Droidfigyelő kartárs 


Ismét egy olyan történet kerül terítékre, amelyből kicsit elkésve bár, de megtudjuk, hogyan is lehetett (volna) megúszni a katonaságot egy enyhe beszédhibával. A sztori (egyáltalán nem) szenvedő alanya Tschöppy volt, akinek ilyetén történő távolmaradásával nemcsak a Honvédség, de az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete is szegényebb lett – blogunk olvasóiról nem is beszélve.
Mihály barátunk rövid, de annál hangosabb történettel írja fel magát a sztoribeküldők listájára. Túl azon, hogy megtudjuk, hogyan vesztette el dobhártyája érintetlenségét, a történetet (főleg annak legvégét) elolvasva az embernek óhatatlanul eszébe jut az egykori Néphadsereg illetékeseinek édes jó anyukája.
Úgy tűnik, JoeP-nek tökéletesen igaza van abban (is), hogy az antikatonák körül a tér és az idő görbületei valóban a legviccesebb helyzeteket képesek előidézni. Mai adagunkban jelentős szerepet kap egy faág, a robbanó gyújtózsinór, valamint a háttérből diszkréten felbukkanni látszanak a szovjet szövetségesek is, elvégre a dicsőséges nyolcvanas években vagyunk.
A 